Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

Tíz kiló kenyér árába került az első autóvezetői vizsga

DélmagyArchív 1910: Az első KRESZ-vizsga Szegeden: a sikeres vezető elütött egy utcaseprőt és a 13-as rendszám nehezen kelt el.
1910 októberében először rendeztek Szegeden gépjárművezetői vizsgát. Nem sokkal azelőtt született meg az első országos közlekedési rendelet, a mai KRESZ őse, amely kimondta, hogy a gépjárműveket rendszámmal kell ellátni, a járművezetőknek pedig vizsgát kell tenniük.
 
Autókat már az 1890-es évek óta vezettek Magyarországon, és Budapesten 1901 óta külön közlekedési szabályok is vonatkoztak rájuk. 1910 májusától azonban a sofőröknek autójukkal együtt vizsgázniuk kellett, különben nem kaptak forgalmi engedélyt. A belügyminiszter Szegedet jelölte ki az egyik vidéki vizsgaközpontnak, Rohonyi Gyulát, a szegedi fémipari iskola tanárát pedig vizsgabiztosnak.
A Szegeden született Csonka János maga építette autóján 1910-ben Budapesten.
A Szegeden született Csonka János (1852-1939) maga építette autóján 1910-ben Budapesten.

Az eseményre 1910. október 18-án a szegedi fémipariskola udvarára (a mai Mars tér 7. szám alatti egyetemi épület) gyűltek össze a környék sofőrjei, Hódmezővásárhelyről, Zomborról, Újvidékről, Szentesről, Makóról. Az engedélyezés ára alacsony volt: a kérelem benyújtásával együtt motorokra 20, autómobilokra 30 koronát kellett beadni (ha valaki nem Szegeden kérvényezett, akkor 100 koronába került). Ezen kívül a forgalmi engedély vizsgadíja motorkerékpárra 20 korona, más gépjárművekre 30 korona volt. Jelzőtáblákat 5, illetve 10 koronáért lehetett kapni, vizsgadíjként pedig 2 koronát kellett fizetni. Mindent összeszámolva az autós 100 korona körüli összeget fizetett, amiből 1910 őszén 8-10 kiló kenyeret lehetett venni.
 
Jellemző az első vizsgára, hogy azon nemcsak minőségi gyártású autókkal jelentek meg, hanem saját készítésűekkel is. A vizsgán a sok nehezen induló és problémás saját gyártmány vezetőit  - gépészeket és szerelőket - másik alkalomra halasztották. A belügyminiszteri rendelet előírta, hogy minden autón két fék is legyen, a saját gyártmányokon viszont legtöbbször csak egy volt.
 
Az „úri" autók vezetőinek vizsgáztatása három szempont szerint történt:
  • Elméleti ismeretek a motorról
  • Szerkezeti ismeretek az autóról
  • Gyakorlati vezetői tudás
Utóbbinak különösen színes volt a vizsgáztatása. Rohonyi Gyula vizsgabiztos mellé Fodor Jenő rendőrkapitánynak is be kellett ülnie minden sofőr vizsgaútjára. Ez pedig kétféle lehetett: az országúton vagy a forgalmas szegedi utcán. Forgalom alatt akkoriban a keresztbe-kasul átkelő gyalogosokat, kerékpárosokat, a villamost, valamint a személyszállító konflisokat és áruszállító fogatokat kell érteni, amelyekhez piacos napok idején bőségesen érkeztek parasztszekerek a belvárosba.
Közlekedés 1904-ben Szegeden. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
Közlekedés 1904-ben Szegeden. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.

Így aztán a szegedi belvárosi próbától mindenki tartott, még a vizsgáztatók is.
 
Az első szegedi autóvezetési vizsgának csaknem áldozata is lett. Weidinger Frigyes, zombori nagykereskedő útjába került ugyanis egy utcaseprő, aki annyira megijedt a méretes masinától, hogy nem tudta eldönteni, jobbra vagy balra fusson előle. Emiatt az autó előtt erre-arra ugrándozott, míg már nem lehetett kikerülni. Az utcaseprő bokáját törte, az autóvezető pedig kiválóan átment a vizsgán.
 
A levizsgázott autóvezető rendszámot kapott autójára. Ekkor osztották az első szegedi rendszámokat, amelyek mind S betűvel kezdődtek. A vizsgáztatók a véletlenszerű sorrendre bízták, hogy ki milyen sorszámot kap. Így aztán, amikor a tizenharmadik vizsgázó megérkezett, bosszúsan látta, hogy az S – 13-as rendszámmal akarják megjelölni. Előbb tréfásan, majd erélyesebben tiltakozott, megpróbálta elcserélni az előtte és utána végzőkkel, de senki sem vállalta a baljós rendszámot. A delikvens végül javasolta, hogy hagyják ki ezt a számot a sorból (hiszen az előkelőbb szállók szobaszámairól is hiányzik a 13-as. A vizsgabiztos azonban nem merte áthágni a belügyminiszteri rendeletet.
Az első KRESZ-vizsga Szegeden. Délmagyarország 1910. október 18.
Az első KRESZ-vizsga Szegeden. Délmagyarország 1910. október 18.

Az első vizsgáztatáson mindössze 4 sofőrt húztak el vezetési problémák miatt, s további néhányat azért, mert nem ismerték eléggé az autómobilt. Ők 6 héttel később megismételhették a vizsgát.
 
A korabeli Délmagyarország meg is örökítette a sikeres úrvezetők nevét és foglalkozását. Volt közöttük orvos, színházi karmester, kereskedő, földbirtokos, rendőr, győgyszerész, tisztviselő, joghallgató, kútfúró, bádogos és vendéglős.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kultúra legbeszédesebb fotója

A kultúra legbeszédesebb fotója
DélmagyArchív 1923: A szegedi múzeumlépcsőn közös fotográfián a Juhász Gyulát ünneplő Babits Mihály,… Tovább olvasom