Délmagyar logó

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 21°C | 34°C Még több cikk.

Jogerősen pert nyert a Raiffeisen Bank a lakókkal szemben

Szeged - 20 alperes lakását árverezheti el a bank a Szegedi Ítélőtábla jogerős döntése értelmében. Az ingatlantulajdonosok a szegedi Korondi utcában, az építtető vállalkozó projekthitele mellett vásároltak lakásokat. Az építtető eltűnt, a hitel maradt. A lakók pedig utcára kerülhetnek.
Jogerős döntés született csütörtökön a Szegedi Ítélőtáblán abban a perben, amelyet a Raiffeisen Bank Zrt. indított 22 alperes ellen. A bíróság kimondta: a pénzintézet árvereztetheti a Korondi utcai ingatlanokat. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a jogos követelés összegét 105 millió forintban határozta meg.

A per azért indult, mert a házakat felépítő Korondi Projekt Kft. 400 millió forint keretjelzálog-hitelt vett fel az építkezésre, viszont azt nem fizette vissza. Időközben a lakásokat a teherrel együtt értékesítette. A pénzét követelő Raiffeisen Bank Zrt., mivel a vállalkozáson nem tudta behajtani a kintlévőséget, a lakókhoz fordult. A lakásaikat megvásárló Korondi utcaiak a jogerős döntés értelmében kötelesek tűrni a bank végrehajtását.

Bírósági folyósó. A szerző felvétele
Bírósági folyósó. A szerző felvétele

A bírósági eljárást nagy sajtóérdeklődés kísérte, ugyanis a Raiffeisen Bank Zrt. nemcsak a Korondi utcaiakat, hanem a szegedi Bakay Nándor és a makói Bajza utcai lakókat is beperelte. A három társasház mintegy 50 alperesét az építtető kft.-k tulajdonosa, Cs. Attila és a Kész Fészek Kft.-t irányító L. Gábor köti össze. A két férfi irányításával épült több tucat szegedi és makói társasház, több projektcég nevében közel 850 millió forint keretjelzálog-hitelt igényeltek a Raiffeisen Banktól, azzal a feltétellel, hogy nemfizetés esetén a pénzintézet eladhatja a már időközben értékesített lakásokat is.

685 milliós hitelt igényeltek

A rendőrség nyomozást megszüntető határozatából kiderül, a projektcégekben tulajdonos Kész Fészek Kft. 2003-ban alakult, ügyvezetője L. Gábor. A társasházakat úgy építették, hogy Cs. Attilával projektcégeket hoztak létre, a kivitelezéshez a Raiffeisen Bank nyújtott projekthitelt. A vállalkozók a Kertész Projekt Kft.-hez 67 millió, a Korondi Projekt Kft.-hez 248 millió, míg a Bakay Projekt Kft.-hez 300 millió forint hitelkeretet igényeltek. A Hunyadi Projekt Kft.-hez újabb 70 milliót kértek. 

– Hová lett az a sok pénz? – kérdezte a tárgyalás előtt pár perccel a Korondi utcai perben érintett Balázsfi Istvánné. A nő a lányával együtt, családi házukat eladva vásárolt két lakást a Korondi utcai társasházban. – Árverezik a lakást, ha marad az elsőfokú ítélet. Egyezkedni sem hajlandó a bank, pedig a másodfokú eljárás előtt 50-70 százalékot ajánlottunk a már megvásárolt lakásokért. Nem tudom mire föl kértek teljes árat. Ez egy színjáték – vélekedett a károsult. Az idős nő hozzátette: az ingatlanokért a vállalkozónak fizettek, aki eltette a pénzt. – A rendőrség megszüntette a nyomozást, pedig nemcsak mi, hanem a Raiffeisen Bank is feljelentette a vállalkozókat. A csalás miatt indult nyomozást azzal zárták le, hogy „nem állapítható meg bűncselekmény". De akkor hová lettek a százmilliók? – kesergett a lakó.

A Mányoki Zsolt vezette bírói tanács meghallgatta mind a bank, mind a 22 alperes képviselőjét. Rövid tanácskozás után az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva kimondta: a bank nem a teljes 400 millió forintot, csak a kimutatásokban szereplő 105 millió forintot követelheti. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. A bíró kiemelte, többen úgy vásárolták meg az ingatlanokat, hogy nem a banknak, hanem kézből-kézbe, az eladónak fizettek. – Mondhatjuk, hogy ez gondatlanság volt a vevők részéről. A dolog nyilván sajnálatos, nem szívesen kerülne senki ilyen helyzetbe – mondta a Mányoki Zsolt.

A tárgyalást követően Miklán András, az egyik perben álló makói társasház lakója a bíróhoz lépett. Röviden beszélgettek, majd a bíró azt javasolta, minden kifogásolt részt jelezzen a bíróságnak. – Amit itt kimondtak, azt várhatjuk januárban – vélekedett Miklán András. A makói férfi és sorstársai ügyében a bíróság másodfokon januárban hirdet ítéletet, első fokon az eljáró hatóság náluk is a bank keresetének adott helyt. – Úgy érzem, az elsőfokú bíróság eddig nem lakásonként vizsgálta az ügyet, hanem összességében. Pedig az ügyeink különbözőek. Bízom benne, hogy másodfokon egyedileg is tisztázzák a kérdéseket – tette hozzá búcsúzóul.

Kronológia
Először 2011 novemberében írtunk arról, hogy a Raiffeisen Bank a vállalkozó keretjelzálog-hitele miatt árvereztetni akarja az egyik Bakay Nándor utcai társasház lakásait. A Bakay-perről 2012-ben az év végén megírtuk: az elsőfokú bíróság döntése szerint a bank követelése jogos, az ingatlantulajdonosoknak tűrniük kell a kényszerértékesítést. A Bakay-perrel párhuzamosan futott a tegnap másodfokon tárgyalt Korondy-per is. A Bakay utcaiak másodfokú eljárása 2014 januárjában lesz.

Olvasóink írták

81 hozzászólás
  • 81. mérlegvagyok 2013. szeptember 28. 17:00
    „Tiszteletben tartva a bíróság ítéletét azért volna néhány gondolatom a cikkhez. Vélhetően több az ügyletben közreműködő személy nem elvárható körültekintés, szakmai korrektséggel végezte el munkáját. Elsősorban hibás a beruházó/kivitelező, az adásvételi előszerződést, adásvételi szerződést végző ügyvéd/ek/, a földhivatal és a bank kockázatbírálói.
    A keretjelzálog-hitel fedezete ha jól emlékszem a korábbi cikkben leírtakra a telkes ingatlan volt amire a társasház épült. Az építtető közösséggel a kiválasztott ingatlan alapterülete, a telek tulajdoni hányad arányában előszerződést kötöttek, egyúttal a vételár 10%-át foglalóként be kellett fizetniök az épülő társasház ügyvédi képviseletét ellátó ügyvéd letéti számlájára. Ezt követően széljegyre került minden tulajdonos, a bank jelzálog bejegyzést tett a tulajdoni lapon akeretjelzálog-hitel értékén. Az, hogy volt e, valószínű igen készültségi fok helyszíni ellenörzése a szakaszos kifizetések előtt most nem említik. A vevők/építtetők nem kapták meg a megfelelő jogi tájékoztatást mit jelent egy olyan ingatlan vásárlása melyet bank keretjelzálog-kölcsönnel terhel. Többen lakónak nevezik a károsultakat, nem lakók tulajdonosok és sajnos úgy tűnik elveszíthetik az otthonaikat annak ellenére, hogy minden lakás tulajdonosa készpénzzel vásárolt ingatlant. Ha részben bankkölcsönre is lett volna igény építési kölcsönt kellett volna igényelniök abban az esetben a Raiifeisen Banktól hozzájárulást kellett volna kérni, hogy be engedje az építési kölcsönt folyósító bankot "rafinak" ilyen célú kölcsöne nem volt" maga után a tulajdoni lapra, esetleg ranghely cserét. A 400 milliós keretjelzálog-hitel mellé ranghelycseréhez nem is járult volna hozzá a Raiffeisen az építési kölcsönt finanszírozó bank részére. Ha és amennyiben egy teljeskörű jogi tájékoztatást kapott volna az építettető közösség és ügyvéd elmagyarázza bemutatja nekik a tulajdoni lap I, II, III. részét mindent megismerve, mérlegelve vagy bele egyeztek volna az esetleges rájuk váró jogi és anyagi következményekre, vagy el álltak volna a lakás vásárlás ezen formájától. Adásvételi szerződést készítő ügyvédnek büntetőjogi és anyagi felelősége van minden egyes adásvételi szerződés tartamáért. Amikor elkészül egy ingatlan-adásvételi szerződés minden az ügyletben szereplő személy kap egy-egy példányt a kezébe, ügyvéd felolvassa ha mindent hibátlanul tartalmaz a szerkesztett adásvételi szerződés csak ezt követően történhet meg annak aláírása. Ebben az ügyletben a "nagy buktató" a bank által nyújtott keretjelzálog-hitel követelés bejegyzése jogi, banki ügyekben nem járatos építettőknek ennél az esetnél hangsúlyosan nagyon fontos lett volna a megfelelő tájékoztatás. Nem volt bele foglalva az adásvételi szerződésekbe a keretjelzálog-hitel vissza fizetésének végső határideje? Hogy kapott ez a társasház végleges használatbavételi engedélyt? Annak birtokában készül el az albetétesítés és a társasházi alapító okirat. Sajnos a bank követelése jogos de nem kéne még föladni, mert nagy valószínűséggel többen is mulasztást követtek el. És jó volna ha számon tudnák kérni az építési vállalkozón hová lett a tulajdonosktól átvett sok millió forint. Mi volt annak az oka, hogy nem volt módjuk a tulajdonosoknak közvetlenül a banknál vezetett hitelszámlájára befizetni a részkifizetéseiket. Vagy az építési vállakozó L. Zoltán saját céges ügyvédjének a letéti számlájára. Ennyi embert életkortól, vagyoni helyzettől függetlenül nem lehet kisemmizni, földönfutóvá tenni.”
  • 80. DMagóg 2013. szeptember 28. 12:05
    „76.kormoska 2013.09.27. 12:54!

    Nem állítom, hogy értem. A vevők fizettek, de -ezek szerint jogszerűen- átverték őket.
    Van a jogszabályozás, valamint az értelem és az érzelem. Nincsenek köszönőviszonyban.
    A jogszabály a meghatározó még akkor is, ha visszélnek vele. Ennyi.”
  • 79. C6H12O6 2013. szeptember 27. 18:43
    „67 Pog
    Az egykori cégtulajdonos tőlünk délebbre már csak néhai lenne... Tőle gondolom nem kérdeztek semmit az ügyben.
    Az én régi cégem is így ment tönkre, hogy a fővállalkozó lelépett a banki kölcsönnel /300 millió/és nem fizetett ki senkit az alvállalkozók közül. (Ezért nincs Vásárhely pláza...)”
  • 78. kumisz 2013. szeptember 27. 15:55
    „Árverezzék el, de azon az áron ami alapján a hitelt kiadták. És ez vonatkozik az összes jelzáloghitelezett ingatlanra.Ezt kéne alaptörvénybe iktatni.”
  • 77. macs 2013. szeptember 27. 13:34
    „Sajnos tapasztalatból mondom, az emberek sokszor nem is olvassák el, amit aláírnak, pedig rá kéne szánni az időt és a pénzt egy szakértőre, aki átnézné és megmagyarázná, mit is tettek elénk. Annyi ilyen és hasonló esetről hallani, de valamiért mindenki úgy véli, vele ilyesmi nem fog megtörténni, pedig mint a példa is mutatja, igenis megtörténik.”
  • 76. kormoska 2013. szeptember 27. 12:54
    „73.DMagóg

    Tudom,hogy nem engem szólítottál meg a válaszoddal,de valamit nagyon nem értesz:
    1)A bank a vállalkozó cégének adott kölcsön,keretjelzálog konstrukció keretében.

    2)A társasházban lakást vásárlók az adásvételi szerződésük aláírásakor automatikusan részesei lettek ennek a konstrukciónak,úgymond felelőssé váltak!

    3)Miután úgy tudom,hogy a Korondiban minden lakás elkelt,így a társasház egésze adóssá vált a bank felé.

    4)A bank első körben a vállalkozástól várta vissza a pénzét,de mivel az nem fizetett(vagy szándékosan nem a jó számlára fizetett),ezért a bank a lakóktól követeli vissza a pénzét,jogosan.

    Ezen felül több lakástulajdonos készpénzben és személyesen a vállalkozónak fizette ki a vételárat....,Megbíztak az építtetőben és ez nagy hiba volt!
    A vállalkozónak börtönben a helye,de az egy másik,teljesen különálló eljárás lesz.”
  • 75. IVY 2013. szeptember 27. 12:42
    „És van felfevő piac az elárverezendő lakásokra? Mennyiért? 4-5 millióért darabjáért????”
  • 74. hawaiiklub 2013. szeptember 27. 12:31
    „"72. neugirig 2013.09.27. 10:53"
    A jelzálog nem akadályozza az eladást. Csak az elidegenítési tilalom. Ha jól értem a sztorit, az elidegenítési tilalom csak széljegyre került fel...”
  • 73. DMagóg 2013. szeptember 27. 12:30
    „71.dbalazs1 2013.09.27. 10:39: "A bank követelése sajnos jogos."

    A vele szerződést kötő vállalkozóval szemben, aki beszedte a teljes vételárat! Csak elfelejtette befizetni a banknak, szó sincs hitelátvállalásról! A bankot illető befizeteseket tüntette el! Vállalkozó-bank--vevő, úgy 1/3-1/3 arányú felelősségmegosztás mellett a vállalkozónak börtönben a helye! Csalás, sikkasztás, csalárd csőd stb.”
  • 72. neugirig 2013. szeptember 27. 10:53
    „Akkor csak egy kérdésem lenne:
    Terhelt ingatlant hogyan tudtak értékesíteni?????”
  • 71. dbalazs1 2013. szeptember 27. 10:39
    „A bank követelése sajnos jogos.

    A lakóknak pedig kell feljelenteni, megkerestetni az építtetőt. Nekik az építtető hazudott, nem a bank.”
  • 70. kormoska 2013. szeptember 27. 10:09
    „66.THK

    A Te véleményedből is kiolvasható,hogy a bank követelése önmagában jogos volt a LAKÓKKAL SZEMBEN.
    A ÉPÍTTETŐ VÁLLALKOZÓ A SÁROS AZ ÜGYBEN,de ez a per most nem róla szólt,hanem kizárólag a lakókról és a Raiffeisen bankról,tehát az ítélet jogos.
    Valószínűleg a Bakay N.utcai társasház ügyében is hasonló ítélet születik majd.

    A vállalkozó és a sunyi ügyvédek ellen gondolom külön eljárás van(lesz)folyamatban....,remélem sikerül őket bíróság elé citálni!”
  • 69. hawaiiklub 2013. szeptember 27. 09:44
    „59. Francois 2013.09.26. 21:21

    "Saját ügyvéd, ha nem egy akkor kettővel vagy hárommal nézetem át ha gyanús, nekem már minden gyanús "ÉN" egy nyomtatványt is átbeszélek ügyvéd ismerőseimmel és lehet nem az elsőnek lesz igaza."

    Sajnos ez csak TE vagy!! Az átlag ember örül hogy odatol egy ügyvédet az építtető, nagyvonalúan ingyen vagy féláron. És a vevő örül mint majom a farkának hogy ingyen volt vagy olcsó volt. Gondolkodás nélkül aláírnak bármit. Mert hát egy "ügyvéd" készítette a szerződést...
    Nekem úgy tűnik az ilyen típusú vevők sosem fogynak el...”
  • 68. p79 2013. szeptember 27. 09:09
    „Mint ahogy a reklámban szól: ...mert a Raiffeisen megbecsüli az ügyfeleit.”
  • 67. pog 2013. szeptember 27. 09:02
    „az az érdekes hogy az egykori cég tulajdonos mint a páva közlekedik a városban mit sem törődve hisz papíron semmije nincs..ezt csinálta volna meg egy balkáni országban <moderálva> azért én az ügyvédet is körbe nézném aki az adás vételit készítette mert tuti tudni kellet a hitelről../egyéni véleményem az ügyvédet is perelni kellene a lakó közösségnek..a cég tulajdonossal lenne elképzelésem ,hogy mit csinálnék vele...”
  • 66. THK 2013. szeptember 27. 08:42
    „57. kormoska,
    abban a februári cikkben az szerepelt, h a szerződések első oldal szerint "a lakás per- és tehermentes", illetve hogy a károsultak összesen majd´ 30 ügyvédet alkalmaztak a szerződéskötések során!

    Tényleg nem lenne törvénybeütköző ilyen megtévesztő szerződések készítése, és tényleg olyan naiv lenne 30 ügyvéd is, hogy egyik sem néz utána a rejtett buktatónak?!
    Így azért kicsit érdekes, h a rendőrség szerint "nem történt bűncselekmény" (és hogy a vállalkozó nevét még mindig ki sem szabad írni...)”
  • 65. helsinkirokker 2013. szeptember 27. 08:18
    „64. Francois 2013.09.27. 07:20 Szerintem te nem tudod miről beszélsz. Jogalkalmazó vagy te is. :)”
  • 64. Francois 2013. szeptember 27. 07:20
    „63. helsinkirokker 2013.09.26. 23:54 Eget rengető hülyeséget írsz! :) <moderálva> nem tudna csinálni egy magán nyomozó, <moderálva>! :9 Biztos sok filmet nézel, az lehet hogy tudják hogy lehet a törvényt kijátszani, mivel mint írtam ezek a magánnyomozói cégek, mind nyugdíjas vagy bukott BM-eseké, de a törvény rájuk is vonatkozik! :) Egyébként így van ahogy leírta 61. Rozsdás 2013.09.26. 21:35 !”
  • 63. helsinkirokker 2013. szeptember 26. 23:54
    „60. Francois 2013.09.26. 21:35: pl. a nyugalom teljes hiánya az egyik eredmény.”
  • 62. Mike3 2013. szeptember 26. 22:32
    „53: Így van. A bank nem járhat rosszul. Főleg a rájfázen, hiszen mint tudjuk, ők még éheznek is.”
81 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Inflációs jelentés: a fogyasztóiár-index a 3 százalékos cél alatt maradhat

A Magyar Nemzeti Bank aktuális inflációs jelentése szerint az export és az import gyorsulva bővül, a… Tovább olvasom