Rádióról álmodott tanyai gyerekként

– Tízéves koromig legalább vissza kell menni. Akkor még tanyán laktam, ott nőttem föl. Gyerekként libákra kellett vigyáznom, meg tehenekre. Sokszor volt, hogy amikor kint voltam az állatokkal, unatkoztam, kitaláltam, milyen jó lenne, ha volna rádióm és hallgathatnám. Ez a hatvanas években álom volt. Azon morfondíroztam, hogy valahogy kellene egy rádiót csinálni – kezdett mesélni a rádióamatőrködés felé vezető út első állomásáról a bordányi Kisapáti Péter, aki a véletlenek összjátékának köszönheti, hogy végül tényleg megépíthette az első készülékét.

– Télen mi, gyerekek korcsolyáztunk. Olyan korcsolyánk volt, amit úgy kellett felcsavarozni a cipőre, ami mindig leszedte a bakancs talpát, így el kellett vinni a cipészhez. Míg a cipész dolgozott, találtam nála egy Ezermester újságot. Látta, hogy tetszik nekem, ezért adott egy egész stósz újságot. Át is lapoztam mindet és az egyikben pont volt egy cikk, ami arról szólt, hogyan építsünk magunknak rádiót. Igen ám, de nem volt villany a tanyán. A fordulópont 1967-ben jött el, amikor bevezették a villanyt, tudtam használni a forrasztópákát – mesélte.

Bordány rádióamatőr-világbajnoka tízévesen megépítette az első rádióját, ami egy detektoros készülék volt. Mint mondta, annak nem kellett semmiféle energia, úgymond az antennából veszi az energiát, jelet. Általában minden amatőr rádiós így kezdi.

– Telt az idő, elvégeztem az általános iskolát, a Rózsa Ferenc, ma Csonka szakközépiskolát, ahol rádiós szakkörre is jártam. Az ottani szakkörvezető, Titusz bácsi tanított meg morzézni. 1973-ban rádióamatőr-vizsgát tettem. Nem lehet összevissza hülyeségeket beszélni. Ahhoz, hogy valaki hívójelet kapjon, vizsgát kell tenni. Amikor megkaptam a hívójelemet, kinyílt a világ. Ez abban az időben, pláne a számomra, aki tanyán nőtt fel, hatalmas dolog volt, hogy azonnal az egész világgal ­kapcsolatba tudtam lépni. Manapság, az okostelefonok digitális világában fel se lehet fogni, mit jelentett – hívta fel a figyelmet.

Kisapáti Péternek a szakmája a hobbija, azért lett tévé- és rádiószerelő, hogy még jobban értsen a hobbijához. Tizenhét éve szervezi a bordányi rádióamatőr-találkozót. Ennek az ötlete úgy pattant ki a fejéből, hogy egy csapatverseny után, Bordányban volt az egész csapat, kitalálták, hogy rendezzenek egy találkozót, a gondolatot pedig tett követte. Azóta nemzetközivé vált a rendezvény, sok a visszatérő résztvevő.