Délmagyar logó

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 15°C | 27°C Még több cikk.

Szegeden lőtték le az első világháborús behatoló repülőgépet

DélmagyArchív 1914: Reflektorozta a körutat. A pilóta angolnak vallotta magát, de nem hittek neki. Lehet, hogy egy hibbant szabósegédet fogtak el.
Hír az ellenséges felderítő repülő első megjelenéséről a Délmagyarország 1914. augusztus 19-i számában
Hír az ellenséges felderítő repülő megjelenéséről a Délmagyarország 1914. augusztus 19-i számában. A hír itt folytatódik.
Szegeden lőttek le először az első világháború során olyan ellenséges gépet, ami az Osztrák-Magyar Monarchia fölé repült. De egy ideig nem is voltak biztosak benne.

1914. augusztus 18-án este ellenséges repülőgép jelent meg Szeged felett. Így írt róla a másnapi Délmagyarország:
 

Az éjszaka puskaropogás zaja verte föl az alvó várost. Éjfél után egy óra tájban egymásután tizenkét lövés dördült el a városban. Az a néhány ember, aki az utcákon tartózkodott, hirtelen futásnak eredt a kávéházak felé, rendőrök termettek az utcán és újságolták, hogy ellenséges repülőgép lebeg. A repülőgépet sokan látták. Egy óra hosszánál tovább keringett a város fölött, mint valami kis bolygó csillag és zöldes-fehér fényt lövellt magából. A Tisza Lajos-körút fölött egészen jól lehetett látni, a Forbáth-palotánál egyenes irányban zöldes sugár ereszkedett lefelé, majd hirtelen kialudt a fény és a repülőgép beleolvadt a sötétségbe.

 
1914. augusztus 19-én már húsz napja tartott az első világháború. Az osztrák-magyar csapatok Szerbia ellen harcoltak, és közel volt az orosz front megnyitása. Galíciába éppen ekkor szállították át a 2. hadsereget. A Monarchia már hadban állt Franciaországgal és Angliával is.
A gépet először 1914. augusztus 18-án este 21.30-kor vette észre a városháza tornyában ügyelő tűzőr. Ezután a repülő még egy órát keringett a város fölött, reflektorával pásztázva az utcákat. Később a feltételezések szerint a repülőgép a vasúti hidat kereste fényszórójával, vagy pedig – a Délmagyarország feltételezése szerint - a híd ellen akart „merényletet elkövetni".

A szegedi katonaságot a tűzőr riasztotta, de nem lehettek felkészülve ilyen eseményre. A város fölött köröző gépre a katonák kézifegyverből adtak le egy tucat lövést, minden eredmény nélkül. Később a katonák sortüzet is nyitottak rá, és ekkor a gép a Tisza felé kanyarodott.

A lap szerint a gép 200 méterre ereszkedett és reflektorával a vasúti hidat kereste. A sortüzek nyomán, előbb hirtelen ereszkedett, majd emelkedett, átsiklott a Tisza felé, és eltűnt a Maros-torkolat irányában. Másnap a gép nem repült újra Szeged fölé. Ebből a szegediek azt sejtették, hogy a katonák eltalálták a gépet. A vasúti hidat mindenesetre elsötétítették.
 
Híradás a repülőgép lelövéséről a Délmagyarország 1914. augusztus 21-i számában.
Híradás a repülőgép lelövéséről a Délmagyarország 1914. augusztus 21-i számában.

Augusztus 19-án azután a makói csendőrök elfogtak egy csapzott, vizes-sáros ruházatú férfit, aki a Délmagyarország szerint angolnak mondta magát. Kerítettek egy német embert, aki tudott angolul, őt vitték Makóra a kihallgatásra. Kiderült, hogy a fogoly francia szavakkal beszél angolul, de tagadta, hogy francia volna. Azt azonban beismerte, hogy az ő gépét lőtték le. Társa meghalt, a géppel együtt a folyóba estek, onnan kecmergett ki, és indult útnak Keletre.

A Délmagyarország másnap a Makói Újságra hivatkozva arról ír, hogy egy másik fogoly is van, aki Mailbourne-nek nevezte meg magát és a zsebében egy francia gyártmányú réztokos iránytűt találtak. A 30-35 évesnek látszó fogoly alacsony, vézna ember, ritkás, szőke hegyes szakállal, határozottan intelligens arckifejezéssel, melyen a francia típus szinte szembeötlő - írta a lap.

Pusztai János, A szegedi repülés története című monográfia szerzője a Belvedere Meridionale történész szaklap 2012 nyári számában közölt tanulmányában írt az esetről. Pusztai idézte a korabeli Szegedi Híradó című újság véleményét is, miszerint ez a sztori nem igaz, mert "Melbourne" egy Londonban született ütődött szabósegéd volt, aki évek óta élt Magyarországon, és az Alföldön kóborolt.

Pusztai János tanulmányában megjegyzi, hogy a gép lelövése viszont valóságos sztori, bár ez csak 15 évvel később bizonyosodott be.

Szegedet a második világháborúban 1941. április 7-én érte az első bombatámadás. Ekkor a légelhárítás 6 jugoszláv repülőgépet lőtt le.
 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sokezres névmagyarosítási láz Szegeden

DélmagyArchív 1933: Nem volt kötelező, de csak magyar névvel alkalmaztak. Móra Ferenc nevét is… Tovább olvasom