Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Dugóban

JEGYZET - "A lét nemcsak a tudatot, a környezetvédelmet is meghatározza."
Betiltják a dugókat a következő napokban a brazíliai Rio de Janeiróban, hogy több mint 130 állam- és kormányfő zavartalanul közlekedhessen a globális klímacsúcson. Ne becsüljük le az első mondat súlyát: az országban rendszeresek a megadugók, Sao Paulóban május végén egy szép napon egyszerre 249 kilométernyi úton állt a forgalom. Ez a város teljes úthálózatának negyede.

Sao Paulo 20 millió lakosának naponta 900 új autóra van igénye – az elképesztő növekedéssel képtelen lépést tartani a kormány az utak fejlesztésében. A fejlődő országok évtizedeken át azzal kisebbítették szerepvállalásukat a globális küzdelemben: gazdaságaik úgyis kevésbé fejlettek, mint a nyugati országokéi, nem is szennyezhetik annyira a környezetet, mint ők – hadd gondoljanak először az életszínvonal emelésére. Csakhogy az elmúlt évtizedekben a fejlett világ lassulásával Kína, India, Brazília és Oroszország a gazdasági fejlődés motorjává lett. Egyre többen engedhetik meg maguknak a nyugati életszínvonalat, a hatalmas autókat, az energianyelő felhőkarcolókat – ehhez azonban az érintett országok eltérő sikerrel tudják biztosítani a feltételeket. Néhány következmény: brutális, üzemanyag-pazarló dugók, környezetszennyező gyárak. De jogos visszakérdezniük is: miért ne járna nekik ugyanaz, mint a nyugatiaknak?

Hogy a lét nemcsak a tudatot, a környezetvédelmet is meghatározza, magunk is megtanulhattuk, bár Magyarország közelmúltja nem a szédítő gazdasági fejlődésről és az ebből fakadó zöld kihívásokról szólt. Mifelénk a pénztelenség szüli a problémákat.

Szegeden például ivóvízzel locsolják az utcák kövezetét – mert rövid távon jobban megéri, mint más megoldást keresni, és hiába a környezetgazdák legjobb szándéka, jelenleg az éves költségvetésnél nincs nagyobb úr. A szentesi gazdák a termálvíz-visszasajtolásról panaszkodhatnának órákat. A visszasajtolás szakértők szerint nem csupán környezetvédelmi, hanem szennyvíz-gazdálkodási okokból is jelentős: biztosítja a víztároló megfelelő hővisszanyerését és a nyomás megtartását – elengedhetetlen a geotermikus energia fenntartható, környezetbarát kiaknázásához. Csak épp 15–20 ezer ember rokkan bele Szentesen és környékén, ha kötelezően előírják. Rámehet a magyar zöldség és gyümölcs is.

Nehéz ebben a helyzetben okosnak lenni. Aki ismeri a megoldást, jelentkezzen Szegeden, majd Szentesen, és gyorsan ugorjon el Rióba is. De jól nézze meg a Copacabanát: ha így halad a világ, néhánytíz év múlva már csak szép emlék lesz.

Olvasóink írták

  • 4. barack55 2012. június 19. 15:44
    „A megoldás: szakértelem és töménytelen mennyiségű pénz.”
  • 3. Mignon 2012. június 19. 13:31
    „Minek is Jegyzet egyaltalan?
    :)))”
  • 2. tuskóhopkins 2012. június 19. 10:46
    „Nulla önálló gondolattal kár jegyzetírásba fogni, még akkor is, ha valakivel egyre jobban fut a szerkesztőségi szekér.”
  • 1. klj-54 2012. június 19. 09:17
    „Gábor, nem kell érteni a geológiához, de cikket sem kell írni anélkül, hogy szakértővel a témát körbejárnád.
    Igen jó geológusaink vannak és szívesen elmagyarázzák miért kell visszasajtolni a kinyert vizet.
    Röviden mondva:
    egyensúly.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Élet-halál kérdés

"Egészségügyi ellátásra egy dél-alföldi 10 százalékkal kevesebbet kap, mint a debreceni vagy a pécsi klinika vonzáskörzetében élő." Tovább olvasom