Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Az állam adja a többség kenyerét

Szeged - Szegeden körülbelül 5000 emberrel dolgoznak többen a versenyszférában, mint ahányan az államtól kapják a fizetésüket. Ez azonban nem a szó szoros értelmében vett „termelő" helyeket jelent, hiszen ide sorolják a virágboltost éppúgy, mint a pincért.
Miből él a barát, a szomszéd, az ismerős Szegeden? Saját környezetemben kérdeztem embereket arról, milyen foglalkozásokat és milyen munkahelyeket, munkaadókat tudnának felsorolni. Kiderült: a reprezentatívnak nem mondható mintából szinte mindenkinek volt rokona, barátja egy klinikán, egy szolgáltatónál, a rendőrségen, az adóhatóságnál, sokan ismernek bírákat, ügyvédeket, tanárokat, taxisokat, felszolgálókat. Sőt tudtak azokról is, akik üzemben, olykor több műszakban vállalnak munkát.

– Egymásból élünk – fogalmazott egyikük –, akárcsak a gyerekeknek készült Tesz-Vesz város polgárai: az autó- vagy gázszerelő a pékségben költi el azt a fizetségét, amit a tanártól kapott a munkájáért. Ha a tanár, hivatalnok keveset keres, akkor visszafogja a költekezését, nem vesz újságot, ritkábban jár fodrászhoz: ezzel pedig tönkreteszi a szolgáltatókat.

Szegeden sokan kapják az államtól a fizetésüket – szeptember óta a korábban az önkormányzathoz tartozó népes tanári kar is. A KSH adatai szerint 2011-ben – a 2012-es adatok még nem publikusak – 16 ezer 406-an dolgoztak havi fixért az állampolgárokért: közülük mintegy 8000-en a Szegedi Tudományegyetemen. A maradék 8000 pedig az összes olyan hivatalnál, amelynek megyei szervei értelemszerűen a megyeszékhelyen, Szegeden találhatók. A Csongrád Megyei Kormányhivatal létszáma például 1456 fő.

Óraszámot építenek le

Egy, az MNB által készített tanulmányban az áll, hogy az elmúlt időszakban a vállalatok elsősorban nem leépítésekkel reagáltak a nehezebbé váló működési környezetre – ilyenek a recesszió, a minimálbér emelése miatt megugró munkaerőköltségek, néhány szektorban a különadók –, hanem a munkaórákat csökkentették: 8 órásból 4 vagy 6 órás állásokba tették át az alkalmazottaik egy részét, eltöröltek túlórákat, 4 napos munkahetet vezettek be. A gazdasági növekedés újraindulása ezért első lépcsőben a ledolgozott órák emelkedéséhez vezethet, vagyis csak lassan nőhet a foglalkoztatás.
– 2011-ben Szegeden a versenyszféra foglalkoztatott több embert: 21 ezer 668-an kapták a fizetésüket egyrészt az ipartól, másrészt a köz- és egyéb szolgáltatóktól, például a szállásadásból, a vendéglátásból, a kereskedelemből – mondta Rácz Attila, a KSH szegedi főosztályának tájékoztatási osztályvezetője. – Hogy ez egészséges arány-e, arra nem tudok válaszolni, minden város más. Szegednél vannak olyan specifikumok, amelyek másutt nincsenek, ilyen az egyetemi város jelleg. Érdekes lenne azt is megnézni, hogy a nonprofit szféra, vagy az egyházak hány embert alkalmaznak: a KSH ugyanis csak azokat az adatokat tudja, amelyeket fő tevékenységük alapján jelentenek be a munkáltatók. Holott a cégek nagyon sokféle profillal rendelkeznek.

Szegeden 2010-ről 2011-re 1 százalékkal nőtt a versenyszféra alkalmazottainak száma, ugyanakkor a költségvetésiből 4 százalék tűnt el valahová. Helyi sajátosság, hogy kevés a termelőüzem. Még mindig a Pick Szeged Zrt. a legnagyobb foglalkoztató: Éder Tamástól, a Bonafarm-csoport vállalatikapcsolatok- és PR-igazgatójától tudjuk, a Pick Szállítási Kft. dolgozóival együtt 1420 fő foglalkoztatása kötődik Szegedhez. A Picken kívül csak a Tisza Volán Zrt. alkalmazottainak száma lépi át az 1000-es küszöböt.
Csongrád megyében fordított az arány Szegedhez képest: a költségvetési szféra mintegy 15 ezerrel több embert alkalmazott 2011-ben – 204 ezer 640-et –, míg a versenyszféra 189 ezer 329 főnek adott kenyeret. A megyei helyzet értékelésekor tudni kell: a versenyszférához a mezőgazdaság is hozzátartozik. A fordított arány oka az lehet, hogy a falvakban az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató.

Keresetek itt és ott

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 ezer 400 forint volt 2013 első félévében a KSH szerint. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 ezer 600, míg a közszférában foglalkoztatottak 220 ezer 700 forintot kerestek. Ebbe az adatsorba nem számítják be a közfoglalkoztatottakat – akik átlagkeresete 77 ezer 500 forint volt.

Közmunka

A kormány nemrég bejelentette, hogy novemberben téli közmunkaprogramot indít, amely 200 ezer embert érinthet az országban. Eddig minden télen leállt a közfoglalkoztatás. A megyében augusztusban 7639-en dolgoztak közfoglalkoztatásban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eltüntetik a nemzeti bank veszteségét

Az idei évre tervezett 203 milliárd forintos veszteséget sikerült az új vezetésnek ledolgoznia. Tovább olvasom