Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Elmélet, gyakorlat

JEGYZET - "Ezekről a pénzekről legalább tudjuk, hogy (elvileg) hova vándorolnak."
Gazdasági tankönyvek szerint „a PPP elmélet célja, hogy a magánszektor gazdasági hatékonyságát, projekt megvalósítási és üzemeltetési tapasztalatait, innovatív eljárásait bekapcsolja a közszolgálati feladatok ellátásába; a költségvetés kímélése, hiányának csökkentése a feladatok ellátása közben oly módon, hogy a beruházás finanszírozásának terhei hosszabb időtávon és kizárólag az előre meghatározott feltételek teljesülése esetén terheljék a költségvetést. (...) Az egész koncepció arra törekszik, hogy a felek haszna ne a másik fél kárából származzon, hanem mindkét fél »nyertes« legyen."

Csakhogy Magyarországon élünk, ahol az elmélet többnyire fényévekre van a gyakorlattól. Pedig. És akkor következzen a legdemagógabb demagógia – előre szólok, átlagokkal fogok dobálózni, és (téves) következtetéseket vonok le ezekből.

Egy átlag (még nem abban az értelemben) PPP-konstrukció 20–25 évre köttetik. Összegyűjtöttük, országszerte 96 épített létesítmény – autópályától tornatermen át a börtönökig – készült el ez utóbbi években. A számolás kedvéért legyen száz. A futamidő végéig 3000 milliárd forintot költünk rájuk. Azaz – most jön az elnagyolás – 20 év alatt 100 építményre évente másfél milliárdot, havonta 125 millió forintot költünk, darabonként. Van persze, amelyikre többet, van, amelyikre kevesebbet, lesz olyan, amelyik hamarabb száll az államra, és lesz, amelyik később.

Ebből az összegből – vigyázat, újra tankönyvet idézek – „a projekttársaság (...) fedezi az üzemeltetés költségeit, hitelkötelezettségeit, a fennmaradó rész a beruházásban részt vevő befektető által realizálható hozam". Tényleg sok ez az elnagyolt havi 125 millió? Állami szinten ez nem sok, sőt bagatell. Ennél sokkal több lopódik el. Ezekről a pénzekről legalább tudjuk, hogy (elvileg) hova vándorolnak.

Lehet persze előnyösebb szerződéseket kötni – nagyon drukkolok is azért, hogy sikerüljön –, de valószínűleg a PPP másik oldalán, a magánszektor, a maszek, szereplői sem hülyék. S könnyen lehet, hogy azt mondják a megállapodások megkapirgálására, hogy „tessék, állam, szenvedj akkor vele inkább te!" Csak nehogy akkor derüljön ki, hogy az átvétel után jártunk rosszabbul.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Aki teheti

"Majd csak megtanuljuk, hogy az önkéntesség szó szerint azt jelenti, hogy önként, érdek nélkül." Tovább olvasom