Drága a szegedi tömegközlekedés

Szeged megcsinálta, Csongrád-Csanád vármegye székhelyén az egyik legdrágább a közösségi közlekedés az országban. A jegy- és bérletárakat tekintve fej fej mellett versenyez Miskolccal a legdrágább város címért. Ahogy Szeged polgármestere, Botka László mondaná, beszéljenek a számok!

Jeszenszky Zoltán

Elővételben 430, a fedélzeti jegykiadó automatából a járművön váltott menetjegy, illetve az elektronikus úton váltott menetjegy 500 forint Szegeden. Archív Fotó: Kuklis István

Borsos tarifákkal veszik el a kedvét annak Szegeden, aki autó helyett a közösségi közlekedést választaná. Az előre megvásárolt menetjegy 430 forintba kerül. Ha valaki lépést tart a korral, Szegeden megbüntetik: 500 forintot kell az elektronikus jegyért fizetni. A tanulóknak és a nyugdíjasoknak szóló havibérletek 5280 forintba, az összvonalas „dolgozó” havibérlet pedig 8800-ba kerül. Egy négyfős család esetében ez több mint 28 ezer forintos kiadást jelent havonta, egy év alatt pedig csaknem 340 ezer forintot. Bár ki tudja, mit hoz Szegeden ez az esztendő. Legutóbb egy évet sem kellett várni az áremelésre, előbb tavaly szeptemberben, majd most januárban drágultak a tarifák. És mit kap ezért a városlakó? Csúcsidőben jó, ha 12-15 percenként, csúcsidőn kívül 20-30 percenként követik egymást a járatok.

Debrecenben is olcsóbb

A szegedi tarifák a miskolciakra emlékeztetnek: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székhelyén a menetjegy 430, a tanuló- és nyugdíjasbérlet 4950 forintba kerül, míg a havi összvonalas bérletért 9400-at kell fizetni. Mindenütt máshol, mármint a többi vármegyeszékhelyen olcsóbb a tömegközlekedés!

A csaknem 200 ezer lakosú Debrecenben – ahol majdnem annyian élnek, mint Szegeden és Hódmezővásárhelyen együttvéve – a vonaljegy 400 (a mobiljegy 380), a kedvezményes árú bérlet 4400 (elektronikusan vásárolva 4200), a teljes árú bérlet 7500 (elektronikusan 7250) forintba kerül.

Egerben szinte ingyenes

Diákként Székesfehérvár a nyerő: ott havonta 340 forintba kerül a tanulóbérlet, azaz olcsóbb, mint Szegeden egy vonaljegy! Az elektronikus bérlet csupán 280 forint… A tanulók és a nyugdíjasok által vásárolt kedvezményes havibérletek Szekszárdon (1560), Szombathelyen (1990) és Salgótarjánban (2180) a legolcsóbbak. Békéscsabán és Győrben is mindössze 2200 forintba kerülnek, Zalaegerszegen 2280, Kecskeméten 2500, míg Nyíregyházán 2800 forintot kell ezekért fizetni.

A jolly joker pedig Eger, ahol egy jelképes összegért, 1000 forintért egész évben használhatják a tömegközlekedést a városlakók.
Az összvonalas havibérleteket tekintve Miskolc (9400 forint), Szeged (8800), Veszprém (8750), Kaposvár (8500) és Székesfehérvár (8400) az öt legdrágább vidéki nagyváros, bár az utóbbi két vármegyeszékhelyen jelentős kedvezménnyel is lehet bérletet vásárolni.

Budapest is támogatja a diákokat

Mi a helyzet Budapesten? Az már egy másik liga, mintha a Ferencvárost a Real Madriddal hasonlítanánk össze. Hiszen ott van metró, a fővárost a környékbeli településekkel összekötő HÉV („pesti tramtrain”), de a BKV-bérletet a városhatáron belül a vonatokon is elfogadják. A fővárosban a vonaljegy mindössze 350, a nyugdíjasbérlet 3330, a tanulóbérlet 3450, a havibérlet pedig 9500 forint. Ezek a tarifák csaknem egy évtizede változatlanok! Még 2014 januárjában, Tarlós István főpolgármestersége idején csökkent például a havibérlet díja 10500-ról 9500 forintra.

Utóda, Karácsony Gergely, főpolgármesterként tovább faragott az árakból: 2021 szeptembere óta a 14 évesnél fiatalabbak ingyen használhatják a budapesti tömegközlekedést, ahogy az álláskeresőknek is ingyenes. Persze a rezsiválság tavaly a fővárost is elérte, és kénytelenek voltak hozzányúlni a tarifákhoz. De csak azoknak a napi- és hetijegyeknek az árát emelték, amelyeket szinte csak és kizárólag a turisták vásárolnak meg.