Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 6°C | 12°C Még több cikk.

Szúnyográdió, Budapest

JEGYZET - "Nem akarok a szúnyogból elefántot csinálni, de látnunk kell: bármi megtörténhet."
Ha harc, hát legyen harc! Most, hogy a permanens háborúban ismét ütközeteket nyertünk, ideje a további csatákra is felkészülni. Nem akarok a szúnyogból elefántot csinálni, de látnunk kell: bármi megtörténhet. Szerencsére a folyóknak ezúttal nem volt szerencséjük, mivel a főispánt emlegető vezérlő tábornok hathatós irányításával ügyesen visszaszorítottuk őket a medrükbe. A világ újból megtudhatta, ki a legény a gáton. Ráadásul – és ezt szinte csak mellékesen teszem hozzá az elmúlt égiháborús krónikához – az irányításban részt vevőket mindeközben nem láttuk és nem hallottuk önnön jelentőségüket nyomatékosítani. Kibírták nélküle, mint ahogy a nyomdafesték is elbír mindent. Mint bőr a képen. Szerencsére van, aki tényleg jobban teljesít.

Szóval a harc folytatódik: most például szúnyoginvázió közeleg. Mindenki más menekül innen, de a vérszívók biztosan többen lesznek, mint valaha, és vérmesebbek is az eddigieknél. A „minden korábbinál" komolyabb árvízi veszedelem nyomán az árterek megteltek, és ezek megint véres ütközeteknek lesznek csataterei. A kormányzat nyilvánvalóan számol a duruzsoló veszedelemmel, mivel ezúttal időben felkészült a küzdelemre. A pénzt és paripát, vagyis a védelem valamennyi fegyverét a kezébe vette, és most már tudható: a szúnyogfront eligazítása is Budapestről történik. Fentről a szúnyogokat is jobban látni. A hír: a szúnyogok elleni védekezést is a katasztrófavédelemhez sorolják, azaz úgy tűnik, biztos, hogy lesz szúnyogbiztos. A szúnyogvilághálón terjednek majd a hírek, és abban is biztosak lehetünk, hogy a frissen alapított Szúnyográdió is bemondja rendszeresen, hogy a magyar vértől vörös szúnyogsereggel szemben csapataink éppen hol állnak harcban. És ez nem vicc. Több egyszerű tréfánál, amelyen nincs kedvünk nevetni. A gyerekdal is azzal kezdődik, hogy „megfogtam egy szúnyogot, / nagyobb volt egy lónál".

Végezetül annyit, hogy ezúttal egy nőt lenne célszerű kinevezni a honvédő szúnyogháború vezérének. A szúnyogoknál ugyanis a lányok a vérmesebbek, ezért olyan kell, aki ismeri az észjárásukat, aki nemcsak sejti, de tudja is, mire készülnek. S egy szúnyogagy sok mindenre képes.

Olvasóink írták

  • 3. tucat 2013. június 14. 16:38
    „1. csonakos 2013.06.13. 09:36
    "...a vizek felett." (Mózes I.1.2.) :D

    És, valóban, ahogy mondja, minden homokzsák mögött, mellett, felett..., segítsen már, mit hagytam ki?
    Tokaj, ím, vesszejének nektárját nékünk adá..., de ezt hagyjuk most! Meg egyébként is, a bennem bukfencet hányó ördög csak a megmondhatója, hogy ereszkedett rám e pátosz épp a derűnek székhelyén. :D

    További szép, szerfelett oly igen felhőtlen napot! :)”
  • 2. tucat 2013. június 14. 16:08
    „Gratulálok!

    Cseppet sem vagyok szűkszavú fickó, de ezúttal, ha nem bánja ("Ellenkezőleg!" - gondolta a megkönnyebbülés sóhajától kellemesen ellazulva D.T. :D), nem fűznék hozzá semmit. Azért sem, mert a jegyzete így jó, ahogy van, teljesen kerek, úgymond "zárt technológiás", amelyen javítani nem kell és nem is lehet, legfeljebb otrombán belepiszkálni, valahogy úgy, ahogy a pityókás félnótásnak magyarázza a röhögéstől (is) az asztal alá csúszó társaság a viccek sután elcsattanó poénjait, hálát érezve a lelke mélyén a sorsnak: jó, hogy van nálunk hülyébb is, amolyan szellemi Nemecsek Ernő, akinek mi magyarázhatjuk el nagylelkűen a fergeteges okosságainkat. :D Jó, vagy sem, a mi, nagy nemzeti mulatságunk asztala körül, lám, sokan vannak, és jobbára az asztalfőn ülő mesél és magyaráz, a többi ámul. Én is. ;)
    Különösen azért vagyok hálás Önnek, mert a jegyzete újfent megerősítette, hogy képes vagyok akár a röhögésig fajuló derűvel szemlélni azt, aminek a hétköznapi részleteitől általában a gutaütés kerülget, igaz, mostanában tényleg erős zümmögéssel kísérve, amely - s ez megnyugtat kissé - nem a zaklatott elmémből, hanem a hallószerveim ingerületein át, bizonyosan a külvilágból érkezik, olykor lokális, az ülepemen lapuló eredetbélyegzéshez hasonló, ám azoknál kisebb, és kellemetlenül viszkető, piros pöttyökkel kísérve. Remélem, ezek az ingerek, a bosszantó zümmögéssel együtt, mind külsők is maradnak ezután is. Annak a felismerésében, hogy ma még azok, sokat segített a jegyzete! :D
    De lesz még miről írnia, mert a gondjaink forrása elapadhatatlan, zaklatott küzdelmünk szakadatlan, és, hála a szerfelett éber és szorgalmatos, eltökélten népnevelő médiahatóságunknak, akad bőven az éterben szabad (úgy értem, a szabadságharcunk különböző csatatereinek a diadalait zengő) frekvencia is.

    Köszönöm az élményt! Várom a további haditudósításait is - ugyanezen a frekvencián, ugyanilyen kódolással! :)”
  • 1. csonakos 2013. június 13. 09:36
    „Nagyon jó irónikus jegyzet! Minden homokzsák mögött ott vagyok!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lakjon jól!

"Szegény emberek nemcsak a hátrányos kistérségekben vagy a lakótelepeken élnek." Tovább olvasom