Férjért könyörögtek a kegyképhez a szegedi lányok

A Havi Boldogasszonynak szentelt alsóvárosi templom nagybúcsúja az egész Dél-Alföld fontos eseménye, amire a Szegedről kirajzottak is hazalátogattak. A templomban két híres Mária-kegykép is található. A főoltárképhez, a Napbaöltözött Máriához fűződik a búcsújáró hagyomány, de a bejárattól jobbra egy másik kegyképet is találunk. A Fekete Máriát sötét arcbőre miatt az alsóvárosi nép szerecsön Máriaként emlegette.

Fény és sötét

A Fekete Mária, ahogy Bálint Sándor megfogalmazta, „a czestochowai híres bizánci Mária-kép másolata, szabad átköltése, Morvay András szegedi festő alkotása”, 1740 körül készült. A főoltár kegyképe, amelyhez a búcsújáró hagyomány fűződik, nincs érinthető közelségben az idezarándokló hívekhez. A neves szegedi néprajztudós magyarázata szerint

„más nagy búcsújáróhelyeken is előfordul, hogy a személyes áhítat a kegykép mellett kiválaszt magának templombeli más ábrázolásokat is. Ilyen a mi templomunkban a Fekete Mária, népiesen Szerecsön Mária kórus alatti képe (...).”

A Fekete Mária a magyar irodalmon is nyomot hagyott: Juhász Gyula a Havi Boldogasszony és a Fekete Mária című versében, Tömörkény István A Fekete Máriánál című publicisztikájában is megörökítette. Tömörkénytől tudjuk azt is, hogy az ő idejében az egész városból idejártak a lányok vőlegényért könyörögni.

Bálint Sándor imahelye

A kép körül táblácskák jelzik a hívek háláját, és Bálint Sándor imádkozóhelye is a Fekete Mária mellett volt. A néprajztudós A hitélet népi hagyományai című írásából ismerünk néhány kérést is, amivel Alsóváros népe a 20. század első évtizedeiben a szerecsön Máriához fordult, a falra írva azokat a kegykép mellé:

„Boldogságos Szűzanya, hagyasd abba az urammal az ivást! Máriácskám, ne feleljek ma az iskolában!”

A szabad másolat – írta Bálint Sándor – hangulatában a török időket idézi, ezért sokan a Fekete Máriának tulajdonították a legendát, miszerint a Csöpörke tóban rejtették el a törökök elől – ez a főoltárkép történetének része.

A mindennapi élet problémáival nem az elérhetetlenebbnek tűnő Napbaöltözött Asszonyhoz, hanem a szerecsön Máriához fordult a nép. Ma is sokszor látni előtte magányosan imádkozó, gyertyát gyújtó embert.

Mária segít

Az eredeti Fekete Mária-kegyképhez is erős segítő funkciót társítanak. A hagyomány Szent Lukácsot tartja a kép festőjének, a legenda úgy tartja, a Szent Család názáreti asztallapjára festette. A kép keletkezési helye és ideje vitatott, nagy valószínűség szerint Nagy Lajos király adományaként került a Jasna Górai (Fényes Hegy) pálos kolostorba, amit a király unokaöccse, Opuliai László herceg alapított.

A márianosztrai pálos kolostorból költözött oda 16 szerzetes. A Fekete Mária Lengyelországban és Ukrajnában is nagy tiszteletnek örvend, a czestochowai kolostor nemzetközileg ismert zarándokhely. Nagyon sok másolat készült a kegyképről a századok során, csak Belső-Magyarország területén több mint hatvanat ismerünk.