2024.02.11. 10:30

Ékszerdoboz a szegedi szerb templom – Galéria

Sorozatunkkal újabb keresztény felekezethez érkeztünk, ezúttal a szegedi szerb ortodox templommal ismerkedünk meg, amelyben Dalibor Milenkovic esperes volt a segítségünkre. Az igazi ékszerdoboz épületben több különlegesség található és látható, köztük a híres Fekete Madonna, amely Egyiptomból származik, a kopt keresztények ajándéka. De akad még bőven érték és érdekesség a templomban.

Imre Péter Géza

A szegedi szerb ortodox templom belseje az ikonosztázionnal igazán impozáns. Fotók: Karnok Csaba

Már eszmélő, a szépre fogékony gyerekként szüleim elvittek a szegedi szerb ortodox templomba. Fantasztikus élmény volt! Azóta is többször eszembe jutnak az ikonok, az ikonosztázion, felidéződik a hely semmihez sem hasonlítható hangulata. Nagyon vártam a találkozást a 46 éves Dalibor Milenkovic esperessel, aki arra vállalkozott, olvasóinknak bemutatja a helyi szerbek szent helyét.
Látogatásunk kezdete előtt röviden ismerkedjünk meg vele: Magyarországra 2005-ben érkezett, Szegedre 2018. augusztus 5-én került Százhalombattáról, de megfordult korábban Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Dunaföldváron és Rácalmáson is.

Ékszerdoboz a szegedi szerb templom – Galéria: Karnok Csaba

Egy kis história

Talán kevesen tudják és gondolják, hogy a szerbek több mint fél évezrede vannak jelen a mai Szeged területén. Az imádság helyéről az első információk a XVI. századból származnak, de az egykori fatemplom a város 1686-os török alóli felszabadításakor megsemmisült. A szerbek a nagy vándorlásuk során Koszovóból érkeztek a háború elől menekülve, és a mai templom helyére akkoriban újat emeltek, amelyet 1701-ben szenteltek fel. Abból az időből származik egy értékes Szűz Mária-ikon. Az újabb, vagyis a jelenlegi, Mürai Szent Miklós püspöknek – szép, őt ábrázoló ikonokat is láthatunk – szentelt templom építése azért vált szükségessé, mert az előzőt, sorrendben a másodikat a helyi szerb közösség kinőtte. Több mint 9 ezren éltek anno a környéken. A felújítási, bővítési, átépítési munkák 1773-tól 1778–ig, egyes források szerint pedig 1781-ig tartottak.
IkonosztázionA szegedi templom a világon egyedülálló, rendkívül különleges, úgynevezett medalinokból álló ikonosztázionjáról is híres és ismert – másutt négyzetesek sorakoznak egymás mellett, jegyezte meg Dalibor Milenkovic –, amelyet 1761-ben a híres ikonfestő, Jovan Popovic készített rokokó stílusban.

Értékét növeli, hogy ez az egyetlen fennmaradt műve. Az áttört csipkéjű, arannyal gazdagon díszített és mintázott 87 ikont tartalmazó ikonfal felső része mintegy 30 évvel később, templomunk megnagyobbításakor, bővítésekor keletkezett, és ismeretlen alkotó ügyességét, tehetségét dicséri. A nem túl ismert cseh Jan Hodina pedig 1881-ben festette A világ teremtése című freskót, amelyen az látható, hogy Isten megteremtette a fényt, az égboltot, és a Föld is kezd kiemelkedni, megjelenni a felszínen

– mondta kalauzunk, a tekintetet a mennyezetre irányítva.

Fekete Madonna

Különleges és nagyon ismert az egyiptomi kopt keresztények által készített és a szegedi szerb templomnak ajándékozott Fekete Madonna szentkép, amelynek közelében is hasonló tónusú festmények sorakoznak a falon. Nevét onnan nyerte, hogy Szűz Máriát és a kis Jézust színesbőrűként ábrázolta a művész, hogy az ott élők jobban azonosulhassanak velük.

Mindegyik ikont szeretem, mert a hitünkről szólnak, azt jelenítik meg, de az itteniek közül a Fekete Madonnát és a Szent Miklóst ábrázolók mellett meg kell említeni a Veronika kendője címűt, amelyet a legendás orosz ikonfestő, Andrej Rubljov tanítványai készítettek

– tette hozzá. Jegyezzük még meg: régi, évszázados evangéliumokat is őriznek a vitrinekben.

Szent Száva himnusza

A történelmi adatok szerint a szerb államiságot megteremtő, Szent Száva – olyan számunkra, mint a magyaroknak Szent István király – tiszteletére írt Uskliknimo s ljubavlju vagyis Kiáltjuk ki szeretettel című himnuszt Szegeden énekelte el először a parókián megpihenő és megszálló, Bécsből hazafelé utazó szerb küldöttség. Ez 1834-ben, a híres szegedi plébános, Pavle Stamatovic atya idején történt. Ez minden évben január 27-én a világon mindenütt felcsendül a szerb családoknál, a templomokban és állva hallgatjuk végig, hiszen himnusz

– mesélte Dalibor Milenkovic. Érdemes meghallgatni, nagyon szép és megható.)
Nem kímélte az árvízAz 1879-es nagy szegedi árvíz a Tisza partján álló szerb ortodox templomot sem kímélte, nagy károkat okozott, „ilyen magasságig állt itt bent a víz” – mutatta Dalibor Milenkovic szétterjesztett karokkal, kicsit, egy pillanatra a megfeszített Jézus Krisztushoz hasonlított. Elmondta, sok minden károsodott, a diakónus ajtókat és a királykaput azonban időben kimentették, viszont többek között fel kellett újítani a padokat, a püspöki és a Szűz Mária-trónust. A költségekhez jelentős adománnyal csatlakozott a szegedi görög Lefterov család – ennek emlékét 1903-as keltezésű tábla őrzi a Szűz Mária-trónuson –, valamint a szerb hívek is hozzájárultak a kiadásokhoz.

A szerb jövő

Jelenleg mintegy száz család tartozik a parókiához, a pravoszláv vallási ünnepeket megtartjuk. Az óvoda mellett van szerb nyelvű általános iskola – természetesen magyarul és angolul is tanulnak diákjaink –, ami hat éve nyitotta meg kapuit, vagyis most az elsőtől a hatodikig vannak osztályaink, még két esztendő, és meglesz az „egynyolc”. Az említett intézményeket az országos szerb nemzetiségi önkormányzat működteti, amellyel nagyon jó az együttműködésünk. Utána majd szeretnénk még gimnáziumot is nyitni, így biztosíthatjuk a helyi szerb jövőt. Magam hittant oktatok, amelyet igyekszek úgy átadni a fiataloknak, ahogy én tanultam

– mondta őszinte hittel Dalibor Milenkovic.

Szeged környéke

A szőregi Kisboldogasszony szerb ortodox templomban is celebrálnak liturgiát, de ott nem Dalibor Milenkovic esperes misézik. Információink szerint 2018-ig, havonta egyszer a szegedi templomban román nyelvű istentiszteletet is tartottak, és ritkán görög és grúz imádságokat mondtak. A magyar és szerb lakosságú Deszken is van ortodox templom, ami 1859-ben épült, de láthatunk ilyet Újszentivánon a Nagyboldogasszonynak szentelve, és Hódmezővásárhelyen, a városközpontban is van szerb imahely.

Szerb temető

Szegeden, a Fonógyári úton szerb temető is van, ahol számos, többségében szerb (de orosz, román és ruszin is akad közöttük) ortodox, az 1914-től 1918-ig tartó I. világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia oldalán harcoló katonát temettek el. A Honvédelmi Minisztérium pályázatával 2017-ben lehetőség nyílt a sírkert rekonstrukciójára, ahol az 564 áldozat emlékét őrző keresztet és emlékművet renoválták. Az utóbbi korábban ismeretlenek által 2010-ben ellopott bronz domborművét gránitból állították helyre.