Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Tóth Károly látta, mit vesztett

Hódmezővásárhely - A vakok és gyengén látók vásárhelyi szervezetét 33 éve vezető Tóth Károly 1962-ben, 11 évesen vesztette el látását. Azóta sötétség veszi körül – tudja, mit vesztett, ismerte a látható világot is –, de felesége és három lánya teljessé teszi életét.
– Tudom, mit vesztettem, ismertem a látható világot is – mondta a 62 esztendős Tóth Károly, aki 1979 óta vezeti a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének vásárhelyi csoportját.

– 1958-ban gyulladás miatt kivették a bal szemem, de a gyulladás a jobb szememnél is problémákat okozott. Szürke hályog keletkezett rajta, csökkent a látásom, többször megoperálták. 1962 januárjában elvesztettem a látásomat, és még februárban kiadtak a klinikáról mint gyógyíthatatlant. Azóta teljes sötétség borult rám. Lelkileg nagyon megviselt, és igazából a mai napig nem bírtam feldolgozni.

Ujjaival olvassa a Vakok világa híreit Károly. A szerző felvétele
Ujjaival olvassa a Vakok világa híreit Károly. A szerző felvétele

Még a klinikán kereste fel a szegedi, szintén vak id. Jáksó László – a népszerű műsorvezető, Jáksó László édesapja –, és tanította meg az ágyon gubbasztó gyereket ezzel a helyzettel együtt élni, közlekedni. Először a két ágy között „sétált", majd a kórteremben, utána kimerészkedett a folyosóra, a lépcsőn le az udvarra, és kisvártatva együtt játszott a többi sráccal, lánnyal. Id. Jáksó volt a vakok és gyengén látók megyei szervezetének elnöke, 1953-ban ő alapította a fonalfeldolgozót, amelyben fénykorában több mint ezer látás- és mozgássérült, valamint egyéb fogyatékkal élő dolgozott. Tóth kitanulta a kosárfonást, a kefe- és cirokseprűkötést, valamint elvégezte a telefonközpont-kezelői tanfolyamot. Utóbbit hasznosítva dolgozott először Budapesten, majd 26 évig a vásárhelyi Hódikötnél.

Beszélő, jelző tárgyak

A vakok életét ma már több hasznos eszköz segíti: ilyen a beszélő óra (karórák Braille-számlappal is), mérleg, vérnyomás- és vércukorszintmérő, a színfelismerő gép, utóbbival például a ruhatár változatosan állítható össze. De használhatnak folyadékmérőt, amely töltésnél 2 centivel a pohár széle előtt sípol, és hasonló elven működik a tej forralásánál használatos tejőr. A hírekről pedig a Vakok világa című Braille-írással – amire Károly először azt mondta: ebből a rücskös papírból lehet olvasni – rótt lapból tájékozódhatnak, amely 63 éve jelenik meg Magyarországon.

A vakok és gyengén látók szervezeti életéhez, szintén id. Jáksó László ösztönzésére, 1972-ben csatlakozott. Bedobták a mély vízbe: a megyei egyesület alelnöke lett, majd 1979-ben megalapította – Kószó Péter alpolgármester édesapjának, Kószó Pál tiszti főorvosnak a segítségével – a vásárhelyi csoportot. – Voltak nehéz, kritikus helyzetek, többször belefáradtam a munkába, de mindig történt olyan esemény, amely továbblendített. Nagy fájdalmam, hogy manapság a sorstársak már nem igénylik a közösséget.

Az országban elsőként alapítottak Vásárhelyen Rokkantak Napközijét, amelyben a vakok és gyengén látók, a mozgáskorlátozottak, a siketek és nagyothallók, valamint az enyhén értelmi fogyatékosok (20 fő) kaptak egész napos ellátást. Tóth Károly 1982 novemberében itt ismerkedett meg a feleségével, Annamáriával, aki az intézetben dolgozott. 1984-ben házasodtak össze, három lányuk született: a már férjezett 26 éves Annamária, a 21 esztendős egyetemista Edit és a 15 éves, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban kilencedikes Anita.

– Károlyt nyugodtan magára lehet hagyni: a kimosott ruhát kiteregeti, elmosogat, és a tüzelőt is felaprítja. Amiben tud, segít, egy percig sem bántam meg, hogy őt választottam. Isten gondjaira bíztuk sorsunkat – mondta Annamária.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ez történt Vásárhelyen 2012-ben! - augusztus

December 20-ától szilveszterig tartó sorozatunkban bemutatjuk mi történt 2012-ben Hódmezővásárhelyen. Visszaemlékezésünket az augusztusi eseményekkel folytatjuk. Tovább olvasom