Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

Brókerbotrány: A volt PSZÁF-elnök nem emlékszik kiemelt jelentőségű eseményre

Az ülésen az ellenzéki képviselők részletesen kifejtették, hogy álláspontjuk szerint mit kellene vizsgálnia az albizottságnak.
Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi vezetője semmi olyan eseményre nem emlékszik, amely kiemelt jelentőségű lett volna a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt., valamint a Quaestor esetében - derült ki a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedéseket vizsgáló albizottság csütörtökön tartott első ülésén.

Farkas István, aki 2004 és 2009 között volt a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke, halaszthatatlan elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott megjelenni az albizottság előtt, de Szűcs Lajos (Fidesz) elnöknek címzett levelét felolvasták az ülésen.

Ebben Farkas István hangsúlyozza: a felügyelettől való távozása óta 6 év telt el, az albizottság pedig olyan, 6-11 éves eseményekre kérdez rá, amelyekre vonatkozóan ő maga is csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján bárki által elérhető több tucatnyi határozat felsorolásával válaszolhatna. Hozzátette: ha az érintett szolgáltatók vizsgálatáról megismerhetővé válnak a részletes MNB-jegyzőkönyvek, készséggel áll az albizottság rendelkezésére.

Közölte: az eltelt időn kívül azért is lenne nehéz konkrét ügyekre visszaemlékeznie, mert a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnökeként az akkor hatályos jogszabályok szerint a többi között a felügyelet szakmai munkájának irányításáért, szervezeti felépítésének meghatározásáért, valamint a felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiájának, ellenőrzési tervének jóváhagyásáért volt felelős.

A testület Farkas Ádámot is meghívta az ülésre, ő 2009-2010-ben volt a PSZÁF elnöke, és azért nem tudott jelen lenni a csütörtöki ülésen, mert az Európai Bankfelügyeleti Hatóság képviseletében Rigában tartózkodik.
Szűcs Lajos azt javasolta, hogy írjanak levelet mindkét korábbi PSZÁF-vezetőnek, hogy pontosabb tájékoztatást kaphassanak például arról, hogyan határozták meg a szervezeti felépítést, hogyan irányították a szakmai munkát, és hogyan alakították ki az ellenőrzési módszertant. Azt is indítványozta, hogy az MNB-től is kérjenek tájékoztatást például arról, hogy az elmúlt időszakban hányszor vizsgálták meg az érintett cégeket, milyen vizsgálati módszereket alkalmaztak, hogyan győződtek meg a vizsgálat során az adatok valóságtartalmáról. Szűcs Lajos elmondta: a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól is be kell kérni a vizsgálati jegyzőkönyveket.

Az ülésen az ellenzéki képviselők részletesen kifejtették, hogy álláspontjuk szerint mit kellene vizsgálnia az albizottságnak. Hegedűs Lorántné (Jobbik) hangsúlyozta: a kormányzati szándék nyilvánvalóan az, hogy minél egyszerűbben, minél rövidebben működhessen az albizottság, minél szűkebbre szabott témakörökben. Azt kezdeményezik, hogy a központi költségvetéshez tartozó szervek, illetve az önkormányzatok esetében vizsgálják meg, hogy milyen pénzkezelési és könyvviteli szabályozásuk volt.
A Jobbik indítványozta azt is, hogy 2006-tól kezdve minden országgyűlési képviselő nyilatkozzon arról, voltak-e befektetései az érintett brókercégeknél, vezettek-e ott számlát. Schmuck Erzsébet (LMP) kiemelte: az LMP szeretné megvizsgálni, hogy 1997 és 2015 között, a kormánytól függetlenül, a kabinet mely intézkedései vezettek a brókerbotrányokhoz, hol hibázott a felügyelet, miért nem tette elég hatékonyan a dolgát. Ennek kiderítése azért fontos, mert ha nem tisztázzák a felelősséget, akkor további bedőlések lehetnek – mondta.

Szelényi Zsuzsanna (független) úgy fogalmazott: a „fideszes brókerbotrány" ügyében bármilyen vizsgálóbizottságnak csak akkor van értelme, ha az a jelenlegi kormány felelősségét vizsgálja, és Orbán Viktort „becitálja" a vizsgálóbizottság elé. Hozzáfűzte: a kormányzati szereplők felelősségét kell vizsgálni és az összefonódásokat azzal a pénzvilággal, amely ezek mögött a beomlott brókercégek mögött volt. A képviselő szerint fontos vizsgálni a pénz útját is, „több százmilliárd forint veszett el, amelyről nem tudjuk, hogy hol van." Fontos tudni, hogy a kormány hogyan helyezi ki a pénzét, és a közpénzzel hogyan "gazdálkodik, vagy hogyan garázdálkodik" – fejtette ki Szelényi Zsuzsanna.

Szakács László (MSZP) szerint megkerülhetetlen a Fidesz-kormány felelőssége a brókerbotrányokban, az albizottságot azért hozta létre a kormánypárt, hogy erről megpróbálja elterelni a figyelmet. A kormánykoalíció ötödik éve van hatalmon, azokhoz a jogszabályokhoz, intézkedésekhez, amelyeket ki is akarnak vizsgálni, ők is hozzányúltak, mégis érintetlenül hagytak bizonyos szabályozásokat érdekből vagy nemtörődömségből.

Szakács László is úgy vélekedett, hogy a jelenlegi kormányzati szereplők megkérdezése nélkül az albizottság nem tudja elvégezni a munkáját. Kerényi János (Fidesz) az ellenzéki felvetésekre reagálva úgy vélte, a realitásoknál kellene maradni, „ne próbáljunk meg bevállalni olyan feladatokat, amelyek a következő 10 évre szólnak". A képviselő szerint egy szűk mederben kell tartani a vizsgálódást, így a brókerbotrányokhoz vezető kormányzati intézkedéseket kellene feltárni.

Szűcs Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy az albizottság nem vizsgálódhat olyan ügyekben, amelyek például az Állami Számvevőszék, az önkormányzatok, vagy az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartoznak, és olyan ügyben sem, amely döntéselőkészítési szakaszban van, vagy amely büntető-, szabálysértési eljárás tárgya. Elmondta: átnézik a javaslatokat, hogy mi illeszthető be a vizsgálati keretbe.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

MNB: több lakás épülhet az nhp miatt

A szerződéseket továbbra is 2015 végéig lehet megkötni, de a lehívási határidőt meghosszabbították… Tovább olvasom