Délmagyar logó

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 13°C | 23°C Még több cikk.

Részletek a tranzakciós adóról

A 2012. évi CXVI. törvény vezette be a tranzakciós adót Magyarországon. Egy szegedi könyvelőiroda végigvezeti az olvasót a legfontosabb tudnivalókon. Elsősorban a lakossági és vállalati banki fizetéseket terheli, a postai tranzakciókat, de terheli a kölcsöntörlesztést, a pénzváltást, és a banki díj és jutalék felszámítását is. A cikkben végignézzük azt is, milyen tételeket nem terhel az új adó.

Kiknek kell az adót fizetniük?  A pénzforgalmi szolgáltatóknak, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézeteknek, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőknek, amelyeknek székhelye vagy fióktelepe van Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bankra nem terjed ki az adó.

Milyen ügyleteket terhel az adó?

Az adó az átutalást, beszedést, a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetést, a sárga csekkes fizetést, a csekk beváltását, a fizetési számláról történő készpénzkifizetést, a készpénzátutalást, az akkreditívet terheli. A kölcsöntörlesztés, a banki jutalék és díjak felszámítása, a készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel történő készpénzkifizetés (kártyás pénzfelvétel), a pénzváltónál kezdeményezett fizetőeszköz eladás szintén az adó alapja. Azon banki jutalékok, díjak is ide tartoznak, amelyekkel megterheli a bank, pénzintézet az ügyfél számláját, és az is, amelyet azért számít fel, mert az ügyfél használja hitelkártyáját. A hitelkártya-számláról történő tranzakciókat ugyanúgy terheli az adó, mint a fizetési számlához kapcsolódóakat.

Mi számít kölcsöntörlesztésnek? Amikor az ügyfél számláját megterheli a pénzforgalmi szolgáltató, a köztük fennálló kölcsönszerződés alapján fennálló követelés kielégítése miatt. Ide tartozik a hitelkártya-törlesztés és a folyószámlahitel-törlesztés is.

A szegedi adótanácsadó iroda összegyűjtötte, mely esetekben nem kell az adót megfizetni:

    - ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál eltérő számlák közti műveletek után, ha megegyezik a fizető és a kedvezményezett vagy ha a terhelt és a kedvezményezett számla tulajdonosi köre részben megegyezik
    - az értékpapír számlával kapcsolatos fizetési műveletek után
    - a technikai átvezetések, elszámolási rendszerek fizetési műveletei után
    - uniós támogatásokkal kapcsolatos számlák elszámolásai után, a NAV részére vezetett nemzetgazdasági számlákon létrejött fizetési műveletek után
    - a cash-pool tevékenységek után, ha ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál valósulnak meg a tranzakciók
    - a bankközi műveletekre nem vonatkozik az adó, valamint a rontott, hibás műveletekre sem
     - mentesülnek a TBSZ, a Start számlák, a Babakötvény, a NYESZ és a letéti számlák is, azaz a korlátozott rendeltetésű fizetési számlák is.

Az illeték mértéke 0,2 százalék, de maximum 6000 forint. A készpénzkifizetések esetében 0,3%, szintén 6000 forintos maximummal. A csoportos átutalásnál az egyes tételeket, csoportos beszedésnél az egyes beszedési megbízásokat önálló műveletként kell tekinteni.

Hasznos információ: az illetéket fizető szolgáltatóknak (bankok pl.) évente egyszer tájékoztatniuk kell az ügyfelüket a számláját megterhelt illetékek összegéről.

A cikk az EU-TAX Könyvelőiroda segítségével készült.

Olvasóink írták

  • 1. _csutak_ 2013. március 30. 15:26
    „És ebből a pénzből finanszírozzuk a fideszes képviselők pofátlanul magas ellátását!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A használtautó-export is nő a gyenge forint miatt

Nőtt a Magyarországról külföldre eladott használt gépkocsik száma tavaly, elsősorban a forinttal… Tovább olvasom