2023.11.26. 19:30
Adni jó! – ez a mottó vezeti Bodnár Antal ecsetjét
Ennél jobban nem is választhatott szakmát Bodnár Antal, aki 30 éve szobafestő, és cseppet sem bánta meg, ráadásul nemes ügyekre is felhasználja szaktudását. Élete legnagyobb szakmai kihívásának a Tóth József Színház és Vigadó teljes festését tartja, de amikor fizetség nélkül vállal el egy munkát, nem tesz különbséget. A jótékonykodásból, mivel ismertebb lesz általa, később csak profitálhat – véli a szakember.
Szaktudás párosul nemes lélekkel Bodnár Antalban. Fotó: Darók József
Szorgosan járt Bodnár Antal kezében az ecset, egyrészt a határidő, másrészt az időjárás is sarkallta, több más középület után a Szentes Házon dolgoznak jelenleg munkatársaival. Nem egy hálás feladat a kültéri mázolás, amikor néhány fokkal jár a hőmérséklet a nulla fölött – jegyeztük meg neki.
Sajnos, az eső is hátráltatott minket, az asztalos is két hete végzett a faborítással, sürget minket az idő. Még az a jó, hogy oldószeres a festék, ez azért bírja a hideget, 5 fokig nincs gond
– magyarázta a festő.
– Csak hát a dolgozó hogy bírja? – vetettük fel. – Na, igen, igen – helyeselt Antal mosolyogva.
Pályaválasztáskor, 1993-ban, nehéz dolog volt szakmát választani egy 14 éves fiúnak, én egyáltalán nem tudtam, merre tovább. Emlékszem, a lépcsőházban festettek, a szüleim beszélgettek a festőkkel, és akkor engem szinte villámcsapásként ért, annyira megtetszett, amit csinálnak. Láttam, ahogy megszépül a kezük által a lépcsőház. Jelentkeztem, fel is vettek szobafestőnek, így éppen 30 éve vagyok a szakmában, ha a tanulóidőt is beleveszem
–beszélt a kezdetekről Antal. Nem is bánta meg, szereti a mai napig.
– Látom benne a szépet, amikor jönnek a visszajelzések, hogy tetszik a munkám a megrendelőnek, akár a gyereke számára készített gyerekszoba, és egyúttal kihívásnak is tekintem, mert az is előfordul sokszor – mondta.
A kihívásokra vonatkozó kérdésünkre a legelső, ami eszébe jut, a Tóth József Színház és Vigadón végzett festési munkálatok. Egy évet és három hónapot vett igénybe ez a munka, a festési része Antal irányítása alatt készült el, az Integrál Építő Zrt. megbízásából.
Bevonzotta magának a színház festését
Kicsit sem remegett meg a lába? Hiszen ez mégiscsak egy szép feladat, mondjuk úgy, kihívásnak sem utolsó? – kérdeztük.
Az elején az építésvezetővel és a megbízóval megbeszéltük, hogy ott kezdjük el a munkát alul azon a részen, ahol most a színházi bejárat, a jegypénztár van, hozzákezdtünk, utána közölte, hogy igazából ő az egészet gondolná. Akkor azt mondtam, húú! – nevette el magát a festő. Nem volt meg a szükséges létszámuk, de bevont más festőket, és amivel megbízták, meg is csinálták, szinte az egész épület festését. Díszeket is raktak fel, az aranyozást a stukkón a nézőtérnél
– említett részleteket a különleges munkából. Természetesen nem saját elképzelésüket valósították meg, hanem a városi főépítész, Wittek Krisztina kéréseit követték.
Gondolta volna, amikor fiatalon elsétált az egyre inkább régi patináját vesztő Petőfi Szálló mellett, hogy egyszer még rajta fog dolgozni? – faggattuk.
Iskolásként jártam oda színházba, de volt ott minden a másik oldalon: diszkó, pizzéria. Azt sajnáltam gyerekként és felnőttként is, hogy romos, megeszi az idő vasfoga, és nekem valahogy ez többet jelentett, otthon mondtam is a családnak, amikor láttam, hogy valami mozgolódás, bontás van, hogy én szeretnék ott dolgozni. Úgyhogy ezzel egy álmom is valóra vált
– árulta el Antal.
Amikor a Zsoldos-technikum a Petőfi utcai épületbe költözött, a felújításkor ők csinálták a nyílászárók festését, a zeneiskolában is sok minden dicséri kezük munkáját, a Klauzál utcai Nyolcszínvirág óvoda felújításakor a belső mázolásokat csinálták, ezek voltak a legnagyobb volumenű feladatok Szentesen, de lakóhelyétől távolabb is számos óvodában, iskolában dolgoztak.
A gyerekek biztonsága is motiválja
Antallal beszélgetve előkerül a tény, hogy a pandémiának azért voltak bizonyos pozitívumai, például a férfi jótékonykodása is a járványnak köszönhető.
Otthon voltunk a gyerekekkel, az iskola üresen állt. Jött az ötlet, miért ne fessem ki a gyerekeim közvetlen környezetét, a tantermeiket, meg az óvodában a foglalkoztató-szobát, mivel akkor még óvodás volt a kisebbik lányom, és megkerestem az igazgatókat
– mesélte.
Kicsit a kényszer is szülte ezt a tevékenységet, mert akkoriban leállt az ember, volt ugyan munka, de kevés. Antal is mérlegelt, hogy ne tétlenül üljön, hanem adjon valamit a munkája segítségével.
Ha egy üzlet beindul, idézhetnénk a mondást, ami nem igazán illik ide, mert jótékonyságról beszélünk, az viszont mégiscsak beindult, ugyanis híre ment, és azóta már keresik is Antalt a segítségét kérve.
Legutóbb a gyermekkönyvtár kérésének tett eleget Antal a csapatával, ott a mennyezet szakadt le, nem is volt kérdés, hogy elvállalja.
Kimondottan rám gondoltak. Ahol gyerekek vannak, szívesen segítek, hiszen nekem is van három gyermekem, és szeretem, ha otthonos körülmények között lehetnek, de főleg biztonságban. A könyvtárban pedig már veszélyben volt a gyerekek biztonsága, annyira omladozott a mennyezet
– árulta el a férfi. Más jótékony munkái között sorolta, hogy a Koszta József Általános Iskolában már bevált módon nyaranta 2-2 tantermet felújítanak, a Rákóczi utcai óvodában folyamatosan jelen vannak, két csoportszobát festettek ki, tavasszal a konyhát és tálalóhelyiséget, ott az anyagot biztosították, de a munka elvégzésére már nem volt keretük. Az onkológiáról is felkérték, hogy segítsen a felújításban.
– Ingyen vállalom a munkát, és a kollégáimat, akiket a csapatomból viszek, szintén én fizetem ki hetente, tőlük nem várom el, hogy ingyen csinálják –magyarázta Antal.
Szeretek örömet okozni, mert adni jó, és hiszem azt, hogy lehet tenni kevésből is azért, hogy ember közvetlen környezete, a közintézményei szebbek legyenek. Persze, nem tagadom, van olyan hozadéka, hogy egyúttal meg is ismernek, ez kamatozhat
– mondta.
A következő jótékonysági munkája már áthúzódik tavaszra, szintén a Rákóczi oviban folyosó projekt vár rá, ezzel már az intézmény újonnan kinevezett vezetője kereste meg. Készül egy Mikulás-meglepetéssel is, közel 200 gyerek számára – titokzatoskodott Antal.
Szeretné, ha követnék a példáját
Szeretett szakmáját is igyekszik népszerűsíteni, erre nagyszerű alkalom az általa már kétszer megszervezett Kertvárosi expo, amivel közvetlen lakóhelyén is szeretne kulturális és sportprogramokkal kedvezni a városközponttól távol élőknek. Ingyenes szórakozást kínál a családoknak, és itt játékosan meg lehet ismertetni a szakma rejtelmeit, például a színkeverést is kipróbálhatják. A szobafestés népszerűsítésének ötlete onnan jött, hogy Antal gyakorlati oktató lett és a mestervizsgát is letette.
Az adni jó jegyében zajlik az expo is, amiből már a harmadikat tervezi a férfi, a városrészben focikaput létesítettek, és a városszerte elterjedt kupongyűjtő szív is onnan ered.
Nekem is jól jön, ha megismernek, és a megkeresés is jó érzés. Ugyanúgy elvégezzük ezeket is, mint bármi más munkát, nem esik rosszabbul, mert nem kapunk érte pénzt, az elégedettség, ami ösztönöz
– fogalmazott.
Antaltól megtudtuk, helyben nem jellemző, hogy más vállalkozókat inspirálna ezzel, bár törekszik rá.
– Nagyobb városokban működik, itt majdhogynem bolondnak néznek emiatt. Pedig összefogással sok mindent el lehet érni – összegzett Bodnár Antal.
