Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Elutasították az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. keresetét

Három pénzügyi intézmény devizaperét tárgyalják hétfőn a bíróságokon, közülük egyet másodfokon.
12.00 - Elhalasztotta a döntést a Sberbank perében az ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla hétfői tárgyalásán október 28-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a Sberbank Magyarország Zrt. által az általános szerződései feltételeinek tisztességtelensége ügyében a törvényi vélelem megdöntésére a magyar állam ellen indított perben.

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes bank keresetét, amely ellen fellebbezett. A fellebbezésben újra kérte, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Az ítélőtábla a hétfői tárgyaláson nem hozott végzést erről a kérelemről.

11:34 - Újabb két pénzintézet keresetét utasította el a bíróság
Elutasította a DRB Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt. és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. magyar állam ellen benyújtott devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

A DRB bank ítéletének szóbeli indoklása szerint a pénzintézet általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai egyetlen esetben sem feleltek meg maradéktalanul, különösen nem az átláthatóság, az objektivitás és az egyértelműség elvének, így azok érvénytelenek és tisztességtelenek.

A bank szerződéseit egy átlagos, szakértelemmel nem rendelkező, üzletkötési kockázattal terhelt fogyasztó szempontjából vizsgálva, nem derül ki pontosan, hogy mely változások esetén, milyen irányban és mértékben változnak a fogyasztó terhei és kötelezettségei. A kikötések megértését tovább nehezítik a nem egyértelmű kifejezések, mint pédául "az üzlet nyereségességét érintő esetleges hatósági intézekedések", valamint "a hasonló kondíciójú hitelek pénzpiacon kialakult kamatlába, illetve egyéb költségei" – hangzott el az indoklásban.

A bíró kiemelte azt is, hogy a felperes bank jogi képviselője által benyújtott magatartási kódex, a bank önkéntesen vállalt normája, nem bír jelentőséggel ebben a peres eljárásban, mert a kódexben foglaltak nem váltak a szerződés részévé, valamint azok az adós részéről nem kikényszeríthetőek. A törvényszék elutasította a pénzintézet eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz fordulásra vonatkozó kérelmét, és bruttó 381 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperest. A bíróság az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. keresetének egyes részeinek vizsgálatát kereshetőségi jog hiányában elutasította, az ellenőrzött általános szerződési feltételek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai pedig - különösen az átláthatóság, az objektivitás és a szimmetria elvének szempontjából - egyetlen esetben sem találta maradéktalanul megfelelőnek, így azokat érvénytelennek és tisztességtelennek nyilvánította.

A bíró rámutatott, hogy a vizsgált oklista nem minősíthető objektívnek, mivel a bank megválaszthatja, hogy pénzügyi tevékenységeinek finanszírozásához milyen feltételek mellett, mely pénzpiaci forrásokat veszi igénybe, tehát ráhatása van a forrásköltségek alakulására. A bíróság elutasította a bank azon indítványát is, hogy az alperes magyar állam érdemi ellenkérelmét helyezzék hatályon kívül, mivel az rendkívül későn érkezett és az első, általános védekezés hiánypótlásának minősül.

A döntés indoklása szerint az alperes magyar állam akár a tárgyaláson, szóban is előterjeszthette volna ellenkérelmét, amely nem minősül hiánypótlásnak, mert abban nem kiegészítette, hanem pontosította az általános védekezésben foglaltakat.

A törvényszék elutasította a pénzintézet eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz fordulásra vonatkozó kérelmét, és bruttó 381 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a regionális kisbankot.

11:11 - Elutasította a bíróság a ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. keresetét

Elutasította a bíróság az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. magyar állam ellen benyújtott devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

A bíróság a felperes pénzintézet keresetének egyes részeinek vizsgálatát kereshetőségi jog hiányában elutasította, az ellenőrzött általános szerződési feltételek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő pontjait pedig - különösen az átláthatóság, az objektivitás és a szimmetria elvének szempontjából - egyetlen esetben sem találta maradéktalanul megfelelőnek, így azokat érvénytelennek és tisztességtelennek nyilvánította. A bíróság elutasította a bank azon indítványát is, hogy az alperes magyar állam érdemi ellenkérelmét helyezzék hatályon kívül, mivel az rendkívül későn érkezett és az első, általános védekezés hiánypótlásának minősül. A törvényszék elutasította a pénzintézetnek az eljárás felfüggesztésére vonatkozó kérelmét és azt, hogy az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz forduljon.

A bíróság bruttó 381 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a regionális kisbankot.

Korábban írtuk:

Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hétfőn az ÉRB Észak magyarországi Regionális Bank Zrt. és a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. ügyét tárgyalja. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elé a SberBank Magyarország Zrt. ügye kerül, az elsőfokú bíróság szeptember 16-i tárgyalásán elutasította a bank keresetét.

A bíróságnak másodfokon is arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

A bíróság eddig elsőfokon összesen 65 ítéletet hozott, ebből 62 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben részben helyt adtak a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert - az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét - az elsőfokú eljárásban felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is az Alkotmánybírósághoz fordult az EvoBank Zrt. magyar állam ellen indított perében. Így indult a másodfokú tárgyalások sorozata éppen két héttel ezelőtt. Október elsején egy másodfokú per lett volna, de a magyar állam elállt a fellebbezéstől, így a Milton Hitelezési Zrt. ügyében szeptemberben kihirdetett elsőfokú ítélet válik jogerőssé, a pénzintézet általános szerződési feltételei érvénytelenek és tisztességtelenek.

Hamarosan kiderült, hogy ehhez hasonlóan több perben jogerőre emelkedik az elsőfokú ítélet, mivel az adott pénzintézet nem fellebbezett, a magyar állam pedig - amely nem értett egyet például az indoklás bizonyos pontjaival - visszavonta fellebbezését. Ebbe a körbe tartozik a Retail Prod Szolgáltató Zrt., a Széchenyi István Hitelszövetkezet, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet és a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet is. A K&H Bank ügyében az ítélőtábla felfüggesztette a másodfokú eljárást a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletének a kijavításáig, mivel abban több sorszámozási hibát is vétett. Mindemellett a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla számos per ítélethirdetését elhalasztotta.

A múlt hét fő eseménye az volt, hogy megszülettek másodfokon az első ítéletek. Csütörtökön a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Sopron Bank Burgenland Zrt. és a Pannon Takarék Bank ügyében helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, amely kimondja, hogy a pénzintézet szerződéses feltételei tisztességtelenek.

Érdekes fejlemény volt az is, hogy míg a Fővárosi Törvényszék elsőfokon elismerte a banki keresetek részleges jóváhagyását, illetve elutasítását, az ítélőtábla másodfokon azt mondta az UCB Ingatlanhitel Zrt. esetében, hogy a részleges érvényesség kizárt. Ha egy feltételnek nem felel meg a bank, akkor úgy kell tekinteni, hogy nem tisztességes a gyakorlata, mert nem felel meg a teljesség elvének. A Cetelem esetében pedig csütörtökön az alperes kérte ennek kimondását, ám az ítélet kihirdetését a bíró elhalasztotta. 

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kezdi tárgyalni a bírói indítványokat - ezek közül három a Fővárosi Törvényszékről érkezett, egy a Fővárosi Ítélőtáblától. A törvényszékről érkező indítványokat egyesítette az Ab. Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére pénteken azt mondta, hogy a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre is szükség lesz. A testületnek bírói indítvány esetében 90 napja van határozata meghozatalára, ami december első felében jár le. A bírák egyebek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Minden negyedik ellenőrzésnél hiányosságot talált az adóhatóság

Az adóhatóság hétfői tájékoztatása szerint a mulasztási bírságok összege meghaladja az 530 millió… Tovább olvasom