Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 4°C Még több cikk.

Feltámadás

"Húsvétkor mindig feltámadás van a természetben, és mindig lehet feltámadás az emberben."
A biológusok azt mondják, amint a hőmérséklet fagypont fölé emelkedik, a növény már képes gyökerein keresztül felvenni a vizet a talajból, aminek hatására sejtjei aktiválódnak, növekedni kezd, és kifejleszti fotoszintetikus rendszerét. Hosszú pihenő után ébred téli álmából a természet. Majd átváltva Pilinszkyre: „És megérzik a fényt a gyökerek. / És szél támad. És fölzeng a világ. / Mert megölhették hitvány zsoldosok, / és megszűnhetett dobogni szíve – / Harmadnapra legyőzte a halált. / Et resurrexit tertia die." Ezt a két típusú újjászületést ünnepeljük minden esztendőben ilyenkor, a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon: húsvétkor.

Zöld selymet ölt magára a természet, kórusba verődnek a madarak, békák, takarítanak az asszonyok, sül a kalács, fő a sonka, tojás – téveszthe tetlen jelei a húsvétnak. Mint ahogy az is, hogy a templomok környékén megnő a mozgás, a látványos és mélyen bensőséges ünnepi szertartások jó része az egyszerű járókelők számára is láthatóvá válik. Jó lenne, ha még több látszana! Hiszen negyvennapos nagyböjti előkészület ér ma véget, amikor a hívő ember magába száll, elcsendesedik, megpróbálja jobbá tenni magát és a körülötte lévő világot. Legalábbis a papírforma szerint. Mert a mostani magyar nagyböjtben, a kereszténység legnagyobb ünnepére készülve köpdösős, bántó, indulatos választási kampány dúlja a lelkeket körülöttünk – ahogy a bűnbánó imában mondani szokás: gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással. És úgy látszik, ez senkit nem zavar. Sőt. Ha a mai „ünnepelt", Jézus Krisztus megjelenne közöttük, biztosan rájuk borítaná az asztalt, ugyanúgy, mint egykor a kufárokra a jeruzsálemi nagytemplomban. (Nem azért mondom, de a ramadánt ezerszer komolyabban veszik muszlim barátaink.) Ki hallja meg így a keresztfán majd kétezer éve hozzánk intézett szavakat: „Veletek vagyok minden nap a világ végezetéig". Mindenkivel. Hívőkkel és nem hívőkkel, bűnösökkel és ártatlanokkal.

Heller Ágnes filozófus mondta egyszer Jézusról: „Olyan individuum ő, aki magában hordozza az emberiség nembeli lényegét. Innen ered, hogy a Jézus-alak vonzó ereje messze meghaladja azoknak a körét, akik hisznek benne." Ha ez így van, a sok színes és kedves húsvéti szokáshoz vegye hozzá ki-ki bátran a maga Jézus-alakját, ugyanúgy, mint karácsonykor. A szeretet ünnepe ez is meg az is – az alfa és az ómega. És amikor ébredezni látjuk a természetet, elkezdjük a nagytakarítást, sütünk-főzünk, ünnepi asztalt terítünk, udvarlós, szép szavakat mondunk egymásnak és másoknak, kevesebb lesz a megszegés és több az elfogadás, máris ott vagyunk – ahogy a filozófus fogalmazott – az emberiség nembeli lényegénél.

Jegyezzük meg tehát: húsvétkor mindig feltámadás van a természetben, és mindig lehet feltámadás az emberben. Az utóbbi elsősorban rajtunk múlik.

Olvasóink írták

  • 1. LendvaiCenzor 2010. április 05. 16:21
    „Az átállós ávós éneke

    új barázdát szánt az eke
    rajtam van a gárda-zeke
    nem tudom, hogy parázzak-e
    vona-kodva öntözzek-e

    locsoljak-e vonakodva
    elszálljak-e komcsiködbe
    a maszopnak odadobva
    szabadmadárként röpködve

    orbánodva fidesz-ködbe
    fidesz-ködbe vonakodva
    kétharmaddal újhelyire
    szavaz majd a lacibotka

    szabadmadár még röpködik
    tőle minden ként köpködik
    jobbikosok dóguk töszik
    ha Krisztinát megöntözik

    nem ment még el jobbik eszem
    csak a jiddis eszdéeszem
    botkát ujhelyit tesztelem
    az elempét beikszelem”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kínai faló

"Tán nem kellene annak is a legolcsóbb terméket megvennie, aki nincs rászorulva." Tovább olvasom