2024.04.19. 16:18
Átadták a Csongrád, a Feketevár virága kiállítást
Ünnepélyesen átadták a Csongrád, a Feketevár virága című állandó kiállítást, amelyet a Magyar Géniusz Program támogatásával alakítottak ki. A Tari László Múzeum csaknem 100 millió forintot nyert a megvalósításra.
Díszvendégek egész sorát fogadta a csongrádi múzeum az ünnepélyes átadón. Fotó: Tábori Szilvia
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Géniusz Program kuratóriumi elnökének részvételével avatták fel a Tari László Múzeumban a Csongrád, a Feketevár virága állandó kiállítást április 19-én délelőtt. A nagyközönség május 10-étől látogathatja majd a helyi néprajzi és régészeti emlékeket felvonultató tárlatot, amelynek címe a romjaiból mindig újraéledő település életképességére és a címert uraló rózsákra utal. A kulturális intézmény erre csaknem 100 millió forintot nyert a Magyar Géniusz Programban.
Nem mindegy, hogy ki meséli el történeteinket; egy lexikon szócikk csak a valódit mutathatja fel, de nem mondhatja el az igazat. Az igazat a költők, írók öntik szavakba, ezért is üzent Csongrádra tartva Grecsó Krisztiánnak, aki ezúton üdvözli szülővárosa lakóit
– mondta ünnepi beszédében Demeter Szilárd. Majd azzal folytatta: ahhoz, hogy a költőink igaza a mi igazunk is legyen, szükség van az értő olvasók szívére és lelkére. Ám csakis egész emberként érthetjük meg íróink igazát, egész embernek lenni pedig azt jelenti, két lábbal állunk a földön. Demeter Szilárd beszélt arról a meggyőződéséről is, hogy a közgyűjtemények feladata választ adni arra a kérdésre: mi a magyar a 21. században.
Történeteinket nekünk kell elmesélnünk, mert ha lecserélik történelmi emlékezetünket, akkor a tárgyi örökségünket sem fogjuk tudni értelmezni. Ráadásul a válságok korát éljük. Éltünk már hasonló időket, eleinknek sikerült válságálló válaszaikat tettekre váltani, erről mesél az új kiállítás is. Történelmünk megmutatja, ha fejben elsőkként gondolkodunk, képesek vagyunk világszínvonalú teljesítményre
– hangsúlyozta.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár a megnyitón azt hangsúlyozta, hogy a 21. században a helyi értékek felelős őrzése a kulturális megmaradás zálogává vált. Az identitás kialakulásában és megtartásában kulcsszerepet játszanak a mindennapi élet kereteit adó helyi közösségek. Korszakos és követendő folyamatnak nevezte, hogy a tárlat kialakításába bevonták a helyi közösség tagjait.
Farkas Sándor miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a kormány kiemelten támogatja azon közösségeket, ahol a múlt értékei kiemelten fontosak és mérvadóak, márpedig a csongrádi múzeum törekvése kiteljesedett az elmúlt évben. Az új állandó tárlat – amely már tervezésekor összefogta a helyieket – a város történelmének, a helyiek összetartozásának, ragaszkodásának szimbóluma.
A történetekre épülő kiállítás első terme a Tisza és a város sokoldalú viszonyát mutatja be. A régészeti egység 90 százalékában korábban nem látható műtárgyak segítségével ad képet Csongrád régmúltjáról az őskortól 1711-ig helyben, illetve a környékben talált leletek segítségével. Külön kiállítótér foglalkozik a város 1711 és 1989 közötti történetével, a Károlyi grófok tevékenységével, a szabadságharc eseményeivel, a dualizmus időszakával, az első és második világháborúval, 1956 történéseivel. A társadalomtörténetet és a vallási életet feldolgozó terem megismerteti az érdeklődőkkel mások mellett a város híres szülöttét, Csemegi Károly jogtudóst, az első büntetőtörvénykönyv megalkotóját. A néprajzi egység pedig a pásztorélet, szőlőművelés, kubikosság, halászat, fazekasság, földművelés és a viselet témái köré csoportosul.
