Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Néha a pék is a boltban veszi a kenyeret

Mártély - Takács Béla mártélyi pék többször váltott már azért, hogy családi vállalkozását életben tartsa. Csak hetente egyszer süt kenyeret, a kemencéből leginkább sós sütemények kerülnek ki.
Mind szakmájában, mind magánéletében harcos típusTakács Béla. Az 58 éves mártélyi pék 1993 óta működteti családi vállalkozását a faluban. Ez idő alatt számtalanszor tornázta fel magát a mélypontról – ahogy fogalmazott –, most is borotvaélen táncol, de nem hajlandó feladni.

– Annak idején nagy reményekkel vágtunk bele a vállalkozásba. Igaz, már akkor is sejtettük, meggazdagodni nem fogunk belőle. Minden éjszaka sütöttük a pékárut, amit nemcsak a faluba, a környező városokba is szállítottunk. Aztán egyre drágább lett az alapanyag, nem beszélve a beépített kemence rezsijéről. Váltanunk kellett. Egy kisebb, hordozható kemencét szereztünk be, a kenyér, kifli helyett áttértünk a sós sütemények gyártására – magyarázta Takács Béla, akinek nemcsak a vállalkozás megtartásáért, egészségéért is meg kellett küzdenie.

Néhány éve daganatos betegséget diagnosztizáltak nála az orvosok. A kemoterápián túl még őssejtbeültetésen is átesett. Azt mondja, most már jól van, de a vállalkozás oroszlánrészét kisebbik fiára, a 25 éves Zsoltra bízta. Felesége – akit a faluban mindenki csak Manyikának hív – is sokat segít. A családfő inkább a piacszerzésre, a szállításra koncentrál, persze – mint elárulta – azért teljesen nem tudott lemondani a hivatásáról, még mindig szívesen gyúrja a tésztát.

Takács Béla és fia, Zsolt nem csak a kemence mellett dolgozik együtt. Lakodalmakban is zenélnek.
Takács Béla és fia, Zsolt nem csak a kemence mellett dolgozik együtt. Lakodalmakban is zenélnek.
Fotó: DM/DV

– Az áru eladása és terítése sem könnyebb feladat, mint a kemence mellett állni. Sok az eszkimó és kevés a fóka, telített a piac. Csak a jó minőségű áruval tudunk életben maradni. Ehhez minőségi alapanyagra van szükség. Nem lehet kispórolni a margarint, a tejet. Előfordult, hogy olcsóbb margarint vettem, és már telefonáltak az üzletből, ha ilyen árut szállítok, nem tartanak rá igényt – mesélte Takács Béla. A falu egyetlen pékje a helyiek rábeszélésére azért egy héten egyszer most is süt kenyeret, kiflit. Mint mondta, igazi kovászos fehér kenyér készül a kemencéjében. Mint ahogy a sós kifli is békebeli, ropogós. Még Vásárhelyről is képesek érte kiautózni.

– Előfordul, hogy becsöngetnek hozzánk, van-e még kenyerünk, a feleségem pedig képes az utolsót is odaadni. Így van, hogy pékként a boltban veszek magunknak – jegyezte meg nevetve. Kiderült: a mártélyi családnak nemcsak a vállalkozása, a hobbija is közös. Takácséknál a férfiak évek óta együtt zenélnek. Az idősebb fiú, a 30 éves Béla szaxofonozik, Zsolt dobol, az édesapa pedig szintetizátoron játszik. Legalább 600 lakodalomban húzták már a talpalávalót.

Olvasóink írták

  • 13. titi76 2011. március 20. 21:50
    „Minden elismerésem az övék!Az biztos,hogy az a kenyér és péksütemény még 2 nap múlva is finom volt.Hát még mikor meleg volt mikor hozta Béla a boltba!Annak lehetetlen volt ellenálni.Úgy ízre,mint illatra tökéletes volt.Sajnálom hogy már nem sütnek kenyeret,és pékárút.kívánok az egész családnak hosszú,boldog életet,jó egészséget.”
  • 12. UtólagKapitány 2011. március 20. 19:56
    „jééé ők is a boltba veszik a kenyeret és tuti nem audi s8-al mennek érte és nyílván megizzadnak azért a pénzért, amiért dolgoznak. Bezzeg az ilyen Lézerek, semmit nem tesznek és millióik vannak. Aránytalan!”
  • 11. zoltanszabo 2011. március 19. 17:53
    „Én a Cserepes-sori kenyérre esküszöm.Isteni, melegen néha 1 kg-is megeszünk ,vajjal--kacsazsírral! lila hagymával ! Jó étvágyat !”
  • 10. szm04 2011. március 18. 20:15
    „A legjobb kenyér a Jószai péké, nincs benne semmilyen adalékanyag, ez tuti. Sőt ha vki igazi barna kenyérre éhezik, az se menjen máshova, de rendelni kell mert kapós és gyorsan fogy:) Isteni”
  • 9. Tyt 2011. március 18. 19:46
    „vásárhelyen csak a Sándor- becézve :)”
  • 8. insideman 2011. március 18. 18:21
    „kárpát kenyér. hmvhelyen. széchenyi téri kenyér bolt no.1”
  • 7. Lupus 2011. március 18. 13:53
    „A dolgok akkor fognak változni, ha a pékek közül kerül ki a miniszterelnök.
    Ő majd tudni fogja mi kell a népnek. Például, jó kenyér...
    Cirkusz az folyamatosan van.”
  • 6. demeterkornel 2011. március 18. 11:17
    „Lehet kapni olyan kenyeret, ami nem esik szét, és akár 3-4 napig is olyan, mintha friss lenne, csak keresgélni kell. Mi megtaláltuk, azóta sem váltottunk. És ráadásul nem is drágább, mint az agyon adalékozott lufi kenyerek.
    A cikkhez: Elég szomorú, hogy valakinek állandóan küzdenie kell, ha talpon akar ma maradni. Szakmája van, ért is hozzá, szereti is csinálni, csak éppen állandó stresszben kell élnie az életét. Mikor fognak itt változni a dolgok?”
  • 5. Jozsoci 2011. március 18. 10:56
    „Az előző hozzászólásom csak Szegedre vonatkozik, bocs.”
  • 4. Jozsoci 2011. március 18. 10:55
    „Csak a tápai meg a dorozsmai 2-3 kilós kenyerek az igaziak. Az összes többi felfújt bogyótermés.”
  • 3. icus 2011. március 18. 10:41
    „Egyetértek Besenyő Pistabácsival!A sarki kis boltban csak az Ág utcai kenyeret kapi,frissen még tűrhető,de másnap nem lehet egy normális szeletet vágni,mert "szétesik" a kenyér.”
  • 2. ukk-mukk-fuck 2011. március 18. 08:50
    „1. kemény a vajad:-))
    2. műkenyeret eszel:-) ( nem mű, ami hagyományos kovásszal és hosszú kelesztéssel készül...)”
  • 1. Besenyő_Pistabácsi 2011. március 18. 06:47
    „Nem tudom ti, hogy vagytok ezzel, de ezeket a mostani kenyereket lehetetlen szelni vagy megkenni valamivel! Én általában csak egy kemény héjú de belül szétfoszló nagy rakás morzsát toszogatok az asztalon és próbálom megvajazni!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sztella küzdelmei - Alig egy kilóval született, ma fitneszbajnok

Koraszülöttként többször is élet-halál között lebegett a vártnál két és fél hónappal korábban született Szöllősi Sztella. Tovább olvasom