Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Miben bízunk?

"A vesztesek társadalma az, amely nem képes saját boldogulásáért erőfeszítést tenni."
Egy civilszervezetek által készített felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka elutasító a parlament jelenlegi működésével szemben, 86 százaléka pedig a politikusokkal szemben mondja magát igen elutasítónak. Azt eddig is tudni lehetett, hogy a politikai szféra bizalmi indexe alacsony, ám a társadalmi érdeklődés is alacsony minden iránt, amiben állampolgári részvétel volna indokolt. Eddig lehetett azt gondolni, hogy az emberek egy része azért elutasító a parlamenttel szemben, mert nem ismeri annak munkáját. Ez a mintavétel azonban egy társadalmilag aktívabb, a közéletet ismerő csoport körében készült.

Eközben az általános társadalmi bizalom is csökkent, az emberek egyszerűen szólva nem bíznak abban, amit a demokrácia alappilléreit jelentő intézmények nyújtanak. Sőt: a folyamat az államtól független területre is kiterjedt: a civilszervezetek programjain részt vevő megkérdezettek még a civilszervezeteket is jóval alacsonyabbra értékelték a korábbi évnél. A húsz százalék alatti politikai bizalmi indexekhez képest meglepő, hogy 2008 őszén nem más, mint a rendőrség ért el 41 százalékos indexet.

Ha csak az adatokból indulunk ki, nyugtalanító a kép: nem bízunk a saját demokráciánk alapintézményében, a parlamentben, elutasítjuk a magunk választotta képviselőket, sőt még a saját magunk részvételével működő civilszervezeteket is alacsonyra értékeljük. Miben bízunk hát? S ha ilyen magas az elutasítás, akkor miért nem magasabb az aktív állampolgári részvételünk az ügyekben? Ha magánéletünkben ilyen zavarba ejtő bizalomhiány lenne, minden bizonnyal megpróbálnánk ésszerű és józan változtatásokat hozni. Miért nem tudjuk közösen megtenni ugyanezt?

Ekkora bizalomhiánnyal a szöveteiben a társadalom előbb-utóbb saját szerepeiben is kételkedni fog. Vesztesnek, folyamatos vesztesnek érzi majd magát, a vesztesek társadalma pedig nem bízik saját magában, nem érzékeli a közös értékek súlyát, és nem hisz a jövőjében sem. A vesztesek társadalma az, amely nem képes saját boldogulásáért erőfeszítést tenni.

A magyar politikával szemben a választók ma már nem egyszerűen bizalmatlanok: jóval annak kudarcait meghaladóan értékelik alkalmatlannak a politikusokat. Továbbá a parlamenttel, és nem az egyes pártokkal kötik össze e kudarcokat. Ez az a helyzet, amelyben a parlamenten kívülről érkező árnyalatlan politikai üzenetek legkönnyebben utat találnak az emberekhez.

Olvasóink írták

  • 10. savos 2009. február 13. 09:22
    „Ezt mintha már hallottam volna egy böszmétől is. Örülök, hogy neked minden tetszik. Kapsz majd újra egy gulyáslevest és szavazz rájuk! Ennyire naív, korlátolt agyú vagy?

    Azt, hogy "úgysem" egybe kell írni.”
  • 9. flexsnake 2009. február 11. 15:56
    „savos, akkor semmi értelme hogy itt maradj az országban. El lehet innen menni, hiszen úgy sem tetszik neked semmi.”
  • 8. lacipapa68 2009. február 11. 15:24
    „"A vesztesek társadalma az,amely nem képes saját boldogulásáért erőfeszítést tenni." Ez szó szerint igaz,ehhez nem kell külön komment.”
  • 7. savos 2009. február 11. 11:13
    „"Ha csak az adatokból indulunk ki, nyugtalanító a kép: nem bízunk a saját demokráciánk alapintézményében, a parlamentben, elutasítjuk a magunk választotta képviselőket..."

    Itt a tévedés: Ezeket a tetveket nem magunk választottuk, hanem a lefizetett bűnöző cigányhorda! (Egyéb választási csalásokkal együtt.)”
  • 6. legal 2009. február 11. 11:06
    „Köszönöm cyt, ez a dolgok lényege. Sajnos nem tudatosul az emberekben. Az idő múlásával csak rosszabbodik a helyzet. Ezért aggódom a 2010-es választások remélt eredménye miatt.”
  • 5. cyt 2009. február 11. 10:47
    „Soha nem értettem azokat (pl. a JOBBIK-osokat sem), akik a jelenlegi helyzetért egyforma mértékben teszik felelőssé valamennyi parlamenti pártot illetve ezek parlamenti képviselőit. Aki így érez, aki így nyilatkozik, az vagy nem képes vagy nem akarja megérteni azt, hogy a mai magyar parlamentáris (alkotmányos) rendszerben NINCS MÓD és ESZKÖZ az ellenzék kezében, hogy alkotmányosan és jogszerűen cselekdjen. Persze a parlamenten kívüli pártokra ez ugyanígy érvényes. Magyarul csak olyan módon tudna valaki neki tetsző változatásokat elérni, amiért azonnal letartóztathatnák és börtönbüntetésre is elítélhetnék. Mert mint tudjuk, itt minden JOGSZERŰ bár nagyon sokminden nem etikus, nem törvényes, nem alkotmányos - DE JOGSZERŰ!!! Ezért hangsúlyozom én évek óta azt, hogy a magyar társadalomnak egy ÚJ ALKOTMÁNYRA és az azon alapuló ÚJ és KOHERENS JOGRENDSZERRE van szüksége. P.S. cikke egyébként nagyon jó, a szokásosan visszafogott, de figyelemfelkeltő. A mai helyzet egyetlen BÉKÉS megoldása az előrehozott (azonnali) parlamenti választások lehetne. Az egyik NEM BÉKÉS megoldása természetesen az erőszak és a forradalom lehetne. No de ilyet épeszű ember nem akar sem magának, sem szeretteinek...”
  • 4. madártej 2009. február 11. 07:28
    „KR.-az a te bajod, hogy nem tudsz mérték és arány szerint ítélni a tettek között, csak zsigerből.”
  • 3. KolompárRómeó 2009. február 10. 22:46
    „Ez egy kerek, tökéletes leírás a jelenlegi helyzetről. Jobban nem is sikerülhetett volna.

    1. hozzászólás madártej 2009.02.10. 18:37:

    Ferit nálam jobban nem sokan rühellhetik. De amit a fidesz csinál, az is botrány. Ezért tartozom én is azok közé, akik zsigerből fújnak ezekre a szarháziakra.”
  • 2. legal 2009. február 10. 21:47
    „Csak az a baj, hogy Gy.F. és pártja és kormánya hosszú idejű ténykedése és színészi képessége visszalopja az emberek tudatában az egypártrendszer hamis biztonság érzetét, az ellenzék szerepe, szereplése egyre inkább a kibontakozás akadálya korlátja szinonimája lett, lesz az ingadozó választók tudatában. Az emberek - sajnos - semmit nem értenek meg abból, hogy az eltelt hét évben újólag felvett mintegy 60 milliárd dollár államadósságot növelő hitel felélése lehetőségét, felélés körülményeit ez a kormány ténykedés tette lehetővé. Az emberek nem fogják fel, hogy amitől most szükségből meg kell vállni, az nem Gy.F.-en kívüli sorscsapás, henem Gyurcsányék által elfuserált államvezetés eredménye. Ez a tragédia. A világ pénzügyi válság csak hab a tortán. Nos erről nem tehet Gyurcsány, valóban. De ezt megelőzően már rég eltünk az állam gazdasági alapja, az ár elviszi a felépítményt kénye-kedve szerint.”
  • 1. madártej 2009. február 10. 18:37
    „És ez egyértelműen Ágybavizelő Ferenc keze műve nagy részben...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Célkeresztben

"Nagy játékos volt, és nem csak a termete miatt. A 210 centiméter magas, 26 éves Marian Cozma… Tovább olvasom