2023.04.09. 20:06
Naponta csaknem száz méter rétest sütnek Mórahalmon
Messze száll a frissen sült rétes illata Mórahalmon a Rétesházhoz közeledve. A népszerű húsvéti édesség elkészítésének titkai mellett arról is beszélgettünk, hogyan fonódott össze a négy Rózsa lányból három élete a rétessel. És azt is megtudtuk, miért nem került sorozatgyártásba a narancsos-mákos, az almás-gesztenyés és a tejberizses rétes.
Családi receptre épül a vállalkozás. Rózsa Klára gyerekként édesanyjától leste el a réteskészítés fortélyait. Fotó: Karnok Csaba
A mama kint a tanyán ünnepek alkalmával, karácsonykor és húsvétkor készített rétest. Mivel nehéz elkészíteni, ezért csak nagyobb ünnepek alkalmával álltak neki. Anyuci a nagymamával így kezdett el lakodalmakba rétest sütni. 1977-ben a nővérem lakodalmába, akik ott ettek belőle később kérték, hogy nekik is ők süssék meg a rétest. Aztán már disznóvágásra, keresztelőre, ballagásra is készítették. Mi kicsiként a húgommal még fel sem értük az asztalt, de már segítettünk a rétestésztát nyújtani. Négyen vagyunk lányok testvérek, hárman maradunk a rétesnél. Húgom Zsuzsi hat évvel ezelőtt beugrott segíteni, azóta is itt van, Kisteleken pedig a nővérem, Ági készíti a rétest
– mesélt a kezdetekről és a jelentől Rózsa Klára, a tavaly tizedik jubileumát ünneplő Mórahalmi Rétesház vezetője.
Gyerekként tudta, cukrász lesz
A múltidézésnél maradva miközben Klára a fahéjjal és cukorral ízesített zsemlemorzsás reszelt almát halmozta egy sorba a tésztára, elmesélte azt is, hogy hatodikos korában eldöntötte, hogy cukrász lesz és így is lett. Annyira természetes volt a számára, hogy cukrász lesz, hogy nem is értette, amikor az osztálytársai arról beszéltek, hogy nem vették fel őket ahová jelentkeztek.
Bármiből lehet töltelék
A jó rétes titka is szóba került, bár nehéz volt beszélgetni teli szájjal. Mert mindig akadt valami kis kóstolni való. Tehát a lényeg a jó minőségű liszt és a töltelék. A lisztnél a sikértartalom számít, a tölteléknél pedig a nedvesség. Vagyis az, hogy ne legyen túl nedves, mert akkor kifolyik.
A jó liszt, meg a szívem és a lelkem a titka
– mondta Rózsa. A legnépszerűbb rétesek a klasszikusok: mákos, diós, almás, meggyes és a túrós. Az ízkombinációk közül a barackos-túrós és a meggyes-mákos fogy jól. Rózsáék tapasztalata szerint a mórahalmi közönség konzervatív. Korábban karácsonykor próbálkoztak narancsos-mákos ízesítésű rétessel, de nem fogyott, ezért nem erőltették. Erre a sorsra jutott az almás-gesztenyés is, ami Rózsának nagyon ízlett, nagyon szerette, de a vevők nem anniyra. Még tejberizsből is készítettek tölteléket, de a sorozatgyártást az sem élte meg. Azt mondták, bármilyen tölteléket be lehet tölteni a rétesbe, csak ne áztassa el a tésztát.
Rétes a Ritzben A rétes Magyarországon, Ausztriában és Szerbiában ismert tésztás étel, ami lágyra hagyott, gyúrt tésztából készül. Feltehetőleg a 16. században török hatásra honosodott meg; elődjei a Balkánon ma is létező filotésztából készült sós és édes pékáruk lehettek. A mai formájú feltekert, töltött rétes a 18–19. század fordulóján alakult ki az Osztrák–Magyar Monarchia területén. A 19. század óta Magyarországon az ünnepi, lakodalmi étkezéseknél hagyományos édességnek számít. A párizsi Ritz Hotel étlapján a 19. század elején szerepelt a „Rétes Hongrois”, melynek elkészítéséhez a réteslisztet Magyarországról rendelték és a cukrászokat Pestre küldték tanulni. |
A százméteres rétes Ha egy szál rétes körülbelül 40 centiméter hosszú, egy tepsibe tizenegy szál fér, akkor az közel 4,5 méter rétes tepsinként. Átlagosan 20 tepsi sül egy nap, így jön ki a csaknem 100 méter rétes naponta. |
Nyúlik mint a rétestészta.
A Mórahalmi Rétesházban a legnépszerűbb rétesek a klasszikusok: mákos, diós, almás, meggyes és a túrós. Az ízkombinációk közül a barackos-túrós és a meggyes-mákos fogy jól. Fotók: Karnok Csaba
