Délmagyar logó

2018. 10. 17. szerda - Hedvig 9°C | 23°C Még több cikk.

Fociutazás

"Imádok focizni. Utazni is. Akár vonattal, akár busszal, vagy kocsival. Ezek a gyakoribbak. De mondhatnám a repülés visszaadhatatlan és utánozhatatlan élményét is."
Imádok focizni. Utazni is. Akár vonattal, akár busszal, vagy kocsival. Ezek a gyakoribbak. De mondhatnám a repülés visszaadhatatlan és utánozhatatlan élményét is.

Akad olyan, aki beül az autójába, és öt-hat(-hét) órát vezetve edz egyet, majd másnap játszik egy meccset. Mazochista? Hülye? Lehet bármelyik, de valószínű, azért csinálja, mert van értelme. Anyagi vagy szakmai? Ebben az esetben mindegy. Én is csináltam. Összesen öt évig. Mégsem tartom magam hülyének, sőt mazochistának sem. Valamiért megérte. Aki csinálja, csinálta, tudja, miért.

De arra azért én sem lennék képes, hogy a szeretet ünnepe előtt, az ajándékozási láz közepette repülőre üljek, átrobogjak az óceánon, egy másik időzónában két nap akklimatizálódás után műfüvön – jó az, csak egy kicsit más, mint a normális fű, de ezt hála az égnek most már Szegeden is sokan átérezhetik – lejátsszak egy, vagy esetleg két semmire sem jó meccset. Nem azért, mert fáradt vagyok, ugyanis profiként, amikor csak ez a dolgom, fél év alatt húsz-egynéhány meccs még nem teszi tönkre az életemet, és még a jövőmet sem. Hanem mert nem látom értelmét.

A magyar válogatott elment a messzi Amerikába, aztán gyorsan kikapott a vb-résztvevő Mexikótól 2–0-ra. Ez akár még jó eredmény is lenne. De kérdezem: jelen helyzetben milyen szempontból? Megint sikerült néhány újoncot avatni, megint sikerült egy piros lapot összeszedni (ha nincs Torghelle, akad más, most például Rósa), és még jár is érte egy kis pénz. Az utóbbi az egyedüli „jó" indok. Édeskevésnek tűnik.

Aki elment, biztos élményekkel gazdagon tér haza. Mert járt Phoenixben, focizott 40 ezer néző előtt, és akár különleges karácsonyi ajándékkal is hazatérhet. Jaj, majd elfelejtettem: kettővel szaporította a válogatottságai számát, valamint pályára lépett Antigua és Barbuda ellen. Gyanítom, olyan nagyon sok magyar nemigen lesz, aki utóbbit elmondhatja magáról.
Már ezért megérte. Vagy nem?

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A pálya árnyékában

"Hurrá, megjöttek a rokonok! Hurrá, elmentek a rokonok!
Minden csak nézőpont kérdése?
Ez… Tovább olvasom