Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Fordított világ

"Legfeljebb az épületek oldalát sikerült paplanba burkolni."
"A magyar ember a hónap első felében azért dolgozik, hogy a rezsiköltségeit ki tudja fizetni, a második felében teremti elő az élelmiszerre, ruhára, benzinre, kikapcsolódásra valót. A legutolsó tételt az átlagfizetésből élők akár ki is húzhatják, ők ugyanis el se jutnak odáig.
Miért fizetünk ilyen sokat lakásunk fenntartására? Ennek több oka van, de hogy a fűtésre fordított kiadások irreálisan magasak, az egészen biztos. A Levegő Munkacsoport egy 2008-ban megjelent tanulmányában bukkantam a következő összegzésre: „A földgáznak nemcsak aránytalanul nagy súlya van a primer energiahordozók között, de nem szerencsés a felhasználás módja sem. A földgáz aránya a végfelhasználásban 45 százalék, a gázt a háztartások egyenként, kevésbé hatékonyan égetik el... A gáz használata kényelmes, beruházási és környezeti szempontból is kevésbé problémás, mint a szén vagy a nukleáris energia. Második évtizede folyó ártámogatása azonban nemcsak az államháztartás egyensúlyának ártott, de számos egyéb torzulással járt. A lakossági gázár támogatása versenyhátrányt jelentett az energetikai és környezetvédelmi szempontból kedvezőbb távhőszolgáltatásnak, a megújuló energiák terjedésének, és lassított mindenféle felújítást, takarékossági intézkedést... A döntéshozók a lakosság pazarlását támogatják, és passzivitásra ösztönző szociálpolitikát tartanak fenn – közpénzekből."

A tanulmány megjelenése óta eltelt újabb 4 évben a gázártámogatást megette az állami spórolás és a válság. De maradtak ugyanazok a fűtési rendszerek, miközben drágult a földgáz, és legfeljebb az épületek oldalát sikerült paplanba burkolni.

A szigetelésnek köszönhetően kissé karcsúsodtak is a fűtésszámlák, de a szegényebb emberek még szegényebbek lettek, a pár ezer forinttal kisebb rezsit se tudják fizetni. Sérült az esélyegyenlőség: míg egy normális országban az alacsony jövedelműek olyan lakásokat bérelnek, amelyeket fenn tudnak tartani, nálunk minden fordítva működik. A tehetősebbek képesek megvásárolni az energiatakarékos megoldásokat, a szegényebbek pedig olyan otthonokban élnek, amelyeknek még nyáron is 30 ezer forintba kerül a fűtése."
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kényes egyensúly

"Roppant érzékeny a helyzet, ami csak rosszabbá válhat az elkövetkező hetekben." Tovább olvasom