Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

A Kúria elhalasztotta a döntést az OTP elleni devizahiteles perben

Az adós érvelése szerint az átváltás, az árfolyamrés költségét nem tüntették fel a vele kötött szerződésben, amely így a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény kötelező rendelkezése szerint semmis.
A Kúria július 4-ére halasztotta a döntést abban az OTP Bank ellen indított perben, amelyben egy devizahiteles a kölcsönszerződés semmisségének kimondását kéri.

A felperes a 2006 őszén 14 éves futamidőre felvett 12 millió forintos svájci frank alapú hitelre öt év alatt több mint 16,5 millió forintot fizetett vissza a banknak. A perben 4,9 millió forint és járulékainak megfizetését követeli a banktól jogalap nélküli gazdagodás címén.

Az adós érvelése szerint az átváltás, az árfolyamrés költségét tételesen nem tüntette fel a bank a vele kötött szerződésben, holott ez a költség is szorosan a szerződésben rögzített kölcsönügyelthez tartozik, ezért a szerződés a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény kötelező rendelkezése alapján semmis. Az alperesi érvelés szerint a szerződés érvényes. A jogvita alapvető kérdése, hogy az átváltási költség szorosan a hitelügylethez tartozik-e és külön, tételesen fel kell-e tüntetni a hitelszerződésben, vagy sem.

Tavaly áprilisban az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a keresetet, decemberben másodfokon a Fővárosi Törvényszék azonban jogerősen igazat adott az adós magánszemélynek: közbenső ítéletében kimondta a hitelszerződés semmisségét és új első fokú eljárásra utasított az összegszerűség megállapítása érdekében.

A másodfokú bíróság indoklásában többek között azzal érvelt: a fogyasztó védelme érdekében szükséges, hogy minden adat a rendelkezésére álljon, ami ahhoz kell, hogy el tudja dönteni, képes-e a szerződésszerű teljesítésre. A törvényszék döntésének hatályon kívül helyezése érdekében fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel a bank.

A legfelsőbb bírói fórumon kedden iratismertetést tartottak, amelyből kiderült többek között, hogy a bank álláspontja szerint az árfolyamrés nem a kölcsönszerződés költsége, nem a költségek között szabályozott tétel, hanem egy speciális számítási mód. A vételi és eladási árfolyam alkalmazása a folyósítandó kölcsön, illetve a törlesztendő kölcsön összegének kiszámítását teszi lehetővé.

A bank azzal is érvelt, hogy a vitatott szerződés tartalmazza a teljes hiteldíjmutatót (THM), amiben benne van az árfolyamrés, ha tehát az árfolyamrés mégiscsak költség lenne, úgy benne van a szerződésben. Azt is felvetette, hogy ha érvénytelen lenne a szerződésnek az árfolyamrésre vonatkozó része, az az egész megállapodás szempontjából olyan csekély jelentőségű, ami miatt aránytalanul súlyos jogkövetkezmény lenne az egész szerződés semmiségének kimondása.

A legfőbb ügyésznek a perben a Kúria felhívására adott és kedden ismertetett szakmai véleménye szerint a devizaátváltás költsége nem a kölcsön része, nem kell feltüntetni a szerződésben, ezért a perbeli szerződés nem semmis.

A felperes jogi képviselője a bank felülvizsgálati kérelmének elutasítását és a jogerős közbenső ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint az a kérdés, hogy a szerződés tartalmazza-e a kölcsön nyújtásához kapcsolódó összes költséget. A pénzváltás a devizahiteles kölcsönszerződésnek nyilvánvalóan az egyik eleme, a felperes számára költség, amit azonban a felperes ennél a szerződésnél nem láthatott előre, mert nem szerepelt abban.

A felperesi oldal hivatkozott uniós szabályokra is. Mint mondta: az európai jogalkotó már felismerte, hogy a bankok, amelyek összeállítják termékeiket, sokkal jobban ismerik azokat, mint a fogyasztók, aki gyakran nem látják át, hogy milyen szolgáltatást vesznek igénybe. Ennek a problémának az orvoslására szolgál az a számítás, amelyben minden költséget ki kell mutatni, hogy a fogyasztók a különböző szolgáltatók termékeit össze tudják hasonlítani a piacon. Ezt a gyakorlatot diktálja a transzparencia, átláthatóság követelménye is.

A felperes jogi képviselője szerint a bankok általában "elrejtették" az árfolyamrés költségét a fogyasztók elől, és egyoldalúan, titokban növelték azt. Az OTP Bank Nyrt. például korábban 1 százalékos költséget alkalmazott, amit 2008 őszén, a világgazdasági válság kirobbanásakor minden különösebb tájékoztatás, hirdetmény nélkül 2 százalékra emelt.

A banknak azzal az érvelésével kapcsolatban, hogy az egész szerződés semmiségének kimondása aránytalan jogkövetkezmény lenne, a felperes ügyvédje leszögezte: a banknál "ott a tudás, a pénz", hogy a törvényeket betartva megfelelő szerződéseket alkalmazzon, jó üzletet kössön, ha pedig ez mégsem sikerül, annak az árát nem lehet a fogyasztókkal megfizettetni. A felperes ügyvédje szóvá tette azt is, hogy a bank, a legfőbb ügyész és a pénzügyi békéltető testület véleményének egy része szinte szó szerint egyező.

A felek felszólalásai után a Kúria egyórás szünetet tartott, majd július 4-ére halasztotta határozatának kihirdetését.

A tárgyalás közben a kedd délelőtti órákban több százan táblákkal, zászlókkal demonstráltak a Kúria épülete előtt, voltak, akik egy akasztófára függesztett bábut emeltek a magasba, a rendőrség nagy erőkel biztosította a helyszínt, a Markó utca egy szakaszát le is zárták a gépjárműforgalom elől.

Olvasóink írták

49 hozzászólás
  • 49. rózsakert 2013. június 26. 11:06
    „48. Egyolvasó 2013.06.26. 09:07

    Megszavazták őket---élvezzék---10 hónap és újra dönthetnek...vagy nem...mi eljöttünk, jól tettük ---a baj, hogy még van egy ---egyetlen egy ok , hogy ezen újságot is figyelem , ha el tudnánk adni végre, amit szeretnénk , akkor már semmi okom sem lesz, ami az óhazához kapcsol.....végre !”
  • 48. Egyolvasó 2013. június 26. 09:07
    „7. Ebgondolat 2013.06.25. 15:59
    6. rózsakert 2013.06.25. 15:55

    Arra mit mondtok, hogy a kedves választóival törődő kormány, most azt nyilatkozza, ajánlja a fuvarozóknak, hogy: "VEGYENEK FEL HITELT ÉS ABBÓL FIZESSÉK KI AZ ÚTDÍJAT." Ha nem megy majd a fuvarozás, vagy nem fizetik ki őket (van ilyenre példa ebben a fenemód nagy demokratikus országban) mi lesz a hitellel? ki fogja kifizetni a fuvarozók helyett??”
  • 47. szandokán 2013. június 26. 08:52
    „A kuriának meg kell várnia még Orbán törvénytmodosit ez ügyben,és innentöl fogva cumi van a devizahiteleseknek.”
  • 46. ivivan 2013. június 26. 08:14
    „41. Arius

    "de már 5 év alatt 16,5-öt fizetett vissza"

    Hát ez tényleg durva! Mármint az, hogy valaki 7 év helyett 5-nek számolja a 2006-tól 2013-ig eltelt időt...

    "tehát a 12 milliós hitelből a végén 48 millió lesz?"

    Nyilván nem, mivel egyrészt elszámoltad az éveket - legrosszabb esetben is 33 millió, mivel már félidőnél jár - másrészt ahogy fogy a tőke úgy csökken a kamat is. Szóval jó eséllyel 30 millió alatt lesz a végösszeg. Ha 30 millió az összeg, akkor az 2,5x-ese az eredetileg felvett 12 milliónak, tehát évente csupán 6,7%... (persze nem így kell számolni a THM-et, így a THM magasabb lesz - kb 10-12% körül)”
  • 45. spiler 2013. június 26. 07:42
    „MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT........hehehe
    majd írnak ujjabb törvényeket.ők már vissza fizették ft-ban a többi levan sz....a!”
  • 44. rózsakert 2013. június 26. 07:25
    „38. la-za 2013.06.25. 22:52

    embörke....üsse már be abban a nyomorult google-ba, hogy a banki pénzek forrása.....és nézze már meg, hogy miből is van, ...egy picit azért segítek :
    ---betétesek pénze
    -adott ország jegybanki hitele adott ország kamata szerint---lásd euribor

    --swap poziciók különbözete , de mert ez fedezti igényű-ez a minimális.

    maga szerint minden egyes bank külön nyomdát tart fent?

    38. la-za 2013.06.25. 22:52

    eleve az összeg is érdekes...mit vett palotát?rezidenciát?12 milliós hitel?????????

    amúgy a szerződés aláírásakor akinek a fejéhez fegyvert tartottak, annak kellene csak pereskednie ....DE ILYEN ÚGY TUDOM NEM VOLT, DE VEGYÉL FEL HITELT , MERT KÜLÖNBEN LIKVIDÁLUNK !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

    más----a legjobb esetben is , ha kimondják, hogy az ilyen szerződés semmis , akkor a felvett összeget azonnal egy összegben vissza kell fizetni , ha nem megy újabb pereskedések és talán 2020-2025 környékén lehet is valami az egészből....az otp rv-k tegnap is emelkedtek, sőt srv-van----nagyon be vannak ijedve.

    - a bankok nem jóléti intézmények , fel kellene már végre fogni, nem felvenni 30%-ra áruvásárlási hitelt stb--------A TAKARÓS MESÉT MEG SOKSZOR ELOLVASNI...ÉS A LÉNYEG:::

    A LEHETŐSÉGEKET-KÉPESSÉGEKET ÉS IGÉNYEKET HARMÓNIÁBA HOZNI !----AKKOR NEM LESZ ILYEN GOND !”
  • 43. alfa258 2013. június 26. 07:13
    „A kormány kiáll a devizahitelesek mellett! ! Hát ez látszik, ezt tapasztalják. Úgy fideszes módra! me”
  • 42. Kircsi 2013. június 26. 05:19
    „Karvalyék szépen kivásárolják az országot, na ehhez volt nekik a devizahitel.”
  • 41. Arius 2013. június 26. 04:51
    „"A felperes a 2006 őszén 14 éves futamidőre felvett 12 millió forintos svájci frank alapú hitelre öt év alatt több mint 16,5 millió forintot fizetett vissza a banknak." - AZÉRT EZ NEM SEMMI! A pofátlanságnak is van határa...
    Felvett 12 gurigát 14 évre, de már 5 év alatt 16,5-öt fizetett vissza... akkor a hátralévő 9 év alatt durván 32 milliót fizet vissza- tehát a 12 milliós hitelből a végén 48 millió lesz?
    Nahát, tényleg...érthetetlen, miért püffögnek... :P”
  • 40. Ajozsi 2013. június 25. 23:42
    „Így már minden érthető ! Az összes szerződés semmis ,vissza kell állítani az eredi állapotot !
    Mindenki visszafizeti egyben a felvett összeget+eztazt !(használtad ,nem?)
    Esetleg megbüntetjük a bankot ,és mindenki boldog !”
  • 39. ivivan 2013. június 25. 22:59
    „36. történész

    "Talán jobban tudom mint te"

    Állítottam én olyat, hogy neked nem ment nehezen? Csak meglepődtem és közöltem, hogy nekem milyen könnyen ment...

    "Buta ember vesz fel hitelt azt tudván,hogy duplázódik nna ez a hülyítés.."

    Buta ember az, aki úgy vesz fel hitelt, hogy a dupláját nem tudná kigazdálkodni! Ha munkanélküli lesz a család egyik tagja, akkor mi történik? Márpedig 25 év alatt az szinte minden családban megesik!

    "ne szédits itt,hogy te tartalékod megegyezik a nép átlag tartalékával,te ezt honnan tudod?"

    Hol olvastál te itt olyat, hogy azt állítottam volna, hogy a "nép átlag tartaléka" megegyezik az enyémmel?! Arról pedig had ne én tegyek már, hogy a Józsi meg a Karcsi túlvállalta magát, amikor fölvette a hitelt!”
  • 38. la-za 2013. június 25. 22:52
    „18. ivivan 2013.06.25. 17:18

    Nem kezdem el neked magyarázni, hogy honnan és miből van a banknak hitelként kihelyezhető pénze, mert a hely is kevés hozzá és valószínűleg nem is értenéd meg (nem bántásként, de a lottós hasonlatodból erre következtetek)

    29. ötös 2013.06.25. 19:34
    31. Juccus 2013.06.25. 20:03

    Mi forintitelt akartunk felvenni, de minden bank elhajtott minket, egyedül a "hárombetűsmagyarbank" adott, de kizárólag chf alapon. Hiába ragaszkodtunk volna a forinthoz, azt mondták, ez van vagy semmi. Azóta a fizetésem a felére csökkent, a törlesztőm pedig 2,5szeresére nőtt... Nem luxusvillát vettünk, hanem egy 10. emeleti panelt.....

    35. Ebgondolat 2013.06.25. 20:57

    Bizonyára volt olyan is, aki luxusdolgot vásárolt, de azoknak valószínűleg nincsenek is problémái (lásd fentebb). Akár tetszik, akár nem, a te adódból is fizetik ezt is, a szociális kiadásokat is, a közalkalmazottak és köztisztviselők fizetését is, de még a nyugdíjakat is. Véleményed lehet, erről szól a demokrácia....”
  • 37. szpalika 2013. június 25. 21:51
    „Nem könnyű a helyzet. Az vételi és eladási árfolyamok közti különbséget lehetne leginkább megfogni ezen, azt a bankok külön nem nevesítették, de a THM-ben szerepelt.
    Amit látni kell: a hitelek mögött volt frank, ha nem is betét, de egyéb deviza ügylet igen. Ezeket a bankok is frank árfolyamon törlesztik a külföld, esetlegesen az anyabankjuk felé. Azaz a devizahitelek semmissé nyilvánítása esetén tényleges veszteség keletkezne a bankoknál. Ez a veszteség a számítások szerint a teljes magyar bankszektor saját tőkéjénél nagyobb lenne! Ez felveti azt a kérdést, hogy mivel a bankoktól visszakövetelné a külföld, vagy az anyabank a forrásokat, akkor tényleges bankcsődökről beszélhetnénk. Volt itt nem olyan régen Takarékszövetkezet csőd. Ott a magánszemélyek betéteit és csak ezt az állam kifizette 30 millió ft-ig. Ez egy kis szereplő volt. Ha néhány nagy szereplő becsődöl, akkor nem fogják kártalanítani tudni a magán betéteseket sem, a betétbiztosítási alap nem elegendő erre. A betét szó alatt a pillanatnyi folyószámla egyenleget kell érteni, amiről az esetleges törlesztőt, szolgáltatói számlát nem tudja majd a szolgáltató levonni, mivel nem lesz meg az emberek fizetése, betéte már! Ez a szomorú helyzet. Ilyen esetben az állam sem fog kapni semmit a bankadókból sem, hiszen azt sem lesz miből fizetni.”
  • 36. történész 2013. június 25. 21:11
    „33. ivivan 2013.06.25. 20:16
    Jó hogy neked adott nekem nem akaródzott 2010-ben .Talán jobban tudom mint te.
    Buta ember vesz fel hitelt azt tudván,hogy duplázódik nna ez a hülyítés..ne szédits itt,hogy te tartalékod megegyezik a nép átlag tartalékával,te ezt honnan tudod ?Miből isten vagy látod a Józsi meg Károly fizetését meg a törlesztőrészét.Neked,nekem volt időm és lehetőségem,hogy rendezzem a számlát.Már a kocsit is csak frank hitelre adták, négy évig még előtörlesztést sem engedett a bank,hogy melyik az lényegtelen már..de a gyermekem lakásfelújítási hitele szárnyall, a négy év után magasabb a törlesztő részlete mint amit eddig törlesztett..
    Na szóval ettől még áll a bál és lehet ,hogy most lehet fizetni de amikor én akartam minden akadályt elénk gördítettek..de túl vagyok rajta..oszt jó napot.”
  • 35. Ebgondolat 2013. június 25. 20:57
    „16. igazságkereső
    Hogy minek szól bele olyan, akinek nincs devizahitele?
    Ha majd kizárólag a devizahitelesek adójából fizetik ki a végtörlesztést és az árfolyamgátot, akkor nem szólok bele! Én nem azért fizetem az adót, járulékokat, egyebeket, hogy abból olyan emberek számláját állják, akik két számmal nagyobb ruhában akartak járni. Ha jó az adóm az árfolyamgátra, akkor legyen jó a véleményem is!”
  • 34. történész 2013. június 25. 20:41
    „Történelmi pontosítás::: A deviza alapu hitelezést Orbán kormánya vezette be és engedélyezte 2001-ben. Az már csak következmény, hogy a bankokat ezután senki, sem Orbán, sem az utána következők nem is akarták megregulázni ezen a téren.A pontos dátum 2001.Junius 01. (magyar közlöny)”
  • 33. ivivan 2013. június 25. 20:16
    „21. laca100

    "egyszer valaha is ebben az országban a devizahitelesek által képviselt ügyben netalán a devizahiteleseknek adna igazat az ügy végére pontot téve. Lesz-e egyáltalán ilyen?"

    Persze, amint igaza lesz a devizahiteleseknek.
    Szerintem még ez az átváltási dolog, amiről szó van, ez a legesélyesebb, de ez meg olyan pici része a törlesztőrészletnek, hogy kár érte szenvedni (100 ezres törészetőrészlet talán egy ezressel max kettővel lenne kevesebb) - persze, jól esne, ha hirtelen visszakapnék egy havi törlesztőt, de asszem ez aligha változtatná meg az alapvető helyzetet.

    22. laliroli

    "Megcsúsztunk két hónappal és ekkor felmondták"

    Gondolom nem voltatok bent a megcsúszás _közben_ csak, mikor már felmondták a szerződést. Hát az hiba... Így kvázi kényszer forintosítottátok a hiteleteket a lehető legrosszabb időben: gyenge forint, magas forint kamat. Nem csoda, hogy megugrott a törlesztő :-(

    26. történész

    "Ne szédítsd itt a népet hülyeségekkel 40 ezerrel kezdtük a havi törlesztést most 97 ezer...tudod te mit beszélsz?"

    Persze, hogy tudom. Nekünk is kb duplázódott a törlesztő 7 év alatt, de mikor fölvettük, akkor bőven hagytunk benne tartalékot, ezért nem volt gond.

    "Én az autómat kifizettem 4 év után ügyvédi segítséggel,mert a bank nem akarta elengedni a törlesztés kifizetését 2 milliót fizettem a 4 év alatt és még fizettem egyben 2,1 milliót egy 2 milliós autóért"

    Ez fura, nekünk még formanyomtatványt is adott a bank. Sőt, engedte, hogy frankban fizessük ki a teljes összeget. Az egész ügylet nem volt még egy hét sem - és kb két telefonba és egy utalásba került. Tovább álltam sorban az okmányirodán a forgalmi cseréjéért, mint ameddig a banki dolgot intéztem...

    27. laliroli

    "mert az emberek többsége már a többszörösét fizette vissza a felvettnek!"

    Figyelsz arra, amit írtam korábban? A frankhitelesek az elmúlt években _kevesebbet_ fizettek a banknak, mintha ugyanakkor ugyanakkora összegű forint hitelt vettek volna föl! Tehát milyen alapon is engednék el a bankok a tartozást?
    Ne felejtsd el, hogy a bankok frankban tartják nyilván a tartozást, és abban bizony még jóval kevesebbet fizettél be, mint amennyit fölvettél. Bármennyire is nem érti az átlagember, a mostani törlesztőrészlet-megugrás nem a bankok nyereségét növeli! (csak nézd meg a banki jelentéseket - a magyar bankok nyereségessége a régió legrosszabb értéke...)

    30. mattil

    Azt ugye tudod, hogy a bank elnéző volt veled? A szerződés szerint, amikor a törlesztőd elérte a fizetésed felét joguk lett volna a szerződést felmondani és a fennmaradó tartozást egyösszegben követelni. De nem tették. Mert nem érdekük. Mert bármennyire is divat mostanság a bankok utálata, a bankok nem azért vannak, hogy nyúzzák az embereket...”
  • 32. történész 2013. június 25. 20:11
    „31. Juccus 2013.06.25. 20:03

    Bankár vagy ? vagy az SI faktorod szakadt ki? stilusod olyan,hogy te is kerülhetsz bajba ....kommentálj szerintem"barátságosan""
    A párt tagjai is felvették a devizahitelt csak ők magukat rendbe tették, mielőtt durvulsz ezt gondold át...mert úgy tűnik ,hogy te abban nem látsz problémát...”
  • 31. Juccus 2013. június 25. 20:03
    „Föl lehetett volna venni forintban is. 3x akkora kamatra. Jaaa, hogy az nem volt jó. Egyébként meg ezek nem svájci frank hitelek, hanem svájci frank alapú hitelek. Van "némi"különbség. A deviza alapú hitelekkel pedig eddig sem volt, és ez után sem lesz probléma. A bíróságok sem a devizaalapban találnak kivetnivalót, hanem az egyoldalú szerződésmódosításban, ami ugyanúgy van a forinthiteleknél is. Esetleg a vételi és eladási árfolyam közti számításon. Egyébként, ha mondjuk a forint ismét megerősödne a frankhoz képest, akkor is "fúj devizahitel" lenne? Akkor is vonulna a kedves nép a Kúria elé tüntetni? Persze, költői a kérdés.”
  • 30. mattil 2013. június 25. 19:49
    „29. ötös 2013.06.25. 19:34
    Engem a bank, mert én tényleg forinthitelt akartam felvenni a lakásra, de az párezerrel meghaladta volna a fizetésem egyharmadát, ráadásul az eljárási-, közjegyzői, ügyvédi díja is sokkal magasabb volt. Aztán amikor felvettem a devizást két év múlva felvitték a fizetésem 56%-ára, majd 68%-ára. Most pillanatnyilag csak a fizetésem 45-48%-át fizetem havonta, de csak azért mert az árfolyamgátban egy ideig kevesebbet kell fizetnem. Hogy mi lesz velem amikor az lejár fogalmam sincs!
    4Millát vettem fel, és eddig olyan 4,5-5 millát fizettem vissza és jelenlegi tőketartozásom olyan 4.8 milla körül van..
    Jah és amikor 180ft-os árfolyamon lehetett végtörleszteni, akkor sem engedte átváltani forintra, mert bár kevesebb lett volna a törlesztőm, mint devizában, de akkor minden újraindul és persze ismét párezerrel csak de meghaladta volna a törlesztőrészlet az egyharmadot. Érdekes módon devizában lehet több ha azt a bank rója ki!”
49 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az újabb kamatvágás után mínuszba is kerülhetnek a megtakarítók

A bankban elhelyezett pénz nettó évesített hozama fél százalék közelében mozoghat, a banki… Tovább olvasom