Délmagyar logó

2018. 05. 24. csütörtök - Eszter, Eliza 16°C | 26°C Még több cikk.

Egykor és most Vásárhelyen: ilyen volt a Horthy utca

Hódmezővásárhely - Szeged felé tartva gyakran elnézegetjük az Ady Endre utca régi korokat idéző, szép villáit. Utána néztünk, milyen volt a régi Szegedi út, az egykori Horthy utca, Villa sor.
Hódmezővásárhely az 1260-as években a Hód-tó északi partján feküdt, védettebb fekvését a körülötte lévő vizek biztosították (Hód-tó, Csúcs-tó, Hattyas-tó, Kis-tó, Királyszéki lapos). Az 1880-as évektől mutatkoztak meg az urbanizáció első jelei a városban, a kiszáradt tavak helyét fokozatosan feltöltötték, megkezdődött a hód-tavi partrész felparcellázása, megépültek az első házak a szegedi úton is. A Kertváros Ady Endre utca melletti része a város villanegyedévé vált.

Az egykori Szegedre vezető út.
Az egykori Szegedre vezető út.

Egykor és most

Sorozatunkban olyan hódmezővásárhelyi régi utcákat, épületeket, tereket mutatunk be – olykor személyes történeken keresztül -, amelyek még ma is léteznek, de az évek alatt jelentős változáson estek át.

Az 1850-60-as évekig a Szegedi úton hajtották ki a Szigetre az állatokat a vásárhelyi parasztok. A Sziget a laktanyától – Szeged irányába- jobbra elhelyezkedő vizenyős, kákás, nádas nagy terület volt, ahol a szarvasmarhák átteleltek. A mai vasúti átjáró előtti emelkedő nem mesterségesen készült: az egykori Hódtói meder szélét jelöli - meséli Farkas Ferencé Bérci Mária, aki gyermekként sokszor végigsétált a Szegedi úton, mert 1957-ig nagymamájánál élt családjával. A 800 négyszögöl portán álló ház a mai Démász helyi üzemmérnöksége és Vígh Ferenc postai főtiszt villája között helyezkedett el. Az épület ma is áll, de egy másik ház magasodik előtte, így az útról alig látható.

A Tarjáni (ma Varga Tamás) Általános Iskola nyugalmazott matematika-ének szakos tanárnője több Ady Endre utcai villára emlékszik a ’40-’50-es évekből.

Egykor és ma.
Egykor és ma.

Farkas Ferencné Bérci Mária.
Farkas Ferencné Bérci Mária.
A Szegedi út akkoriban a városházától kezdődött. A Partfürdő (a strand régi neve) után a Dobai kertészet volt, utána a Borsiczli Miklós tanfelügyelő villája következett. A Reich villa az Ady és az Ipoly utca sarkán áll. Vígh Ferenc villája már a nagymamám szomszédja volt, a másik pedig a villanytelep. Akkoriban az utca bal oldalán sokkal kevesebb ház állt, mint a jobb oldalon, és hatalmas porták voltak, amiket később felosztottak, és értékesítettek. 1964-ig a Kertváros ezen része Halasi- telep néven szerepelt Halasi Mihály után, aki az 1900-as évek elején kiparcellázta a területet- meséli.

A régi fotón, melyen még az út is macskaköves, jól látható az egykori úttörőház, ami először Erzsébet szálló volt, majd Kmetykó kocsma, ahol meg is lehetett szállni. A stranddal szemben volt a Sóház, ahol sóraktár üzemelt és árusítás is folyt. A kanális parton (a mai Bartók sétány) a Beder kertészet volt. Siági Imre fűszerkereskedő és italmérő kocsmája is jellegzetes épület. Aztán következett a Bibithy- Horváth villa, majd Csillag szemész főorvos háza az Ipoly és Ady sarkon, majd a Vécsey villa. Az Almássy villába költözött be az ÁVO, ezen az oldalon nem is szerettem elmenni, mindig átmentem a túloldalra. Utána következett Porkoláb szikvízüzeme, ahol sört is mértek. Emlékezetes, hogy az orosz katonák lovai ugyanabból a vödörből ittak, amivel a sört mérték.

Az Ady Endre út most.
Az Ady Endre út most.

Misán János kútfúrómester villájának érdekessége, hogy a görögkeleti vallásúak itt tartották gyülekezeti alkalmaikat az ’50-es években, hiszen akkoriban nem volt a városban templomuk. Utána következett Villányi János városházi hivatalnok háza, majd Gémes Jenőné kereskedőé, akinek az Ady és a Nagy András János utca sarkán állt a villája.

Marika néni édesanyjával és testvérével a Mária Valéria utcából kényszerült átköltözni a nagymamához a háború idején, amikor édesapja a frontra vonult. A háború után, amikor édesapja is hazajött, mindannyian a szegedi úti házban éltek. Nagyon régen nem volt a ma is álló házban, de tervezi, hogy ott is felidézi régi emlékeit.

Olvasóink írták

  • 5. xenopus 2013. január 06. 13:44
    „4. eldorádó
    Nem akartak (szerintem) átmenő forgalmat a torony alatt, vagy nem jutott pénz rá!
    Ez a kettő, mert valóban kialakították a "bekötéshez" a szegélyeket.”
  • 4. eldorádó 2013. január 05. 14:02
    „"A Szegedi út akkoriban a városházától kezdődött"
    - elmaradt a Városház u. bekötése a körforgalomba, miért?”
  • 3. Lixus_kzs 2013. január 03. 20:25
    „Jó cikk, jöhet még több hasonló jllegű. Bár én még fiatal vagyok, de érdekes látni ilyen régi képeket a városról.”
  • 2. booo 2013. január 03. 17:26
    „Nekem is tetszenek az ilyen jellegű cikkek, visszaemlékezések! Mi jöhet még ezután ami érdekes? Fa szinház, Ó szegedi utca, Kálvin János tér, és kb kifújt. Az oldalkosár utca és környékén levő panelházak helyén elterülő városrész kis zeg-zugos volt (kb mint Susán), omladozó házakkal. Meglepően kevés a fennmaradt fénykép erről a területről.”
  • 1. Agyalapi 2013. január 03. 14:20
    „Örülök a képeknek, örülök a visszaemlékezésnek! Ma már kevesen vagyunk, akik szemtanúi voltunk ezeknek az időknek és meg tudjuk ítélni, mekkora volt a fejlődés a 60-as éveket követően. Be lehetne mutatni az egykori Andrássy, az Oldalkosár, a Lehel utcát is, meg a Csengettyű közt. Biztosan vannak valahol azokról is archív fotók és leírások.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkérdeztük az olvasót: Mit vár 2013-tól?

Ezúttal arról faggattuk vásárhelyi olvasóinkat, hogy mit várnak 2013-tól? Tovább olvasom