Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 18°C Még több cikk.

Rossz sejtések

JEGYZET - "Nem beszélte agyon a kormány a bankárokkal a kisebb önkormányzatok adósságának átvállalását sem."
Sokadszorra törli már fel a padlót a pénzügyi szakmával a kormány, a bankszövetség elnöke eddig bírta. – Megértem, hogy változnak a körülmények, és valaki nem tudja tartani az általa aláírt írásos megállapodást. Ilyenkor szerződésmódosítást szoktak alkalmazni – közölte Patai Mihály, a bankszövetség kedden lemondott elnöke. Nem most, még október végén, amikor egy nappal a bejelentés előtt ismerte meg a sorban következő megszorító csomagot, a csekkadóként ismert tranzakciós illeték 1-ről 2 ezrelékre történő emelését. Már akkor kilátásba helyezte a lemondását – most hétfőn szavazott a parlament, kedden az elnök vette a kalapját.

Pedig a devizaadósok megsegítésének közös érdeke egy asztal mellé ültette a bankszövetséget és a szaktárcát. Azt viszont egy idő után meg lehet unni, hogy fontos részletekről egyeztetnek, miközben a kormány sokkal nagyobb horderejű bejelentéseket tesz, teljesen váratlanul. Mondjuk egy órával korábban, mint a bankárokkal történő megbeszélés kezdete, s ilyenkor még a tepertős pogácsa is az asztalon marad.

A készpénzes végtörlesztés a legkevésbé rászorultakon tudott csak segíteni, a devizában eladósodottak alsó kétharmada, háromnegyede nem tudott vele élni. A sorban következő, messze nem ilyen jó feltételű próbálkozások, az árfolyamgát, a nehezen induló nemzeti eszközkezelő folyamatos párbeszédet, finomításokat igényelne.

Nem beszélte agyon a kormány a bankárokkal a kisebb önkormányzatok adósságának átvállalását sem, sőt a bejelentés fenyegetéssel volt egyenértékű. – Nyilván ezek a döntések sem fognak tetszeni azoknak, akik egyébként abban voltak érdekeltek, hogy önöktől továbbra is szedjék a sápot – mondta a miniszterelnök a bejelentéskor az önkormányzati vezetőknek. Akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük, és ezek nem mindegyike indokolatlan – tette hozzá, ha valakinek nem lett volna elég világos.

Ez a „rossz sejtés" 10-15, keményebb forgatókönyv szerint akár 25 százalékos tőketartozás-engedményt is „kiverne" a bankokból. Civilizált országban, jogállamban ilyenkor szerződésmódosítást szoktak alkalmazni. A „jogállami" szerződésmódosítást a magán-nyugdíjpénztári tagok már megtapasztalták, együtt a bankokkal, akik alól egyik napról a másikra húztak ki egy addig valóban jól jövedelmező üzletágat.

Az önkormányzati adósságvállalás menete még csak ezután kezdődik. Lehet csodálkozni azon, hogy ezt már semmiképpen nem akarta megvárni Patai?

Olvasóink írták

  • 5. macs 2012. november 15. 18:25
    „""korábbi értékelések gyakran vélekedtek úgy, hogy a háztartások pénzügyi terheinek csökkentése élénkítheti a lakossági fogyasztást, ami jótékony hatással lehet a növekedésre. Véleményünk szerint ez a mechanizmus a devizahitelek végtörlesztése esetében ugyanúgy működésképtelen lesz, mint az egykulcsos adónál. A kedvezményezett kört ezúttal is a jómódú családok alkotják, ahol is nagyon magas a megtakarítási határhajlandóság. Ráadásul a végtörlesztés folyamata eleve a megtakarítások felhasználásával kezdődik, így az érintettek várhatóan újbóli felhalmozásra törekszenek, vagyis még kevésbé költik majd többletjövedelmüket pótlólagos fogyasztásra.""
    http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kiderult_romolhat_a_devizahitelesek_helyzete_a_kormany_tudott_rola.536978.html”
  • 4. macs 2012. november 15. 16:51
    „Biztosan bennem van a hiba, de gondoljuk újra!
    Sokan vettek fel devizaalapú hitelt, mert akkor ez olcsó volt. Sajnos egy apróság - az árfolyam - súlyával nem számoltak. Ezek után történt, ami történt. Mostanság persze a bankok a hibásak, meg az extraprofitjukat hajszoló pénzemberek. OK!, végül is valakire mutogatni kell! Tudom eretnek gondolat, de mi lenne, ha racionálisan végig beszélnénk a dolgot, mert csak így tehetnénk szert alapos pénzügyi ismeretekre.
    Ami az önkormányzati hiteleket illeti, az MNB egyik anyagában olvastam, hogy a hitelállomány majd fele meg van, részben cashben, részben különféle pénzügyi befektetésekben. Viszont nagyon sok önkormányzat az Uniós beruházások megelőlegezésére, önrészének megfinanszírozására vett fel hitelt. Gondoljunk csak Szeged esetére, amikor a Mars téri csarnok körüli herce-hurca miatt kellett hitelt felvenni, aminek a kamatait le kell nyelnie a városnak. Akkor miről beszélünk?”
  • 3. klj-54 2012. november 15. 14:55
    „Sajnos nem ennyire egyszerű a dolog.
    Ma Orbánt csak forradalommal lehet eltüntetni.
    Ha ezt nem tesszük meg akkor még az ükunokámnak sem lesz hol élnie, mert ez a hibbant úgy tönkre teszi az országot.”
  • 2. andresss 2012. november 15. 12:48
    „achilleus!
    Nem ragoznám tovább a dolgot. Egyetértek veled. Nehogy már a bankok extraprofitjai miatt sírva fakadjak.”
  • 1. achilleus 2012. november 15. 11:06
    „"Ez a ,,rossz sejtés" 10-15, keményebb forgatókönyv szerint akár 25 százalékos tőketartozás-engedményt is ,,kiverne" a bankokból. Civilizált országban, jogállamban ilyenkor szerződésmódosítást szoktak alkalmazni."

    Szerző nyilván akkor is aggódott, amikor a bankok egyoldalúan módosították a szerződéseiket, 99%-ban nem az ügyfelek javára, és nem az ügyfelekkel (vagy azok képviseletével) egyeztetve, velük egyenrangú félként tárgyalva, véleményüket kikérve, az ügyfelekre hátrányos szerződésmódosításokat pedig az állami bankfelügyelet (PSZÁF) teljes asszisztálása mellett hajtották végre. Ha ezt az országot pénzügyileg civilizálatlanná tették, akkor a bankok voltak az elsők, mert messze nem úgy viselkedtek a magyarországi ügyfeleikkel, mint a saját országuk polgáraival. Megjegyzem a hazai bank sem kivétel, de hogy a külföldiekkel nem érkezett ügyfélbarát kultúra, az biztos, valamiért jobban tetszett nekik az itteni bankstílus a civilizált nyugatinál. Nem gondolom, hogy diktátumokkal kellene ellenük küzdeni, de ne sopánkodjanak már, ha "erősebb" féllel találják magukat szemben, inkább saját korábbi ügyfeleikkel szemben tanúsított viselkedésükön gondolkozzanak el. A válság idején egyoldalúan zsebre rakott rekordnyereségekről már ne is beszéljünk. Egyébként a szerző szerint melyik szektor felelőtlensége volt a mostani válság kirobbanásának közvetlen és alapvető oka? Segítek: "2008. október 21. "Magyarországot nem fenyegeti egy, a nyugatihoz hasonló bankválság, az általános negatív hatások alól azonban nem biztos, hogy meg lehet védeni az országot, mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden Szegeden. (...) Az amerikai, brit, ír, izlandi és német bankválsághoz hasonló közvetlenül nem fenyegeti Magyarországot. Az általános bizalmatlanság, a hitelforrások szűkülése, a kamatok gyors emelkedése és a beruházások csökkenése azonban nagyon gyorsan átterjedhet a reálgazdaságra, tette hozzá." Bajnai is bankválságról beszélt. Nem lehet kérdéses, hogy ennek a szektornak részt kell(ene) vállalnia az okozott károk enyhítésében, csak a mérték lehet kérdéses, azok után pedig, amit Magyarországon műveltek, a legkevesebb, hogy nem beszél velük a kormány azon a benyali hangon, amelyet egyébiránt megszoktak. Szerző figyelmébe ajánlom, hogy Brüsszel engedékenységét sokan annak tudták be, ennek hangot adva már a brüsszeli rábólintás előtt, hogy a bankok elkezdtek lobbizni a csomag elfogadása mellett, mert Orbán és a kormány egyértelművé tette, például a szerző írásában is kiemelt módon, hogy egy brüsszeli nem, újabb csapást jelent a bankoknak, ennek a csapásnak pedig nem kicsiny tétele az önkormányzati adósság egy kézbe kerülése. http://www.origo.hu/gazdasag/20121030-brusszelben-lobbiznak-a-bankok-es-multik-erdekeben.html 2012. 10. 31 És lám, Brüsszel rábólintott. Újabban már csak egyes hitelminősítők vívják utóvédharcukat, amíg úgy nem járnak mint a Fitch Rating Olaszországban. http://mandiner.hu/cikk/20121114_felfuggeszti_olaszorszagi_tevekenyseget_a_fitch_ratings Egyébként a szerző tud arról, hogy a bankoknak lehetősége lett volna a rájuk kirótt bankadó csaknem teljes leírására, ha azt a gazdaság hitelezésére fordítják? Nem fordították. Még az adóként odaadandó pénzből sem voltak hajlandók hitelezni. Ezt a tevékenységet vajon minek minősítené a szerző? Legközelebb talán a szabotázshoz áll. (Bár kétségtelen racionális mag a kihelyezés ellen, hogy kevésbé volt kockázatos a szóban forgó összegeket a "független" Jegybankban tartani 7-8%-os kamat mellett, ezek az idők is elmúlni látszanak.)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megalázó maflás

"Hoffmann Rózsa megbízható deszantosai ejtőernyővel érkeznek az ellenzéki fellegvárakba." Tovább olvasom