Ahány hazai termék, annyi jelölés

– A gyerek biztonsága érdekében csak egészséges hazai élelmiszert igyekszem vásárolni – mondta szombaton egy belvárosi üzletben a 6 éves [namelink name="Göncő Bence"] édesanyja, miközben a fiúcska a tejes dobozokat nézegette. A fiatal nő hozzátette: amelyik boltban talál, helyben sütött kenyeret és házi tejet kér. Megnéztük a polcokon, melyik gyártó jelöli a termékén, hogy magyar. Egy váci üzem tejesdobozán „magyar termék" felirat szerepel, a szegedi Sole-Mizo is ilyet használ, csak náluk a betűk piros-zöldek. A kecskeméti paprikakrémen „magyar ízek" jelzés látható, ugyanúgy, mint a fokhagymakrémen, de ott azt is hozzáteszik: hogy „makói fokhagymából". A székesfehérvári üzem nemzeti színekbe írja, hogy „magyar tejföl", a szolnoki pedig azt, hogy „hazai tejföl". A hálós krumpli piros-fehér-zöld címkén hirdeti: „magyar termék". A sárvári csomagolt virslin nemzeti zászlócska jelzi a magyarságát, a debreceni szalámira „kiváló magyar élelmiszer" emblémát tettek magyarul és angolul.

Eredettvédettek klubja

14 magyar termék szerepel az uniós nyilvántartásban földrajzi árujelzővel, ezek állnak hivatalos oltalom alatt. Közülük megyénkből: a szegedi fűszerpaprika-őrlemény, a szentesi paprika, a szegedi téli szalámi, a makói vöröshagyma és fokhagyma, az alföldi kamillavirágzat és a szőregi rózsatő. Egyetlenegyet találtunk, amely azt a hivatalos védjegyet használja, hogy „oltalom alatt álló eredet"– a röszkei Paprika Molnár szegedi paprikája. Miért kell ez a jelölés? [namelink name="Hódi Ágota"], egy szegedi termesztő cég vezetője a bevezetéskor úgy fogalmazott: a szegedi paprika ellenfele a rossz minőségű import és a tájékoztatás hiánya, mert a vásárlók nem tudják, mit vesznek. A szőregi rózsa csomagolóanyagán az idei szezontól kétféle emblémát használ a Szőregi Virág- és Dísznövény Áfész: a szőregi logót és a védett eredetet jelző feliratot – tudtuk meg [namelink name="Széll Imre"] elnöktől.

Ez utóbbi, a nemzeti színű „kiváló magyar élelmiszer" talán a legelterjedtebb jelzés a boltok polcain. Nyilván azért használja sok cég, mert ez az egyik legrégibb jelölés. 15 éve hozta létre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a minőségi magyar árukra.

Emellett az üzletekben ahány termék, szinte annyi feliratot látni. Aki a „magyar termék" védjegyet teszi az árujára, az sem a legújabb szabályokat követi. Ezt a jelölést ugyanis több mint fél éve a magyartermék-törvény szabályozza. A rendelet kizárólag akkor engedi alkalmazni a minősítést, ha az áru magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Ha az összetevőknek legalább a fele magyar, és a feldolgozás itthon történt, akkor „hazai termék" lehet az élelmiszer. Ami pedig többségében import hozzávalókat tartalmaz, de itthon készült: „hazai feldolgozású terméknek" számít. Az EU jelezte kifogásait az új magyar jelölésekkel szemben: a három megnevezés nem áll összhangban az uniós eredetjelöléssel, diszkriminatív, ráadásul a fogyasztók számára zavaros és érthetetlen. A kormány ennek ellenére úgy döntött, hogy a jogszabály kiállja az uniós próbát, és a védjegyek megjelentek a piacon. A gyártókat és árucikkeket nyilvántartó Magyar Termék Nonprofit Kft. honlapján tegnap viszonylag kevés, 46 előállító félezer terméke szerepelt.

Nemrég a vidékfejlesztési tárca főosztályvezetője, [namelink name="Gyaraky Zoltán"] azt nyilatkozta, hogy nem téma az Unióban a magyartermék-rendelet. Volt ugyan egy levélváltás a témában, de az illetékes szakemberek elfogadták a magyar érvelést, miszerint nem piaci szabályozó eszközről szól a rendelet, hanem a fogyasztók tájékoztatásáról.