Lassan gyűlnek a makói baglyok

Megszámoltuk, egyelőre csak 30-40 erdei fülesbagoly pihen a József Attila Könyvtár körüli nyírfák ágain – talán mert a szokásosnál enyhébb a tél. A madarak városi teleléséről rendszeresen írunk, és például 2020-ban, amikor az erdei fülesbagoly az év madara lett, mintegy 150 példányt lehetett itt megfigyelni. Makó egyébként már híres az itt békésen pihenő, tollászkodó baglyokról, hiszen már bő egy évtizede ide húzódnak a leghidegebb évszakban, és ilyenkor óvodás-, iskoláscsoportok látogatják őket még a környező falvakból is, míg néhányan fotókat készítenek róluk, kedvtelésből. Ez Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja. Védett ragadozó madár, eszmei értéke 50 ezer forint. 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely idén is meghirdette ezeknek a madaraknak a telelőhely-számlálását, közleményében azt írta, az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrár­területek falvainak és városai­nak belterületeit. Bár a makói kolónia figyelemre méltó, nem itt gyülekeznek a legnagyobb létszámban. Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja. A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmány­állat-kínálata áll. A belterületi fákat nappali pihenőhelyül pedig alighanem azért választják, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken. 

Orbán Zoltán, az MME szóvivője külön is felhívta a figyelmet a pihenőhely-felmérésre, amit idén január 28–31-én, azaz péntektől jövő hétfőig végeznek.