Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

17 gyermeket nevelt a felsővárosi asszony

DélmagyArchív 1934: Hatvanhét család élt Szegeden több mint 8 gyerekkel. 480 család több mint 5 gyerekkel.
A sokgyermekes anyák közül 1934-ben a 46 éves felsővárosi Ambrus Jánosné Benke Ilona 17 gyermekkel tartotta a rekordot Szegeden.

Őt egy Somogyi-telepi (ma Petőfi-telep) asszony tartotta, akinek 12 élő gyermeke volt. Az egyik 10 gyermeket nevelő anya 1934-ben még csak 32 éves volt, neki már 18 éves korában ikrei születtek.
 
17 gyermekkel tartotta a szegedio rekordot. Délmagyarország 1934. július 29.
17 gyermekkel tartotta a szegedi rekordot. Délmagyarország 1934. július 29.

Így nézett ki 1934-ben Szeged sokgyermekes anyáinak statisztikája:
  • 17 gyermekkel 1 anya
  • 12 gyermekkel 1 anya
  • 11 gyermekkel 4 anya
  • 10 gyermekkel 8 anya
  • 9 gyermekkel 19 anya
  • 8 gyermekkel 34 anya
  • 5-nél több gyermekkel összesen 480 család élt
Összeírják a sokgyermekes szegény családokat. Délmagyarország 1935. április 17.
Összeírják a sokgyermekes szegény családokat. Délmagyarország 1935. április 17.
A legtöbb sokgyermekes család Szeged akkori szegény városrészeiben, Felsővároson, Somogyi-telepen és Rókuson lakott.

1928-ban Budapesten egy 20 gyermeket szült anya jutalmazásáról adott hírt az újság. Ugyanekkor dr. Lippay Lajosné szegedi asszonyt is jutalmazták, aki 12 gyermeket szült.

1935-ben a Stefánia Szövetség az 5 gyermekesnél nagyobb szegény családok összeírását kezdeményezte.
 
20 gyermekes anyát tüntettek ki. Délmagyarország 1928. augusztus 19.
Húszgyermekes anyát tüntettek ki. Délmagyarország 1928. augusztus 19.
A Szeged környéki tanyákon jóval több sokgyermekes család élt, mint Szegeden; egy domaszéki anya például 1934-re 15 gyermeket hozott a világra, bár közülük csak 12 élt. A tanyai iskolákban az 50-70-es osztálylétszámok nem voltak ritkák.

A korabeli Statisztikai Hivatal kimutatása szerint az ország lakosságának 24,5 százaléka volt 14 alatti gyermek. Szegeden ez az arány 1934 körül 24%, Hódmezővásárhelyen 22,6% volt, míg a budapesti lakosságnak mindössze 15,8 százaléka volt 14 év alatti gyermek ezidőtájt. (A 2011-es adat szerint Magyarországon 14,5% a 15 év alattiak aránya.)

1936-tól egy pénzügyminiszteri rendelet értelmében adókedvezmény járt a 4-nél több gyerkeket nevelő családoknak. 1936-ban Szegeden 490 ilyen család élt, de kölzülük csak 25 tudta igénybe venni ezt a kedvezményt, mivel a többiek megfelelő jövedelem híján nem fizettek adót.
 
490 közül csak 25 család tudta igénybe venni a sokgyerekes adókedvezményt. Délmagyarország 1936. augusztus 22.
490 közül csak 25 család tudta igénybe venni a sokgyerekes adókedvezményt. Délmagyarország 1936. augusztus 22.
 
Adományok a sokgyermekes anyáknak. Délmagyarország 1929. július 17.
Adományok a sokgyermekes anyáknak. Délmagyarország 1929. július 17.
Az 1930-as években szokás volt, hogy Szent István napján megajándékozták e szegény sorú asszonyokat. Ehhez műbúzavirágokat értékesítettek 20 filléres áron, s a befolyó összegből jutalmaztak. A nemes célból olyan mozgalom lett, amihez hozzájárultak a szegedi cégek is.

A jutalmak összege a gazdasági válság miatt nagyon lecsökkent. 1929-ben 3000 pengőt, 1930-ban 2000 pengőt, 1931-ben már csak 183 pengőt tudtak szét Szegeden.

1934-ben Szegeden Szent István helyett szeptemberre maradt a jutalomosztás, mert a gyűjtést csak később kezdték el. Kiss Károly tanfelügyelő a Délmagyarországnak elmondta, hogy a búzavirágokat a belügyminiszter késve küldte el. Országosan azonban már kiosztották a jutalmakat: 6000 anya kapott pénzt. 

Ennek a 6000 anyának összesen 80 000 gyermeke volt, vagyis átlagosan 13,3 gyermeket neveltek!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Amikor a kolerától félt a város

DélmagyArchív 1910: Volt szegedi koleragyanús halál is, de emögött egy másik tragédia húzódott. Tovább olvasom