Délmagyar logó

2017. 06. 29. csütörtök - Péter, Pál 24°C | 33°C Még több cikk.

Rendőrvizsga

"Jogszerű volt-e az október 23-i rendőrroham minden mozzanata? Jogosan háborodnak-e fel sokan a fegyveresek túlkapásait kifogásolva? Az erre adott válasz szélesíti most azt az árkot, ami az ország egységesnek már régen (inkább: soha) nem nevezhető polgársága között húzódik."
Jogszerű volt-e az október 23-i rendőrroham minden mozzanata? Jogosan háborodnak-e fel sokan a fegyveresek túlkapásait kifogásolva? Az erre adott válasz szélesíti most azt az árkot, ami az ország egységesnek már régen (inkább: soha) nem nevezhető polgársága között húzódik.

Mindenkinek tetsző válasz tehát nincs. Az őszinteség és a hadseregben egykoron kapott, nem túl acélos karhatalmi kiképzés emléke diktálja az én véleményemet, miszerint: nem, biztosra veszem, hogy nem volt, mert nem lehetett jogszerű a tömegoszlatás valamennyi akciója, az első felszólítástól az utolsó, vízágyúból kifröccsenő vízcsöppig. Éppen ezért gondolkodjanak el a felháborodók is.

Fővárosunkban ugyanis olyan feladatot kellett megoldani a rendőrségnek, amelynek végrehajtása során sok minden elképzelhető, csak a következő faggatózás nem. „Tisztelt uram, ön most demonstrál, megemlékezésről igyekszik haza, netán csupán úgy gondolta, hogy délutáni sétára legalkalmasabb a Deák tér, amikor már minden tévé és rádió azt harsogja, rendőrkordonok szabdalják Budapest központját?".

Tömegoszlatásban a magyarnál jóval járatosabb rendőröktől sem várhatnánk el, hogy efféle beszélgetésbe bonyolódjanak, amikor a tüntetők tankot kötnek el, kőzápor zúdul pajzsukra, emlékeikben még ott él a Magyar Televízió ostroma. Így aztán minden bizonnyal elcsattant olyan ütés, ami joggal háborít föl. S ez az ütés nagyon fáj. Mint rendőrnek a fejéhez csapódó kő. No meg a támadás, ami évek óta éri: miért nem lép fel nagyobb szigorral mindazokkal szemben, akik törvényt sértenek?

Szolgáló és védő rendőrségünk a rendszerváltozás óta kevés hála közepette viseli a támadásokat. Taxisblokád idején (történt 1990-ben) például azért, mert hagyta megbénítani egy ország forgalmát, október 23-a után azért, mert nem hagyta, hogy veszélybe kerüljön a Kossuth téri '56-os megemlékezés, s vele együtt ötvennél is több külföldi főméltóság biztonsága.

Azt persze egy szóval sem állítom, hogy az elmúlt hetek eseményei arról győztek meg: rendvédelmi egységeink a helyzet magaslatán állnak. Mert nagy ott a baj, ahol egy tévés rohamnak kell rádöbbentenie a belügyi vezetést arra, még normális felszerelés sem jut a fegyverbe szólított egyenruhásoknak, ahol egy tank ellopható, ahol a vízágyúból maguk a tüntetők mentik ki a bent rekedt rendőrt.

De vajon elvárhatjuk-e a rendőrségtől a tökéletes összhangot, a csillagos ötössel jutalmazható szakszerűséget egy olyan országban, amelyből – sok egyéb mellett – éppen az összhang és a szakszerűség kopott el? Miközben tízmillióan éppen azon gyakorlatoztunk – csöppet sem összhangban és csöppet sem szakszerűen –, hogyan is éljünk a demokrácia kínálta lehetőségekkel.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ki menjen el?

"A legfőbb kívánság persze, hogy Gyurcsány távozzon. És akkor mi lesz?! Majd Orbán csinálja meg,… Tovább olvasom