Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Mire jó a diploma?

Szeged - A főiskolára vagy egyetemre készülőknek vagy családjuknak még akkor is megterhelő lehet a felsőoktatás néhány éve, ha a leendő hallgató államilag finanszírozott képzésben vesz részt. Kérdés, megéri-e bármekkora összeget felsőfokú tanulmányokba fektetni: elegendő lesz-e, amit egy képzés nyújt és megélhetést biztosít-e a munkaerő-piacon?
Sokak számára ismert lehet a fanyar vicc két bölcsész beszélgetéséről – Mit mond a frissen végzett a még egyetemre járónak...? –, és saját környezetemben gyakorta találkoztam azzal is, hogy a nehezen és/vagy boldogan megszerzett diplomát, hogy állást kapjon az illető, le kellett tagadnia.

Talán olykor jogosan merül fel a kérdés: érdemes-e végigtanulni az egyetem vagy főiskola éveit, esetleg kisebb-nagyobb összegű tandíjat fizetve, ha aztán csak a képzettség alatt kapni munkát – vagy egyáltalán nem.

Illusztráció: Frank Yvette
A hazai felsőoktatási intézmények egy féléves tandíja (kartól és szaktól függően) 130 ezer és 1,3 millió forint között mozog. Illusztráció: Frank Yvette

Hogyha nékem sok pénzem lesz...

A 2010–2011-es tanévben 140 ezren jelentkeztek valamely felsőoktatási intézménybe, 70 százalékukat azonnal felvették, a többiek pótfelvételin kaptak még egy lehetőséget. A költségtérítéssel járó képzések azonban igen csak megterhelhetik a hallgató családját.

Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a papír súlyáról. Valamennyi ábránk nagyítható!
Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a „papír súlyáról". Valamennyi ábránk nagyítható!

A hitéleti képzések számítanak a legolcsóbbnak, tandíjuk 10–150 ezer forint között változik félévente; a tanító szakok ára 80–150 ezer forint közötti. Egyetemtől függően a jogászképzésre jelentkezők 160–220 ezer forint közötti tandíjat kell fizessenek, a társadalommal foglalkozó szakokra – politológia, szociológia, pszichológia – járó hallgatók (szülei) félévente 130–300 ezer; a bölcsészettudományi karon tanulóknak átlagosan 120–160 ezer forintot szükséges összespórolni. A természettudományokkal foglalkozó képzések ára 200 ezer forint körül mozog.

Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a papír súlyáról. Valamennyi ábránk nagyítható!
Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a „papír súlyáról". Valamennyi ábránk nagyítható!

A manapság nagy népszerűségnek örvendő kommunikáció és médiatudomány 200–260 ezer forintot ér félvéneként, a legtöbbet mégis az orvosok, a zenével és a gazdasággal foglalkozó tantárgyak kóstálnak. A költségtérítéses zenei felsőfokú tanulmányokra 1,1–1,3 millió forint felett kell fizetni félévente, a (nemzetközi) kereskedelmi, vendéglátó-ipari és gazdasági szakok képzési költsége igen ingadozó, 200 ezer és egymillió közötti (bár itt egyes képzések angol nyelven folynak). A mérnöknek tanulók 180–320 ezer forintot fizetnek be a postán. A zenészek után az orvos- és gyógyszerészjelöltek gyűjtenek a legtöbbet a tandíjra, szakiránytól függően 0,7–1,4 millió forint között perkálnak félévente (és a karok többségével ellentétben tizenkét félévig járnak egyetemre).

Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a papír súlyáról. Valamennyi ábránk nagyítható!
Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a „papír súlyáról". Valamennyi ábránk nagyítható!

Összességében a hazai felsőoktatási intézmények egy féléves tandíja (kartól és szaktól függően) 130 ezer és 1,3 millió forint között mozog. Az alapképzés (bachelor, BA) jelenleg három, az ennél magasabb árazású mesterfokozatú (master, MA) tanulmányok két évig folynak (a jogászok és orvosok osztatlan képzésben vesznek részt) – a legszerényebb tanulmányok is nyolcszázezer forintnál kezdődnek. (Egy átlagos amerikai vagy ausztrál egyetemen közel ennyibe kerül két szemeszter tandíja.)

Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a papír súlyáról. Valamennyi ábránk nagyítható!
Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a „papír súlyáról". Valamennyi ábránk nagyítható!

Ha ehhez hozzávesszük, hogy sokan nem szülővárosuk felsőoktatási intézményébe nyernek felvételt, számolni kell az utazási, lakhatási (kollégium vagy albérlet) és megélhetési, valamint az egyetemhez szükséges szak- és tankönyvek és egyéb kellékek költségével. Nem beszéltünk még a diplomához kötelezően leteendő, képzéstől függően egy-két nyelvvizsga megszerzésével kapcsolatos kiadásokról (2010-ben a végzős hallgatók harmada–fele a nyelvvizsga-bizonyítvány hiánya nem kapott diplomát), és a számítás e pontján az egyszeri hallgató egyszer sem ment el szórakozni a barátaival... Némi segítséget nyújthat az egyetemi évek alatt a Diákhitel, sokan mégsem merik igénybe venni.

Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a papír súlyáról. Valamennyi ábránk nagyítható!
Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a „papír súlyáról". Valamennyi ábránk nagyítható!

A tandíjakat a felsőoktatási intézmény hírneve és az oktatás helyszíne is befolyásolja (az idegennyelvű képzéseket szintén meg kell fizetni). A magas költségeket az egyetemek számos szociális és lakhatási támogatással, ösztöndíjakkal, valamint oktatási- és könyvtárépületei felszereltségével kompenzálja. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egyetemi épületeit és kollégiumait folyamatosan modernizálják, újítják és átépítik.

Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a papír súlyáról. Valamennyi ábránk nagyítható!
Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a „papír súlyáról". Valamennyi ábránk nagyítható!

Egyre többször merül fel, hogy az esetleges kötelező szakmai gyakorlat mellett munkalehetőséget is felkínálna egy-egy felsőoktatási intézmény, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája már biztosítja a lehetőséget hallgatóinak. A kezdeményezés mellett és ellen is számtalan érv sorakozik egyetemi oktatók, szakemberek és kutatók részéről – az ilyen lehetőségek azonban vélhetően nem egy diáknak biztosíthatnák egyedüliként a továbbtanulás lehetőségét.

Diploma után: a hallgatói elégedettség

A SZTE-n 2006 óta végeznek kutatásokat a végzett hallgatók körében. A TÁMOP 4.1.1. Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen elnevezésű pályázat keretében a már meglévő Diplomás Pályakövető Rendszert (DPR) fejlesztik tovább. A projekt vezetője Hetesi Erzsébet egyetemi docens, a SZTE Gazdaságtudományi Karának (GTK) Üzleti Tudományok Intézete vezetője volt, a hallgatói elégetettségről szóló visszajelzéseket illetően ő és a munkában résztvevő egyik munkatársa, Kürtösi Zsófia egyetemi docens (SZTE GTK) válaszolt kérdéseinkre.

Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a papír súlyáról. Valamennyi ábránk nagyítható!
Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a „papír súlyáról". Valamennyi ábránk nagyítható!

Az eddigi kutatási eredmények több év alatt születtek, 2006-ban a 2002-ben és 2003-ban végzettek, 2007-ben a 2004-ben és 2005-ben diplomázók, 2008-ban a tanulmányaikat 2006-ban és 2007-ben befejezők; végül 2010-ben a 2007-ben és 2009-ben oklevelet szerzők körében végeztek felméréseket. Az első három kutatási évben (2006, 2007 és 2008) az intézménnyel való elégedettségre és az álláskereséssel kapcsolatos kérdésekre voltak kíváncsiak, 2010-ben – a módszertan módosulása miatt – inkább arra helyezték a hangsúlyt, milyen munkaerő-piaci jellemzőkkel rendelkeznek a volt hallgatók. A 2010-es módszertanváltozás oka az volt, hogy a szegedi DPR az országos kutatás kérdéseihez igazodott, hogy a kapott eredmények más egyetemekkel is összehasonlíthatóvá váljanak, a korábbi kutatásokkal azonban nem minden kérdésben „kompatibilisek".

Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a papír súlyáról. Valamennyi ábránk nagyítható!
Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a „papír súlyáról". Valamennyi ábránk nagyítható!

Mivel elsősorban a nappali tagozaton tanulók azok, akik még nem rendelkeznek munkával és általában ez az első képzésük (tehát nem további, kiegészítő tanulmányokat folytatnak), róluk lesz szó. A válaszadói minták nem reprezentatívak, így nem tükrözik a SZTE valamennyi volt hallgatójának munkaerő-piaci helyzetét. A kapott eredmények teljes megbízhatósággal csak a válaszadók véleményét mutatják, az ő helyzetüket jellemzik.

„A SZTE – hasonlóan a nagy vidéki egyetemekhez – képzési kínálata meglehetősen heterogén. Az adatok értelmezése tekintetében némiképp hátrányban vagyunk a kisebb vagy a homogénebb szakkínálatú egyetemekhez képest, hiszen nálunk sokkal több szak van, így szakonként gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy mi történik a hallgatóinkkal. Összképet tudunk csak adni" – mondta Kürtösi Zsófia.

Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a papír súlyáról. Valamennyi ábránk nagyítható!
Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a „papír súlyáról". Valamennyi ábránk nagyítható!


Hetesi Erzsébet hozzátette: „általánosságban igaz az, hogy vagy a nagyon pozitív vagy a nagyon negatív emlékekkel rendelkezők jeleznek inkább vissza. Az utóbbi kevesebb, de vannak, akik jó alkalmat látnak arra, hogy megírják, milyen volt az egyetemi életük" – nevette el magát. A válaszok alapján a régi hallgatók általánosságban nagyon elégedettek a SZTE-n folytatott tanulmányaikkal és képzésükkel (nagy arányban vissza is térnének és ajánlanák másoknak), Kürtösi szerint azonban elképzelhető, hogy ha ismernénk az összes volt hallgató véleményét, az arány alacsonyabb lenne, hiszen az egyetemhez való erősebb kötődés, pozitív viszonyulás motiválhatja a válaszadást.

Munkaerő-piaci helyzet

Bereczky Milán már közgazdász diplomája megszerzését megelőzően rendelkezett munkahellyel: a féléves kötelező szakmai gyakorlatot végeztető hely tovább foglalkoztatta. Bár szükségesnek látná a folyamatos képzését a szakmájában, mégsem vett még részt továbbképzésen. „Más területen is szívesen tanulnék, bár elégedett vagyok a Szolnoki Főiskola nyújtotta képzéssel, noha a fizetésemmel már kevésbé" – mondta. „Nem kilátástalan a munkaerő-piaci helyzetem, de elég jelentős a kínálat a hasonló végzettségűekből" – tette hozzá. Egy hétfokú skálán négyesre értékelte a szerinte közepesen megbecsült szakmáját, amit sem kiemelkedőnek, sem lenézettnek nem tart. A most 33 éves közgazdász Szegeden született, szülei mindig támogatták tanulmányait. „Bármit választhattam volna, de örültek annak, hogy egy piacképesnek ígérkező szakra jelentkeztem" – mondta a jelenleg a fővárosban dolgozó Bereczky.

Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a papír súlyáról. Valamennyi ábránk nagyítható!
Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a „papír súlyáról". Valamennyi ábránk nagyítható!


– Az elhelyezkedés sikerességét többféleképpen lehet mérni, például volt-e állása a végzés óta vagy azt megelőzően, és ha volt, hány hónap alatt sikerült elhelyezkednie. Ha az első három hónap alatt sikerül munkát találni, az még pszichológiailag is vállalható. Korábban arra számítottunk – és a válság ezt a várakozásunkat csak erősítette –, hogy a munkakeresési időszak nyúlni fog. Ezt egyértelműen mégsem lehetett visszaigazolni, ebben tehát nem látszik romlás. Általában az a jellemző, hogy körülbelül a háromnegyedük az első három hónapban elhelyezkedik. A 2010-es felmérésből kiderült, a válaszadók 91 százalékának legfeljebb fél év alatt sikerült elhelyezkednie – mondta Kürtösi Zsófia.

Reprezentatív adatok helyett súlyozás

A 11–23 százalékos válaszadási hajlandóság elégséges lenne az eredmények általánosításához, ha a kapott válaszok egyúttal reprezentatívak is lennének. Mivel a DPR-kutatások válaszadó mintái nem tekinthetőek reprezentatívaknak, a kutatók 2010-től súlyozással alakítják ki a mintában a populációra jellemző tulajdonságokat. A reprezentativitás azt jelenti, hogy az alapsokaság releváns tulajdonságok (pl. nem, kor, kari hovatartozás, tagozat stb.) szerinti összetétele tükröződik a mintában is. Ha ez nem áll fenn, de van információ az alapsokaság arányairól, a minta arányainak segítségével elkészíthető a súlyozás.

„Ha tudjuk például, hogy az alapsokaságban a levelező tagozatos jogász nők aránya 15 százalék és a mintában ugyanez a csoport 30 százalék (szándékosan túlzom el), akkor felül vannak reprezentálva, az ő véleményük a mintában jobban érvényesülni fog, ezért olyan súllyal kell figyelembe venni, hogy igazodjunk az alapsokaság arányaihoz" – tájékoztatott Kürtösi Zsófia. „Meglepően alacsony kiválasztási arány mellett is lehet messzemenő következtetést levonni a mintából, ha az reprezentatív és megfelelő elemszámú."

A KSH adatai ezt részben alátámasztják. Az álláskeresés időtartama szerint 1998–2010 között általában 1–11 hónap között tetőzött a munkanélküliség időtartama, ami az állás-nélküliség egy éves évfordulóján minden évben drasztikusan lecsökkent. A következő fél évben újra nagyon nagy az elfoglaltságot nélkülözők száma, ami a második évre szintén nagyon kis arányú lesz. A 15–74 éves népesség aktivitási arányához mérten meglepően magas a foglalkoztatási és viszonylag alacsonynak mondható a munkanélküliségi ráta. A KSH felméréséből az is kiderül, a csupán általános iskolai, illetve szakiskolai és szakmunkás végzettségűek között a legnagyobb arányú a foglalkoztatás hiánya, a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma meglehetősen alacsony a többi végzettségűhöz képest.

Az eltelt években a végzett hallgatók többféle csatornán próbálkoztak állást keresni, a Munkaügyi Központhoz az álláskeresők negyede fordult, és csak 3 százalékuknak lett szerencséje. A munkakeresés interneten történő formája az utóbbi időben igencsak felértékelődött, 2008-ban a legtöbben (67 százalék) így próbáltak munkához jutni (ez azonban csak 9–20 százalékuknál járt eredménnyel), ugyanakkor megmaradt a személyes kapcsolatok kiemelt szerepe (megközelítőleg 60 százalékban ekképp kerestek és 45–47 százalékban így találtak állást).

A Procter&Gamble és a KutatóCentrum közös, 2010 szeptemberében négyezer cseh és magyar egyetemista körében végzett kutatása egybevág ezzel. „Érdekes, hogy a személyes kapcsolatrendszer megléte a magyaroknál az ötödik, míg a cseheknél csak a kilencedik helyre került, ugyanakkor az egyetemisták mindkét országban úgy gondolták, hogy az elhelyezkedéskor az iskolai eredmények számítanak a legkevésbé" – elemezte az eredményeket Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatásvezetője.

Annak megítélése, hogy a jelenleg betöltött állás mennyiben kapcsolódik a SZTE volt hallgatóinak végzettségéhez, már nehezebben vizsgálható. Általában ezekben az eredményekben látszódik romlás (és nem abban, hogy sikerül-e és mennyi idő alatt elhelyezkedni), a tendenciát erősítheti, hogy a kutatások során egyre közelebb került egymáshoz a diplomaszerzés és a lekérdezés ideje, illetve a válság. A végzettek tehát kevésbé válogatnak, megragadják az első lehetőséget és csak munkatapasztalatot szerezve lépnek tovább egy szakmájukhoz inkább kötődő állásba.

Illusztráció: Frank Yvette
A 2010-es felmérésből kiderült, a válaszadók 91 százalékának legfeljebb fél év alatt sikerült elhelyezkednie. Illusztráció: Frank Yvette

– 2006-ban és 2007-ben a válaszadók kétharmada jelezte, hogy egyértelműen a szakmájában dolgozik, 2008-ban ez csak 62 százalékra volt igaz. A pályaelhagyók aránya 13–16 százalék közötti volt. A 2010-es kutatásban négyfokú skálán kérdeztünk, itt a magukat teljesen pályaelhagyónak minősítők aránya 11 százalék volt. Nem lehet ezeket összevetni, hiszen az egyiket hármas, a másikat négyes skálán vizsgáltuk, ráadásul nagyon szubjektív a megítélés, hiszen én, aki közgazdászként végeztem és közgazdászokat tanítok, vajon azt jelölném-e be, hogy szakmámban, részben abban vagy egyáltalán nem abban dolgozom? Sok esetben nehéz megítélni – beszélt a módszertani nehézségekről Kürtösi Zsófia. Hetesi Erzsébet azzal egészítette ki, a módszertani változás miatt a korábbi évekkel való összehasonlíthatóság sokkal nehezebb lett.

Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a papír súlyáról. Valamennyi ábránk nagyítható!
Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a „papír súlyáról". Valamennyi ábránk nagyítható!

A 25 éves Tóth Gábornak nem volt fix állása diplomája megszerzése óta, de körülbelül három hónap alatt talált diákmunkát. A szakmájában azonban mindezidáig nem sikerült elhelyezkednie, jelenleg állást keres. A SZTE-n diplomázó fiatalembert szülei teljes mértékben támogatták szakválasztásában, és ez a mai napig is így van. „Nem vettem részt továbbképzésen, bár nem vagyok elégedett az egyetemi képzésemmel, szerintem nem volt eléggé gyakorlatias. A munkaerő-piaci helyzetem nem túl jó, kevés szakmába vágó hirdetést találtam eddig, és azok is meglehetősen specifikusak, például több éves tapasztalatot igényelnek" – mondta.

Az elégedettség-kutatásoknak még egy talán meglepő aspektusa van. – Az, hogy valaki mennyire volt elégedett az egyetemi képzésével és milyen a munkaerő-piaci helyzete, nem feltétlenül hozható összefüggésbe. Gyakran éppen azok nem elégedettek, akik amúgy jól teljesítenek a munkaerő-piacon, úgymond sikeresek. Mások nagyon elégedettek a képzésükkel annak ellenére, hogy a munkaerő-piacon nehézségeik vannak. Sokszor nem az egyetemtől függ ez, hanem a szakma vagy ágazat aktuális helyzetétől; tipikusan ilyen az egészségügy és a mezőgazdaság. A válaszadók az általunk megadott sikerességi kritériumok alapján tehát gyakran nem sikeresek, ennek ellenére szubjektíven annak nyilvánítják magukat, mert annyira elkötelezettek a szakmájuk iránt, hogy nem érdeklik az anyagi feltételek vagy az, hogy több műszakban kell dolgozniuk – mondta Kürtösi Zsófia.

Tovább..., tovább..., tovább...!

Már SZTE-s diplomája megszerzése előtt vállalt munkát Németh Borbála, de a mai napig nem a szakmájában dolgozik. – Szívesen tanulnék még – mondta. – Szükségesnek is tartom, de inkább csak azon a területen keresnék képzést, ami a jelenlegi állásomhoz illeszkedik.

A 28 éves lány elégedett a fizetésével, és úgy véli, anyagilag megbecsült szakmában dolgozik („erkölcsileg kevésbé" – tette hozzá), munkaerő-piaci helyzetét mégis közepesnek látja.

Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a papír súlyáról. Valamennyi ábránk nagyítható!
Mennyit ér a diploma? - Grafikonok a „papír súlyáról". Valamennyi ábránk nagyítható!

Annak ellenére, hogy a visszajelzések alapján a SZTE volt hallgatói elégedettek oktatásukkal, nagy számban tartanának fontosnak továbbképzéseket. Meglepő módon azonban „a többség a saját szakmájában jönne vissza még valamire inkább, mint hogy konvertálhatóbb tudást szerezzen egy másik területen" – mondta Hetesi Erzsébet, és ez valóban megfigyelhető az alap- és mesterképzésre járóknál is: az egy szakirányt kiválasztó BA-sok általában ugyanazt folytatják MA-n is, holott a bolognai rendszer egyik nagy vívmánya éppen a szakok közötti váltás lehetne. Az itt végzettek nagy arányban elégedettek a SZTE-vel, és bár 88–90 százalékuk másoknak is ajánlaná az intézményt, gyakran mégsem térnének vissza további képzésekre – bár ennek okaként az esetek egy részében az adott területen való túlképzést, illetve a mester- vagy doktori képzés hiányát jelölik meg.

Sokan mégsem lépnek ki azonnal a munkaerő-piacra, és ha megtehetik, további tanulmányokat folytatnak vagy külföldre mennek tapasztalatot szerezni és nyelvet tanulni. Nagy számban választanak a diplomázott hallgatók további OKJ-képzéseket vagy felvételiznek doktori iskolába.

A válaszadói minták nem reprezentatívak, így nem tükrözik a SZTE valamennyi volt hallgatójának munkaerő-piaci helyzetét.  Illusztráció: Segesvári Csaba
A válaszadói minták nem reprezentatívak, így nem tükrözik a SZTE valamennyi volt hallgatójának munkaerő-piaci helyzetét. Illusztráció: Segesvári Csaba

A bolognai rendszer osztott képzése némi fejtörést is okozhat majd a cégeknek. „2009-ben zárult le az első bolognai évfolyam, és sem mi, sem a munkaadók nem tudják pontosan, mit takar és mit lehet kezdeni az adott alapszakos diplomákkal. Magánbeszélgetések alapján úgy tűnik, céges szinten általában nem született még arról döntés, hogy kinek melyik képzési szint elegendő és a munkaadók mit szólnak az első, nemrég végzett bachelor-évfolyamhoz, elegendő lesz-e, amennyit tanultak vagy vissza kell térjenek, illetve hogyan ítéljék meg őket és hogyan árazzák be" – mondta Kürtösi Zsófia.

A diploma értékét például a fizetéssel lehet mérni és azzal, hogy mennyivel kisebb a munkanélküliségi ráta más végzettségi szintekhez képest (pl. a középfokúak rátájánál). Hetesi Erzsébet szerint gyakran nagyon sokat jelent, hogy a végzettséget hol szerezte a leendő munkavállaló. „Egyes szakmákban különbséget tesznek jó- és rosszhírű intézmények között, ezért jelentős az is, mekkora a diploma értéke" – mondta. A cikk elején felvetett tapasztalatomra azonban úgy reagált, a DPR-kutatások eredményei nem igazolták vissza azt, hogy jellemző lenne a diploma letagadásának kényszere.

Illusztráció: Frank Yvette
Az itt végzettek nagy arányban elégedettek a SZTE-vel, és bár 88–90 százalékuk másoknak is ajánlaná az intézményt, gyakran mégsem térnének vissza további képzésekre. Illusztráció: Frank Yvette

Hát akkor?

A KSH és DPR adatai szerint igen jó arányban és viszonylag rövid idő alatt helyezkednek el a diplomával rendelkezők – bár a kutatások egy része nem terjed ki arra, valójában képzettségüknek mennyire megfelelő állást találnak-e.

A hazai munkaerő-piaci helyzetet elnézve azonban általában bármilyen állásnak örül az ember, főleg ha nagyobb kihagyás után sikerül elhelyezkednie; és a kevésbé szeretett munkahelyek vagy -körök is elviselhetőek egy darabig – káros lelki és egészségügyi eredmények nélkül. A felsőfokú tanulmányok mellett szól az az érv is, hogy minél több ismerettel rendelkezik valaki, annál sokoldalúbb személyiséggé válik. Kérdés, győzi-e a család az esetleges tandíj kifizetését vagy egyetemista évei alatt tud-e dolgozni a hallgató, hogy megkeresse a tandíját.

Olvasóink írták

  • 18. allegro 2011. augusztus 22. 22:27
    „Nem tudom ki az aki bekeretezi a diplomáját és kirakja a falra?
    A Napfény hatására gondolom nem kellene túl sokáig nézegetni ott!

    A diploma legfőképpen saját magunknak fontos. A mögötte lévő tudással együtt.
    És igaz: "Mindenki annyit vesz ki belőle, amennyit beletett!"

    Bármit is csinálunk, mögötte ott az a hatalmas tudáshalmaz, készség, gyakorlati tapasztalat, rugalmasság és absztrakt gondolkodás, másnéven kompetencia, amivel megtalálhatjuk könnyebben a jó megoldásokat.

    Aki azt mondja semmit nem használ a tanultakból, az nem is tanult semmit. Ha tanult, akkor is csak magolt, és ha egy feladat elé került, csak néz bambán, hogy nem erről szólt az, amit bebiflázott. Minimálisan gondolkodni kellene megtanulni, és hasznosítani a kapott szellemi muníciót!”
  • 17. KamuNeni 2011. január 25. 12:15
    „Diplomasokbol dunat lehetne rekeszteni. Senki se akar dolgozni csak pepir nyomogato akar mindenki lenni. Ha diplomas leszel es munkat akarsz akkor egy kis faradtsagot kellene venni es onkentesnek jelentkezni fizetes nelkul cegekhez amik esetleg tudnanak alkalmazni a jovoben.

    MO-n ezt nagyon nem ertik de igy van nyugaton is. Ingyen munka de megadja a lehetoseget a tanulasra es egy biztosabb alkalmazotti lehetosegre. Vegul is minden munka betanitott munka de igy mire a tobbi vegez az iskolaval te mar be vagy tanitva es konnyebb lessz.

    Ha nem tesztek bele energiat a sult galamb nem jon. Azt is le kell valakinek vagni es megsutni. MO-n azert keres minden ceg diplomasat vagy foiskolas vegzettsegut mert ha mar kitartottak az iskola mellett akkor talan a munka mellett is kifognak tartani. A megbizhatosag a fontos a cegeknek es nem a diploma.

    A masik legfontosabb a tudas es nem a diploma. Egy diplomast meg be kell tanitani, tehat nem sok penzt er addig. De viszont elvarjak hogy magasabb legyen a fizetesuk. Az erettsegis berek amik megfelelok egy frissen sult diplomatasnak. Az onkenteskedessel viszont be tudod tanulni meg iskola alatt. Ezt ugy hivjak Befektetes!

    Nehez megfogalmaznom mert mar regen nem magyar orszagon elek de olvasom a hireket.”
  • 16. Larsson 2011. január 25. 12:12
    „15.

    Még azt hozzátenném, hogy az egyetemen tanultak köszönőviszonyban sincsenek az életben, munka során használt dolgokhoz. Én 6 év munkaviszony után azt mondanám, hogy a kurzusok 80-90%-a szinte semmi értelme nem volt, mert nem használom a szakmában! ;)”
  • 15. Mil 2011. január 25. 11:50
    „Olyan ember aki max technikusnak vagy (jó) szakmunkásnak jó, nem sokat ér a diploma. Márpedig erről szól a történet, hogy boldog-boldogtalant felvettek, mert ez az érdekük. Emiatt felhígult a piac. Ha az embernek jó diplomája van jó eredménnyel, és el tudja magát adni, és tényleg ért ahhoz amit tanult/csinál, az el tud helyezkedni jó pénzért is viszonylag könnyen. Mindenki más meg nem :)”
  • 14. jozko 2011. január 25. 10:51
    „"Kapcsolati tőke " nélkül szinte semmit nem ér-legalább is Magyarországon.
    Úgy néz ki, mintha a képzés köszönő viszonban sem lenne a munkaerő piac igényeivel.

    Egyszóval, egy költségesebb képzésnél még a bekerülés összegét sem hozza vissza - hátszél nélkül!

    Nyelvvel lehet növelni az érvényesülés esélyeit.....”
  • 13. Larsson 2011. január 25. 10:41
    „10.

    Teljesen jogos a felvetés, a munkaerőpiacra figyelni kellene, nincs szükség az évi 100 magyar szakos tanárra, vagy ugyanennyi jogászra, de közgazdászra se. Csak hát az a fránya 120e-s normatíva miatt mindenkit felvesznek, 2,5-ös átlaggal meg lehet kezdeni a tanulmányokat, legfeljebb a fele 3 év után kiesik a suliból, de addig is jön a fejkvóta, ami nagy érdeke az egyetemnek.”
  • 12. Krampampuli 2011. január 25. 09:48
    „hú de hosszú cikk el sem olvasom. Egy mondattal megmondom mire jó. Arra, hogy az ember 0-ra hozza fel magát mert anélkül sajnos jelenleg mínuszban van.”
  • 11. LV-426 2011. január 25. 08:20
    „Mivel évről évre romlik az oktatás színvonala (egyre kevesebb tudásért adják a kettest, hogy az iskola ne veszítse el a tanulók száma után járó normatív támogatást, mert évről évre egyre kevesebb a fiatal), ezzel együtt csökken a középfokú (és a felsőfokú) végzettségek értéke is. Sok középiskolai tananyaggal a főiskolán találkozik először a hallgató. A legtöbb képzésen az első év elmegy arra, hogy a hallgatók tudását feltornásszák egy olyan szintre, amire a főiskolai tanulmányokat alapozhatják. Ilyenformán a főiskolai végzettségnek nem is szakmai értéke van, hanem inkább azt bizonyítja, hogy az azt elvégző rendelkezik egy bizonyos alapműveltséggel, tanulékonysággal, rátermettséggel.
    Tehát a munkaerőpiacon az első amit kérnek, az a papír. Amikor aztán behívják az embert állásinterjúra, akkor tesztelik a szakmai felkészültséget és a nyelvtudást. Itt szokott jönni a bukta, mert a hallgatók több, mint fele a műszaki főiskolákon csak a kötelező tárgyakkal foglalkoznak, örülnek, ha összeszedik a szükséges kreditszámot, mert az elavult, vagy nem a szakhoz kötődő, de kötelező tantárgyakat tanító, legtöbbször arrogáns, saját magát kiskirálynak érző, nem tudás alapon osztályzó tanárok sokszor szórakozásból buktatják a hallgatókat. A hallgatóknak arra már nincs erejük, hogy felvegyenek plusz 4-5 tárgyat, aminek később még hasznát is vehetik a munkaerőpiacon. Akinek mégis van, az vagy hanyagolja a nyelvet és az így felszabadult idejében tanulja a legújabb szakmai technológiákat, vagy eltévedt, mert az egyetemen lenne a helye. Ez előbbinek a következménye, hogy tudás alapon, de a kemény fedeles papír nélkül helyezkedik el egy nagy nevű cégnél, amely jó esetben utólag fizeti még a nyelvvizsgáját is.
    Nekem volt olyan évfolyamtársam anno, akinek ugyan megvolt a nyelvvizsgája, de az államvizsgán nekem könyörgött, hogy súgjam már meg az egyik alaptantárgyhoz tartozó alap összefüggést(Fourier-transzformáció).

    Tehát a papír az alap, de hiába van a papír ha nincs mögötte tudás és egy diplomástól minimálisan elvárható intelligencia.
    Sok mérnök-informatikus volt évfolyamtársam dolgozik most biztosítóügynökként, vagy hirdetőújságnál tördelőként.
    A diploma értéke nem a nyelvvizsgától, vagy az azt kiállító intézménytől függ, hanem az egyén önértékelésétől és hozzáállásától a szakmához.
    És, hogy miért akart mindenki diplomát? Bármilyet? Egyszerűen azért, mert a diploma most annyit ér, mint 30 évvel ezelőtt az érettségi, és enélkül szinte sehová sem veszik fel az embert dolgozni.”
  • 10. Aranea 2011. január 25. 08:12
    „Nagyon egyszerű lenne ez az egész: mindössze venni kéne a fáradtságot, hogy a munkaerőpiaci keresletet és az oktatást összehangolják. A gáz csak az, hogy nőként marha kevés normális, bejelentett munkát, és MEGÉLHETÉST biztosító szakmából lehet választani. Ha most lennék 18, nem tudnám, hova a fészkes francba menjek. Ugyan ott lennék, mint most: gyújtögetném a papírokat, amiket nagy elánnal javasolnak a munkaügyi kp-ban, aztán kergetem az állást, és örülök, amikor a rezsit sem betakaró bért végre megkapom... a képzési költségeim többe kerültek, mint amit kapok - sima érettséginél megmaradni sokkal jobb befektetés lett volna. Egyáltalán nem érdemes tanulni - a falon meg nagyon hülyén néznek ki a végzettségi papírok, én nem szegezném ki egyiket se (max. azokat a személyeket, akik rábeszéltek...)”
  • 9. sevenof9 2011. január 25. 00:53
    „egyszeruen a 30 evvel ezelotti erettsegi szintjet kitoltak a foiskolakra. meg a bufeszakokra. btk,kozgaz,jogi kar. mind kuka.”
  • 8. emigrans 2011. január 24. 19:24
    „10-ed ennyi szociológus kellene kb mint amennyien most végeznek évente ...
    Aki nem azért jár fősulira,egyetemre,hogy tanuljon az inkább menjen dolgozni !
    Én eltörölném a legtöbb "púder" szakot !

    ui: Minden tiszteletem és elismerésem azoknak akik komolyan veszik a felsőoktatást !”
  • 7. nemecsekerno_007 2011. január 24. 19:19
    „hát a gyakorlatban nem sokat : )
    viszont most már minden munkahelyre diplomást keresnek, érettségizett fizetésért.

    fizetős oktatás, verseny az intézmények között és némi szolidaritás mert azért filozófus és szociológus is kell.

    reméljük elkezdik a most kormányon lévők. ha nem akkor tartósan lemaradunk úgy 20-30 évvel a világtól.
    Aztán lehet majd megint sírni, ahogy szoktunk. : (”
  • 6. Larsson 2011. január 24. 19:06
    „Saját tapasztalatból mondom, hogy nem éri meg fizetni érte, de sajnos papír alapú világot élünk, nem úgy megy, hogy bedobnak a mélyvízbe és eldöntik ki a jó és fel van véve, hanem papír-papír-papír, lehetőleg mindenről...”
  • 5. tótkomlósi 2011. január 24. 18:43
    „Ha nem lenne olyan kemény a borítója, akkor seggtörlésre is jó lenne.”
  • 4. queenmargareth 2011. január 24. 18:04
    „Megkövetelik, sőt lenézik az embert, ha nincs diplomája, de nem mindenhol fizetik meg, sajnos.”
  • 3. EAM 2011. január 24. 18:03
    „Egy "diploma"-t össze tudnek hasonlitani egy "kepeslap"-pal!

    Valaki csinal egy vilagkörüli utazast, mert megengedheti maganak, es
    mindenhonnan küldözget kepeslapokat...!

    (De, nem azert mert az otthon maradottakra gondol, hanem azert, hogy
    "egye öket a fene"...)

    :)))”
  • 2. EAM 2011. január 24. 17:47
    „Hogy mire jo a diploma...?

    Egyszerü a valasz!

    Otthon, a lakoszobaban szepen, bekeretezve kiakasztani a falra, es
    ha jön az irigy rokonsag,es ismerösök, akkor hagy lassak......!

    :)))”
  • 1. emigrans 2011. január 24. 17:07
    „Attól függ . Mindenesetre a sok szociológus,filozófus,mozigépész stb szaknak nincs sok értelme.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csökken a benzin ára, a gázolajé nem változik

Csökkenti bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. Tovább olvasom