2015.12.01. 15:12
Illetékmentes lesz a személyi, a lakcímkártya, az első jogsi és a cégkivonat
Kedden a földvagyon kezeléséről szóló törvényről is döntöttek. A rendvédelmi dolgozók béremelést kapnak, és többek között a személyi igazolványok pótlása is illetékmentes lesz.
Elhagyták az alaptörvény-ellenességet okozó rendelkezéseket a földvagyontörvényből
Elhagyta az alaptörvény-ellenességet okozó rendelkezéseket az állami földvagyon kezeléséről szóló törvényből az Országgyűlés.
A képviselők 112 igen szavazattal, 67 ellenszavazat mellett döntöttek az április 28-án elfogadott jogszabály módosításáról, amelynek alaptörvény-ellenességével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt.
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a nemzeti parki igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés és azt a jövőben a Nemzeti Földalap gyakorolná, mely elsődlegesen nem természetvédelmi, hanem gazdasági elvek alapján működik. Ezen rendelkezéseket a Ház elhagyta a törvény szövegéből.
A jogszabályban ugyanakkor megmaradt az a rendelkezés, amely szerint egyes, magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának határidejét 3 évvel meghosszabbítják.
A törvénnyel lehetővé válik egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében a haszonbérleti szerződések felmondása, illetve előhaszonbérleti jogok megszüntetése. Utóbbi azokra is vonatkozik, amelyeket még a korábbi földtörvény hatálya alatt kötöttek.
Döntöttek a NAV átalakításáról
Döntött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezeti átalakításáról az Országgyűlés, a hétfőn kezdeményezett és kedden elfogadott változtatás nyomán a szervezet a háromszintű kormányhivatalból kétszintű központi hivatallá alakul. A felső szinten lesz a központi irányítás, az alsó szinten pedig az állampolgárokkal, vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban álló megyei igazgatóságok.
A NAV a továbbiakban a Nemzetgazdasági Minisztérium alatti központi hivatalként működik és továbbviszi a rendvédelmi feladatokat, vezetője feladat és hatásköreit az NGM államtitkára és helyettes államtitkárai látják el.
Megvalósul az adó- és vámigazgatási szerv integrációja, megszűnnek a regionális szervek, s összeolvad a 19-19 megyei, 3-3 fővárosi és 1-1 kiemelt adó- és vámigazgatóság.
A másodfokú hatósági feladatkör ellátására fellebbviteli igazgatóság jön létre, a képzési intézet és a bűnügyi főigazgatóság pedig megszűnik önálló költségvetési szervként, a továbbiakban a NAV fejezetében szerepel.
A területi szervek megnevezését, hatáskörét, illetékességét kormányrendelet szabályozza.
A módosítás érinti a költségvetés tervezésére vonatkozó rendelkezéseket és a közalkalmazottak fizetési fokozatának szabályosát és új elem, hogy a népegészségügyi termékadó fizetésére kötelezettek 10 százalékkal csökkenthetik kötelezettségüket egészségügyi témájú programok finanszírozásával.
A kivételes eljárásban tárgyalt jogszabály-módosítást 119 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el a Ház.
A Magyarország és a Kazah Köztársaság között létrejött egyezmények
A képviselők ugyancsak elfogadták azt az egyezményt, amely a Magyarország és a Kazah Köztársaság között szabályozza az elítéltek átszállítását.
A képviselők elfogadták azon, a két ország közötti egyezmény kihirdetését is, amely a kiadatást szabályozza Magyarország és a Kazah Köztársaság között.
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló megállapodás
A képviselők 178 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadták a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt, amelynek fő célja a nemzetközi adóügyi segítségnyújtás, a határon átnyúló adóelkerülés érdekében.
Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről
Ugyancsak elfogadta a Ház 157 igen szavazattal, 24 tartózkodás mellett az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről szóló jogszabályt. Az Egységes Szanálási Rendszer létrejötte a pénzügyi válságra adott válasz annak érdekében, hogy az esetlegesen pénzügyi nehézségbe kerülő hitelintézetek szanálása, életképessé tétele ne költségvetési pénzekből, hanem túlnyomórészt a befektetők és nagybetétesek hozzájárulásából, ennek sikertelensége esetén az előre - a tagállamok hitelintézetei által - feltöltött pénzügyi alapból történjen.
Átlagosan 5 százalékkal emelik a rendvédelmi dolgozók bérét jövőre
Átlagosan 5 százalékkal emelkedik a rendvédelmi dolgozók bére 2016-ban a parlament keddi döntése értelmében.
A Ház 138 igen szavazattal, 15 ellenében, 28 tartózkodással fogadta el a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítását, amely meghatározza a 2016. január 1-jétől érvényes illetményfejlesztés szabályait.
A jogszabály-módosítás lehetővé teszi a teljesítményjuttatás kifizetését is már jövőre.
Emellett rendezi a más szervhez vezényeltekre alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat és a rendfokozat kérdéseit, továbbá rögzíti az illetményre és szabadságra vonatkozó garanciális rendelkezéseket külföldre vezénylés esetén.
Nem került bele a törvénybe az eredeti javaslat azon szövegrésze, amely lehetővé tette volna a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, hogy munkatársait a tartalomszolgáltatók, médiavállalkozások munkavállalói között foglalkoztassa.
Hat jogszabályt módosítana az energetikai törvénycsomag
Egységes sugárvédelmi hatóság jön létre azáltal, hogy január 1-jétől egyes sugárvédelmi feladatok az Országos Atomenergia Hivatalhoz kerülnek - ezt is tartalmazz az energetikai tárgyú törvények módosítása, amelyet kedden 111 igen szavazattal, 33 ellenében, 29 tartózkodással fogadott el a Ház.
Eszerint változik a bányászati, a távhő-szolgáltatási, az energiahatékonysági, továbbá az atomenergia-, a villamosenergia- és a földgáztörvény is.
Új sugárvédelmi rendelkezésekről is döntöttek a képviselők, ezek egyebek mellett a hiányzó, talált, vagy lefoglalt radioaktív elemekre vonatkoznak, kapcsolódva a paksi erőműkapacitás bővítéséhez.
Egyszerűbbé és átláthatóbbá válik a kötelező átvételhez kapcsolódó elszámolási rendszer is a villamos energiáról szóló törvény változtatása által. Mivel a villamosenergia-piacon a jövőben lehetőség lesz a napon belüli kereskedésre is, a jogszabály is ehhez igazodik.
A földgáztörvény módosítása könnyebbé teszi az egyetemes szolgáltató engedélyének visszavonását.
Az energiahatékonyságról szóló törvény módosítása azért szükséges, hogy kivegyék a csupán az állami és önkormányzati tulajdonosi befolyás miatt nagyvállalatnak minősülő cégeket az auditálási kötelezettség alól.
A távhőtörvény módosítása fogyasztóvédelmi célokat szolgál: kizárja, hogy a bírságolást, mint szankciót a cégek figyelembe vegyék az árképzésükben.
Törvénymódosítás a csaló termékbemutatók ellen
Ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk a jövőben az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést folytató vállalkozásoknak, és az ilyen cégek a fogyasztóknak nem nyújthatnának fogyasztói hitelt - többek között ezt tartalmazza a Kereszténydemokrata Néppárt csaló termékbemutatók visszaszorítását célzó javaslata, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés.
A képviselők a változtatásokat 171 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
A törvényjavaslat három törvényt érint, módosult a kereskedelemről szóló szabályozás, a gazdasági reklámtevékenységről, valamint a hitelintézetekről szóló jogszabályok.
A változások értelmében az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést folytató vállalkozások ügyfélszolgálatot lesznek kötelesek fenntartani, és telefonos elérhetőséget is biztosítaniuk kell.
Bővítették a bűnügyi zárlatban vitatott követelések körét
A parlament a csődeljárások vitatott követelései közé sorolta azokat a követeléseket, amelyeket egy másik követelés biztosítása érdekében elrendelt bűnügyi zárlat keretében lefoglaltak és a végrehajtói letéti számlára befizettek.
A Ház fideszes képviselők kezdeményezésére 111 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett hagyta jóvá a csődeljárási törvény ezt tartalmazó módosítását.
A változtatást előterjesztők indoklásukban kiemelték, az adósok hasonló esetekben jelenleg lényegében kétszer teljesítik a velük szemben fennálló követelést, ha az eredeti hitelező akár végrehajtási, akár felszámolási eljárásban érvényesíti érdekeit és csak külön eljárásban kezdeményezhetik a hitelezőnek nem járó összeg visszafizetését.
Jövőre már nem fizethetnek magasabb kgfb-díjat a meglévő ügyfelek
Az Országgyűlés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosításával arra kötelezte a biztosítókat, hogy meglévő ügyfeleiknek jövőre már nem kínálhatnak az új ügyfeleknek kínáltnál hátrányosabb díjtarifát.
A képviselők 136 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 34 tartózkodás mellett fogadták el a Fidesz változtatási javaslatát, amely a kihirdetést követő kilencvenedik napon lép hatályba.
A Ház döntése alapján a biztosítók ekkortól már csak korábbi ügyfeleik hűségét tudják elismerni díjtarifájukban.
Kormánypárti politikusok szerint ezt azért szükséges szabályozni, mert egyes biztosítók az elmúlt években csak az új ügyfeleknek tettek kedvezőbb ajánlatot a következő biztosítási időszakra, míg a régi ügyfeleik szerződése az újakhoz képest rosszabb feltételekkel módosult.
A parlament arra is kötelezte a biztosítókat, hogy honlapjukon és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeikben folyamatosan tüntessék fel ezt a változást.
A pénzintézeteknek emellett figyelemfelhívásra alkalmas módon értesíteniük kell ügyfeleiket az évforduló előtt arról, hogy a díjtarifa a már meglévő ügyfeleknek nem lehet hátrányosabb, továbbá arról is, miként módosul a szerződés a régi ügyfél javára az új szabályozás eredményeként.
Módosították a szabálysértési törvényt
Az Országgyűlés 142 igen szavazattal, 6 ellenében, 26 tartózkodással elfogadta a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvényeket is.
A jogszabály értelmében már a csekély mennyiségű, 10 grammot meg nem haladó új pszichoaktív szer birtoklása is szabálysértésnek minősül a jövőben.
Rendelkezik arról is, hogy a jövőben a járművezetéstől eltiltás idejébe beleszámít a vezetői engedély helyszíni elvételétől, vagy a hatóságnál történő leadása napjától eltelt idő is.
Újdonság az is, hogy a büntetőjoghoz hasonlóan a fiatalkorúak esetében lehetőség lesz a szabálysértési elzárás végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. A felfüggesztés tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet.
Új jogintézmény a szabálysértések területén a megkeresés, amellyel a bíróság és a rendőrség arra kap felhatalmazást, hogy egy ismeretlen ember miatt - az elzárással is sújtható szabálysértés miatt indult eljárásban - a tényállás tisztázása érdekében állami vagy önkormányzati szervet, hatóságot megkeressen, és tőlük tájékoztatást kérjen.
Kazah és koszovói bűnügyi együttműködéseket hirdettek ki
Az Országgyűlés hozzájárult több Kazahsztánnal és Koszovóval kötött, bűnügyi tárgyú nemzetközi szerződés kihirdetéséhez.
Ezek alapján hatályba léphet a Magyarország és a Kazah Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény, valamint az elítélt személyek átszállításáról szóló megállapodás. Emellett a két ország közötti kölcsönös bűnügyi jogsegély intézménye is létrejött, hasonlóan Magyarország és Koszovó között, a magyar és a koszovói kabinet erről szóló szerződése alapján.
Új szabályok a kéményseprő-ipari szolgáltatásban
A kéményseprő-ipari tevékenység újraszabályozásáról döntött az Országgyűlés, 112 igen szavazattal, 39 ellenében, 25 tartózkodással.
A Pintér Sándor belügyminiszter által kezdeményezett jogszabály-módosítás szerint az önkormányzatok a törvény hatályba lépésétől számított huszonegy napon belül dönthetnek, hogy a hatályos közszolgáltatási szerződésük alapján, annak lejártáig biztosítják a szolgáltatást, vagy 2016. július 1-től felmondják azt, a tevékenységet pedig a kormány által kijelölt szerv, szolgáltató látja el. A helyhatóság a hatályos közszolgáltatási szerződést nem hosszabbíthatja meg és nem köthet helyette újat.
A szabályozás rögzíti azt is, hogy magánszemély tulajdonában lévő ingatlan esetében a szolgáltató az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi feladatait, a harmadik időpontban viszont a közszolgáltatási díj harminc százalékát meg kell fizetnie az ügyfélnek kiszállási díjként. Nem természetes személy esetében díjköteles a közszolgáltatás.
A díjakat a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A módosítások 2016. július 1-jétől hatályosak.
Számos igazgatási eljárás válik illetékmentessé
A többi között az erkölcsi bizonyítvány kiállítása, és több esetben a személyazonosító okmányok pótlásának eljárása is ingyenessé válik az illetéktörvény módosítása által. A változtatásokat 167 igen szavazattal, 1 ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Ugyancsak illetékmentesen állítják ki a jövőben a cégkivonatokat, a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokat, de térítésmentes lesz a vállalkozói igazolvány kiadása vagy az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás.
A személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának illetéke is megszűnik, valamint az az eljárás, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul, de az ellopott okmányokat is ingyenesen állítják ki újra, ahogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát is.
Első alkalommal a jogosítványt is illetékmentesen kaphatja mindenki.
Szabályok születtek a kulturális javak európai visszaszolgáltatására
Magyarországnak december 18-ig kell átültetnie a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos uniós irányelvet, ezt a célt szolgálja az azonos című magyar törvény módosítása is, amelyet kedden 164 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
A változtatás eddig hiányzó eljárásjogi rendelkezéseket is pótol, a többi közt a Magyarország javára, valamint Magyarországgal szembeni igények érvényesíthetősége érdekében, de tartalmazza csatlakozásunkat a belső piaci információs rendszerhez is. Ennek segítségével decembertől a hatóságok információt cserélhetnek a jogellenesen kivitt kulturális javakról.
A visszaszolgáltatási eljárás indítására a tudomásra jutástól számított egy év helyett három évig van lehetőség a jövőben. A törvény által szabályozott ügyekben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ járhat el.
A törvénybe emellett bekerül a "kellő gondosság és körültekintés" kritériuma a kulturális javakat érintő ügyekben.
Adóegyüttműködés
Az Országgyűlés elfogadta az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvények módosítását, 116 igen szavazattal, 58 ellenében, 1 tartózkodás mellett.
A jogszabály egyrészt jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus nemzetközi információcsere területén, különösen az adatszolgáltatási és átvilágítási szabályoknál, hogy csökkentsék az adóelkerülést. Lehetővé válik, hogy az egyes bejelentési és adtaszolgáltatási kötelezettségek késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a pénzintézetet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtsa.
A pénzintézeteknek az adatszolgáltatási kötelezettségüket először 2017. június 30-ig kell teljesíteni az állami adóhatósághoz, ugyanis legkésőbb 2016. december 31-ig kell átvilágítaniuk a magánszemélyek egymillió dollárt meghaladó egyenlegű számláit.
A törvény másrészt több ponton is módosítja a szerencsejáték-törvényt. A szerencsejáték szervezője ezentúl nyilvántartást vezethet azokról a játékosokról, akik súlyosan megszegték a szabályokat és kitiltották őket az játékból. Az adatokat hat évig kell megőrizni.
50 ezer-500 ezer forintról 100 ezer-10 millió forintra emelkedik a bírság olyan esetekben például, ha a játékszervező eltér a jóváhagyott játéktervtől.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a több kaszinóval rendelkező a kaszinóinak és online kaszinóinak tiszta játékbevételét havonta összevontan, göngyölítve állapítja meg, ennek során a koncessziós díj göngyölített, kumulált levonására nincs lehetőség, a koncessziós díjnak minden tárgyhónapban csak az adott tárgyhónapra eső arányos része vonatható le. Új elem az online kaszinók kiegészítő 15 százalékos játékadója abban az esetben, ha a játékszervező kaszinóinak tiszta játékbevételét meghaladja az online kaszinójának játékbevétele. Ebben az esetben a pozitív különbözet az adóalap, amely után 15 százalékos játékadó fizetésére is köteles a szervező.
A törvényalkotási bizottság javaslatára került be a jogszabályba, hogy 2016. január 1-től nemcsak a játékkaszinók, hanem az online játékkaszinók játékadójának 3 százalékát is játékosvédelmi célra kell fordítani.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával a külföldi jackpot rendszerből származó jövedelem adóköteles lesz.
Egy, az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet miatt 60-ról 50 százalékra csökken a bírság mértéke, ha valaki nem tölti ki megfelelően a nyilatkozatot 50 000 eurót meghaladó összegű készpénzről, ha belép az EU-ba.
Közfeladatot kapott a Pálinka Nemzeti Tanács
Az Országgyűlés köztestületté minősítette a jelenleg konzultatív testületként működő, hat szakmai szervezetet tömörítő Pálinka Nemzeti Tanácsot, amelynek így hatásköre nyílt a pálinkák származásának és minőségének ellenőrzése.
A képviselők 145 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett fogadták el az ezt célzó kormánypárti törvénymódosítást.
A Ház döntésével a Pálinka Nemzeti Tanács közfeladatává vált az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező pálinka, törkölypálinka termékleírások betartásának vizsgálata, az uniós földrajzi jelzés oltalommal összefüggő jogérvényesítés, valamint a jogsértőkkel szembeni fellépés.
A tanács a törvénymódosítás kihirdetését követő tizenötödik napon kezdheti meg új közfeladatait.
A parancsnokok válsághelyzetben felülbírálhatják a szolgálatteljesítés szabályait
Az Országgyűlés hétfőn lehetővé tette, hogy a katonai szolgálat megszervezéséért felelős elöljárók felfüggesszék a vezénylésre, a szolgálatteljesítési időre, valamint az ezekhez kapcsolódó illetményelemekre vonatkozó rendelkezéseket a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, illetve a katasztrófavédelemmel összefüggésben feladatot vállaló állománynál.
A képviselők 114 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el a honvédelmi miniszter ezt tartalmazó módosítási javaslatát.
A döntés értelmében a rendelkezések felfüggesztésére szolgálati érdekből, különösen a szolgálat biztonsága miatt kerülhet sor a szükségesség és arányosság követelményére figyelemmel.
A törvényváltoztatás érinti a honvédségnél foglalkoztatott, a katasztrófavédelmi, vagy egészségügyi válsághelyzeti feladatokban, valamint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében közreműködő közalkalmazottak munkaidejét is. Ez alapján a munkáltató és a munkavállaló megállapodással eltérhet a rendkívüli munkavégzés éves időkorlátjától, valamint a hetente elrendelhető rendkívüli munkavégzés mértékére vonatkozó korlátozásoktól is.
A változtatások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.
Pontosították a nyáron hatályba lépett hadigondozotti ellátás szabályait
Több ponton módosította az Országgyűlés a hadigondozotti pénzellátás szabályait. A változtatásokat 174 igen szavazattal, 1 ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatára az is jogosulttá válik az ellátásra, aki 1949 előtt nem igényelte, de jogosult lett volna a támogatásra, továbbá tisztázták azt is, hogy a határon túli kedvezményezettek csak egy magyarországi, vagy magyar érdekű esemény után igényelhetnek hadigondozást.
A parlament idén júliusi hatállyal módosította a hadigondozásról szóló törvényt annak érdekében, hogy azok is hadigondozotti pénzellátást kaphassanak, akiktől azt 1949 után nagykorúvá válásuk miatt, vagy politikai okból elvették.
Nagyobb szerepet kap az MMA az NKA döntéshozatalában
Az Országgyűlés kedden módosította a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvényt, amely alapján az NKA szakmai bizottságai tagjainak egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelölheti majd.
A törvényjavaslatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezte, az előterjesztést 134 igen szavazattal, 41 nem ellenében, tartózkodás mellett hagyta jóvá a parlament.
A tárcavezető indoklása szerint az MMA kulturális életben elfoglalt helyére tekintettel indokolt, hogy a NKA-val mint elkülönített állami pénzalappal szorosabban együttműködjön, így az alap forrásainak felosztásáról - pályáztatással - döntő testületekben, a szakmai kollégiumi munkában, a művészeti területet érintő döntéshozatalban részt vegyen. Balog Zoltán szerint a törvénymódosítás megerősíti az MMA-nak a művészeti életben elfoglalt kultúrstratégiai szerepét.
A változtatás értelmében az NKA alelnökét a szakminiszter ezentúl az MMA-elnök véleményének kikérésével nevezi ki.
Változás az is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Bizottság - amely az NKA elnökéből (a miniszterből), az alap alelnökéből és a tagokból áll - tagjait kik javasolják. Jelenleg a tagok felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízza meg. Ez úgy módosul majd, hogy a tagok egyharmadát a miniszter saját hatáskörében, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki.
Módosultak az oktatási törvények
Megteremtődik a felsőoktatási bérek emelésének törvényi háttere, módosulnak a doktori képzés feltételei és jövő július 1-től a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné Egyetem - többek között ezt tartalmazza az oktatási törvények módosítása, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés. A változtatásokat az Országgyűlés 109 igen szavazattal, 9 ellenében, 51 tartózkodás mellett.
A módosítás javaslatot tesz a felsőoktatási oktatói illetmények garantált emelésére.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábbi közlése alapján januártól 15 százalékkal, majd 2017-től és 2018-tól 5-5 százalékkal emelkednek a bérek.
A megváltoztatott törvény rögzíti, hogy a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné Egyetem 2016. július 1-től. Szintén ettől az időponttól a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásával az Eszterházy Károly Egyetem. Mindkét intézmény alkalmazott tudományok egyeteme lesz. A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar, Állatorvostudományi Egyetemként alakul meg július 1-től.
A változtatás kitér arra, hogy az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti, minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit.
Az Országgyűlés a sportrendezvények biztonságáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta kedden munkáját.
Firtl Mátyás (KDNP) expozéjában kiemelte: a javaslat célja, hogy békés, biztonságos és családbarát élményben legyen része azoknak, akik jegyet vesznek egy sportrendezvényre. Célként jelölte meg azt is, hogy könnyebb legyen jegyet venni és kilátogatni egy-egy mérkőzésre.
A jelenleg szabályozás nem nézőbarát, ezért racionalizálni kell - rögzítette a kormánypárti politikus, hozzátéve: a jövőben az eseményekre szurkolóbarát rendezvényként kell tekinteni.
A javaslat alapján a sportrendezvények minősítési rendszere egyszerűsödne, így normál és kiemelt biztonsági kockázatú események is lehetnének.
A rendezvények biztosítása a jövőben is a rendőrség közreműködésével történne - jelezte Firtl Mátyás.
A javaslat a szervezők és a rendőrség együttműködésének keretét is meghatározza, ugyanakkor a szurkolók utaztatását kivezetik a jelenlegi javaslattal.
A névre szóló jegyértékesítés nem lesz kötelező a normál kockázatú mérkőzéseknél, csak kiemelt kockázatúaknál.
A törvénymódosítás alapján a szurkolói kártya kiváltása sem lesz kötelező, arról a szervező, vagy a vendég sportszervezet rendelkezik.
Összegzése szerint a sportpályák biztonsága nem csökken, de a rendezvények nézőbaráttá válhatnak a honvédelmi és rendészeti bizottsága javaslatával.
A kormány támogatja a javaslatot
Sávolt-Szabó Tünde sportért felelős államtitkár a kormány részéről jelezte: támogatják a javaslatot.
Rámutatott: szomorú aktualitást ad a beterjesztésnek az UEFA-fellebbezés elutasítása, amelynek alapján a következő, UEFA által szervezett meccset a magyar válogatottnak zárt kapuk mellett kell játszania.
Hozzátette: a törvénymódosítás azt célozza, hogy segítsék a nézőtéri biztonság fenntartását a szurkolói észrevételek figyelembe vétele mellett.
A kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben állapítsa meg állami sportcélú támogatások felhasználását - jelezte. Így sokkal gyorsabban eljuthat az érintettekhez a támogatás, s az olimpiai kvalifikációt és a felkészítést jobban segítheti.
Fidesz: a sportesemények legyenek családbarát rendezvények!
Simon Róbert Balázs, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: a labdarúgást a magyar kultúra szerves részének kell tekinteni. Nemcsak a régmúlt, hanem a jelen is szolgáltat örömöt - emelte ki, és emlékeztetett a közelmúltbeli Norvégia elleni találkozókra, az Eb-részvétel kivívására.
Kiemelte a szurkolók "támogatását", és kitért arra is: fontos, hogy a jövőbeli események családbarát, szurkolóbarát rendezvények legyenek.
Fontos az is, hogy a sportesemények szolgáltatásnak minősüljenek, és elérjék azt, hogy a magyar bajnokság első osztályú mérkőzéseire is egyre többen járjanak ki. Ezzel együtt azonban a biztonságról sem szabad elfeledkezni - rögzítette, és kitért a javaslat biztonságot célzó pontjaira.
MSZP: ha már épülnek stadionok, legyenek nézők!
Varga László, az MSZP vezérszónoka kiemelte: látszik, hogy a sport a kormány politikájának homlokterében áll, de arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy 2009 óta igazán nagy rendbontás sportrendezvényen nem történt. Ennek ellenére a való élettől elrugaszkodott jogszabályt alkotott a kormány, aminek eredménye azt lett, hogy mára nevetséges szintet ér el a labdarúgó mérkőzések látogatottsága. Most ezt próbálják korrigálni - közölte.
Ha már a stadionok felépülnek, akkor meg kell tölteni nézőkkel, és olyan jogszabályok kellenek, amelyek nem akadályozzák a bejutást. Utalt arra, hogy maga Csányi Sándor, MLSZ-vezető is elismerte, hiba volt a szurkolói kártya bevezetése.
Előrelépés, hogy a minősítés rendje változik, s kitért arra is: a kiemelt kockázatú eseményeknél a rendőrség közfeladatként látja el a biztosítást. Az utazási anomáliákat is kiszűrik, de arra nem nyújtanak megoldást, hogy vannak olyan klubok, ahol a vezetés ragaszkodik a kötelező szurkolói kártyához, a vendégeknél is. A vénaszkenner szintén borzolja a kedélyeket - jegyezte meg. Felvetette: az ultrák számára biztosíthatnának arra lehetőséget, hogy az egyedi azonosítástól eltekintsenek meghatározott feltételek mellett. Erről módosító indítványt nyújt be.
KDNP: könnyebbé válik a bejutás
Firtl Mátyás (KDNP) azt mondta, a korábbi konzultációk alapján konszenzus született arról, hogy felül kell vizsgálni a meglévő szabályozást, a javaslat kidolgozása során pedig figyelembe vették a szurkolók indítványait is.
A törvénymódosítás célja az, hogy a kiemelt csapatsportágak biztonsági minősítési szintjeit racionalizálják, a szurkolói kártya kiváltásáról pedig a klubok döntsenek - közölte.
A módosítások könnyebbé tehetik a futballmeccsekre való bejutást - emelte ki.
Jobbik: nem voltak nézőbarátok a szabályok
Szilágyi György (Jobbik) az elhangzottakra reagálva kijelentette: azzal egyetért, hogy a jelenlegi szabályok nem voltak nézőbarátok. Hangsúlyozta, hogy ezeket a szabályokat a kormánypártok hozták.
A politikus kijelentette: azért készült a törvénymódosítás, mert a kormánypártok komoly stadionépítési projektbe kezdtek, de eközben a nézőszám viszont csökkent. Az a probléma, hogy ezt a helyzetet kommunikációval nem tudják eltüntetni - fogalmazott.
LMP: átláthatatlan a sportfinanszírozásban megforduló pénzek útja
Ikotity István (LMP) támogathatónak nevezte, hogy kiveszik a törvényből a szurkolók utaztatásáról szóló részt. A jogalkotásba pedig utólag kell integrálni az érintettek szempontjait, hogy a rendszer működőképes legyen - jelentette ki.
A sportfinanszírozásban megforduló pénzek útja átláthatatlan - mondta. Ikotity István úgy fogalmazott, hogy a látványsportok jelenlegi támogatási rendszere "a korrupció melegágya".
A sportrendezvények biztosításáról szóló törvény vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden délután, majd áttértek az Európai Unió és Dél-Korea közötti szabadkereskedelmi egyezmény kiegészítésének tárgyalására.
Képviselői felszólalások
Egyed Zsolt (Jobbik) fontosnak tartotta, hogy növekedjen a nézőszám, ugyanakkor szerinte a jelenlegi szabályozás mellett nem várható el, hogy az emberek több órával a labdarúgó mérkőzések kezdete előtt kimenjenek a stadionokba. Felvetette azt is, hogy miért emelik ki a labdarúgást és miért nincs kockázat például egy raliversenyen. Azt hangoztatta: meg kellene bízni az emberekben. Emellett magasnak ítélte a belépők árát.
Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy noha "öntik a pénzt a fociba", nem látszik ennek az eredménye és elmaradoznak a nézők is. Értékelése szerint a biztonságot kellene ötvözni azzal, hogy a szurkolók könnyen bejussanak a sportlétesítményekbe. Arról érdeklődött, hogy a javaslat reflektál-e a terrorfenyegetettségre.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt tette szóvá, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottságban meg tudtak állapodni a minimumokban, a javaslatban azonban nem azok a célok teljesülnek. Azt javasolta, hogy a mérkőzések biztosítását a rendőrség lássa el és ne "bizonytalan hátterű verőlegényeket alkalmazzanak". Amennyiben ezt nem fogadják el, akkor legalább kössék erkölcsi bizonyítványhoz az őrző-védő emberek alkalmazását - tette hozzá.
Szilágyi György (Jobbik) arról számolt be, hogy módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy ne tegyék kötelezővé a szurkolói és klubkártyák használatát.
Firtl Mátyás (KDNP) előterjesztőként Szilágyi Györgynek úgy felelt: a mérkőzésekre nem csak a szurkolói kártya miatt nem mennek ki az emberek, a belépőjegyek árát pedig nem a parlamentnek kell meghatároznia.
Nem lesz szurkolói utaztatás és kártyakötelezettség, ezt kívánják megszüntetni - jelentette ki, és a változtatás támogatását kérte, ugyanakkor módosító javaslatok megtételére buzdította a képviselőket.
Az elnöklő Hiller István (MSZP) a vitát lezárta.
Az Európai Unió és Dél-Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás
KKM: Horvátország is csatlakozik a szabadkereskedelmi egyezményhez
Miután Horvátország az Európai Unió huszonnyolcadik tagállamává vált, szintén csatlakozik az európai közösség és Dél-Korea közötti szabadkereskedelmi egyezményhez. Ezt tartalmazza a megállapodást kiegészítő jegyzőkönyv - ismertette a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára.
Szabó László ezért adminisztratív formalitásként értékelte az előterjesztést. Az egyezményről szólva elmondta: az célul tűzte ki az áru- és szolgáltatáskereskedelem, valamint a befektetések és kormányzati beszerzési piacának liberalizálását, a szellemi tulajdon védelmét. Mindez lehetőséget biztosít a magyar gazdaság szereplőinek arra, hogy bővítsék dél-koreai exportjukat. Közölte: ez 2014-ben 236 millió eurót tett ki.
Fidesz: a magyar gazdaságnak is hasznos Horvátország csatlakozása
Szabolcs Attila (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy Magyarország kiállt Horvátország uniós csatlakozása mellett. Hangsúlyozta: az előterjesztés célja, hogy déli szomszédunk is élhessen a szabadkereskedelmi egyezmény előnyeivel. Szerinte ez a magyar gazdaság szempontjából is fontos.
Szólt Magyarország és Horvátország hagyományosan jó kapcsolatáról, a turizmusról, bár - mint mondta - a kedélyeket a migrációs válság problémái kicsit borzolták.
Az MSZP támogatja Horvátország bekapcsolódását
Mesterházy Attila (MSZP) szerint az unió kereskedelempolitikai stratégiájában mindig kiemelt fontosságú volt Dél-Korea. Szerinte a megállapodás példa nélküli, mind alkalmazási köre, mind egyes szabályok leépítése szempontjából.
Kiemelte a gépjárműipart, az elektronikai vagy a gyógyszeripart, amelyek számára hasznos az egyezmény.
Felidézte ugyanakkor a Mol-INA ügyet, mint ami rossz fényt vetett a két ország energetikai kapcsolatára. Szólt arról is, hogy a Fidesz szerinte nem tartja tiszteletben a horvátországi magyarság "felnőttkorúságát".
Kijelentette: az MSZP frakció támogatta a szabadkereskedelmi egyezmény korábbi kihirdetését is, így a mostani kiegészítést is támogatja.
Jobbik: a Magyarországon működő dél-koreai cégek is jól járhatnak
Ander Balázs (Jobbik) szerint új piacra jutási lehetőséget teremtett a megállapodás, de fontosnak tartotta kiemelni, hogy az unió igen óvatos volt: elérte, hogy az európai ipar védelmének érdekében a megegyezésbe egy védzáradék is beépüljön. Szerinte Horvátország csatlakozása a Magyarországon működő koreai vállalatok lehetőségét nyitja meg.
Szintén felidézte az INA-ügyet, vagy a "migránsválság miatt horvát részről felmerült magyarellenes hangulatkeltést". Emlékeztetett ugyanakkor a horvát recesszióra, és megemlítette: Magyarország a negyedik legnagyobb befektető Horvátországban.
Fontosnak tartotta a közlekedési kapcsolatok fellendítését is, például azt, ha az M6-os autópálya a határig futna. Kitért a páneurópai közlekedési folyosó fejlesztésének fontosságára is.
MSZP: meg kell bízni a határon túli magyarokban
Mesterházy Attila (MSZP) szerint vannak olyan aktuálpolitikai kérdések, amelyek terhelik az egyébként hagyományosan jó magyar-horvát viszonyt. Bízzanak meg a határon túli magyar közösségekben, tudják, hogy kik képesek a legjobban képviselni az érdekeiket, a magyar politikát pedig ne exportálják a határon túlra - kérte.
Hiller István levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta.
A lánctartozások kezeléséről és a probléma kezelésével foglalkozó Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ) eddigi tevékenységének tapasztalatai alapján javasolt módosításokról is vita zajlott a parlamentben kedden este.
Kormány: felére csökkent az építőipari lánctartozások összege
Lepsényi István, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta, hogy a gazdasági válság kirobbanása után a lánctartozások már a beruházások leállását, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások létét valamint a foglalkoztatási mutatókat veszélyeztették. A tarthatatlan helyzet megoldására a kormány javasolta, hogy hozzák létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ), amely 2013. július elsején megkezdte működését.
Az első két év során 320 kérelem érkezett a TSZSZ-hez, az összérték meghaladta a hatvanmilliárd forintot, amelyekből a legnagyobb vitatott összeg másfél milliárdos volt. A szervezet működése miatt a lánctartozások óriási mértékben csökkentek, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint az építési vállalkozások árbevételének átlagosan már csak húsz százaléka volt hatvan napon túli kintlévőség. Az építőipari lánctartozások három évvel ezelőtti, több mint négyszáz milliárd forintos értéke a felére csökkent és a rendszerben nem jelentek meg újabb jelentős tartozások.
A TSZSZ egyre nagyobb ismertségét és működésének hatékonyságát jelzi, hogy a szervezet létének is visszatartó ereje van - emelte ki.
A javaslat a szervezet két éves működésének tapasztalatai alapján indítványoz módosításokat - folytatta. Ezentúl az igazságügyi szakértők mellett az építési, műszaki ellenőri jogosultsággal, szaktudással és tapasztalattal rendelkező személyek is a TSZSZ tagjai lehetnek - emelte ki.
A szakértői eljárás olcsó, gyors és egyszerűbb jellegének erősítésének érdekében célszerű kéttagú szakértői tanácsot kijelölni - emelte ki. Pontosítják, hogy a szakértői tanácsnak nem lehet tagja, aki az adott beruházás során - bármely fél megbízásából - már szakértőként járt el.
Fidesz: a lánctartozások a kis- és közepes vállalkozások létét fenyegették
Bodó Sándor (Fidesz) is azt mondta, hogy a lánctartozások korábban a mikro-, kis és középvállalkozások létét, valamint a makrogazdasági szintű foglalkoztatási mutatókat is veszélyeztették. A TSZSZ szakértői véleményt ad, megvizsgálja a szerződés teljesítését, és ha a szerződést nem vagy nem megfelelően teljesítették, akkor megállapítja, hogy milyen összegben indokolt kifizetni a szerződött összeget.
A perben rendelkezésre áll egy olyan szakvélemény, amelyikre a bíróság az ítéletét alapozhatja. A bíróság a szervezet véleménye alapján rendel el ideiglenes intézkedéseket - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a szabályozás eredményei az elmúlt időszakban meglátszottak, lényegesen csökkent az építőiparban a lánctartozások mértéke.
MSZP: A TSZSZ csak egyik eleme a lánctartozások csökkenésének
Tukacs István (MSZP) arról beszélt, hogy a TSZSZ tevékenysége csak egyik eleme a lánctartozások csökkenésének, nem a szerv oldotta meg a problémát. A lánctartozások kialakulásának oka ott keresendő, hogy a válság miatt az építőiparban "kisebb lett a torta" és abból ugyanannyi vállalkozás próbált szerezni egy szeletet - folytatta. A négyszázmilliárd forintos lánctartozás pedig azért csökkent drasztikusan, mert vállalkozások tömkelege szűnt meg - közölte.
Helyeselte, hogy a bíróságoknál a TSZSZ véleménye perdöntő, de javasolta, hogy tekintsék át az ügyben a közbeszerzési szabályokat és a polgári törvénykönyvet.
KDNP: egy fontos szektorban kapnak segítséget a kisvállalkozások
Hollik István (KDNP) hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás nagy jelentőséggel bír az építési vállalkozások számára. Emlékeztetett arra, hogy a TSZSZ-hez forduló kérelmezők sok esetben nem rendelkeznek írásos szerződéssel vagy eljárási hibákat ejtenek.
A javaslat egy fontos szektorban nyújt segítséget a többségében magyar kisvállalkozások számára - nyomatékosított.
A Jobbik is támogatta a javaslatot
Staudt Gábor (Jobbik) is hangsúlyozta, hogy támogatni fogják a javaslatot, de - szavai szerint - ez csak egy eszköz a probléma megoldása során.
Ha egy előzetes eljárás keretében megadják a lehetőséget arra, hogy a szakértők véleményt alkothassanak, akkor egyértelműbb helyzet elé lehet állítani a feleket - hangsúlyozta.
Amikor nem fizetnek egy vállalkozónak, akkor nem csak az a probléma, hogy nem jut a pénzéhez, de az is, hogy ha kiállította a számlát, akkor be kell fizetnie az áfát - hívta fel a figyelmet.
A javaslatot elemezve szintén támogatta az építési, műszaki ellenőri jogosultsággal és tapasztalattal bíró emberek bevonását. Fontos módosításként emelte ki, hogy nem csak a bankgarancia lesz elfogadható, de a biztosítókat is be lehet majd vonni.
A vitát Lezsák Sándor levezető elnök lezárta.
A bankadóról szóló törvényjavaslat módosításának általános vitájával, valamint napirend utáni felszólalásokkal fejeződött be a parlament keddi ülésnapja.
Változhat a bankadó mértéke
Változhat a bankadó mértéke, ha elfogadja a Parlament az erről szóló javaslatot. Hornung Ágnes Anna, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára expozéjában kifejtette: a pénzügyi intézmények nem fizethetnek több adót 2016-ban, mint a 2015-ös érték 45 százaléka, 2017-ben pedig a 2015-ben befizetett összeg 30 százaléka. Ettől az évtől viszont csak akkor csökkenhet a befizetés, ha a bank növelte hitelállományát, de adójuk nem lehet magasabb az egy évvel korábbinál.
László Tamás (Fidesz) közölte: az adó mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e fölé eső része 0,31 százalék lesz 2016-ban, és 0,21 százalék lesz 2017-ben és 2018-ban.
Tukacs István (MSZP) hangsúlyozta, jövőre előállhat az a helyzet, hogy nem csak a GDP-adatok nem teljesülnek, de a régióban lévő országok is leelőzik az országot gazdasági növekedésben. A másik probléma a képviselő szerint, hogy a versenyképesség folyamatosan romlik.
A szocialista politikus közölte továbbá, az előterjesztés annak a bizonyítéka, hogy a kormány érzékeli a szűkös hitelezést és megpróbál választ találni rá.
Hollik István (KDNP) szerint a 2008-óta tartó válságot a bankok okozták, ezért igazságos volt a rájuk kivetett különadó, amivel nagyban hozzájárultak a gazdaság stabilitásához.
Hozzátette, nem akarnak a további növekedésnek gátat szabni, ezért hozták meg a mostani lépést.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint az előterjesztés a magyar kormányzat kapitulációját jelenti és "ciki", mert korábban óriásplakáton hirdették, hogy elszámoltatják a bankokat, most pedig "belehazudnak az emberek arcába". Ez egy diktátum! - hangoztatta.
Hornung Ágnes Anna az elhangzottakra válaszolva azt mondta, továbbra is kiállnak amellett, hogy a bankok és pénzügyi szolgáltatók nem háríthatják át az emberekre a különféle díjakat.
A bankokkal való viszonyt megfelelő pályán kell tartani és azt pozitív irányba terelni azért fontos, hogy tartani tudják az EU-átlag feletti növekedést - jelentette ki az államtitkár.
A jelentős nemzetközi szervezetek nagy része a magyar kormány által prognosztizálttal hasonló növekedési pályát vár - reagált az ellenzéki felvetésekre.
A bankadóról szóló törvényben eddig is volt csökkentő tétel, ezután is lesz, a módosításra azért van szükség, mert az unió kritikát fogalmazott meg a mostani formával szemben - közölte Hornung Ágnes Anna.
Napirend után
A napirend utáni felszólalások során Ander Balázs (Jobbik) azt mondta, hogy a roma fiatalok többsége a szakiskolákban tanul tovább és ezekben az intézményekben látszanak az integrációs problémák.
Lukács László György (Jobbik) a véradás fontosságára hívta fel a figyelmet.
Szávay István (Jobbik) az 1918. december 1-i gyulafehérvári román népgyűlés évfordulójáról emlékezett meg.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a külföldre távozó magyar fiatalokról beszélve a lakáshoz jutás problémáit emelte ki.
Ezt követően Lezsák Sándor a keddi ülésnapot bezárta. A képviselők szerdán reggel folytatják a munkát.
