Még 2 hét a társasági szerződések módosításáig

– Egy évük volt a cégeknek arra, hogy egy tavaly márciusi törvény rendelkezéseinek eleget tegyenek, és február 1-jéig módosítsák társasági szerződésükben a cégadatokat – mondta [namelink name="Nemesi Pál"], a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azzal kapcsolatban, hogy hamarosan lejár egy komoly szankciókkal járó határidő. Szerinte a közelgő február 1-jei dátum nem érhetett senkit sem váratlanul: ha a társaság magatartása jogkövető, akkor tudomásul vette és bejelentette a kért adatokat, csatolta a szükséges dokumentumokat. A Ferroép Zrt. vezérigazgatójaként Nemesi azt mondta: cége tavaly már eleget tett kötelezettségének.

Mit írt elő a törvény? Minden cégnek be kellett jelentenie az ügyvezető, valamint az összes tag adószámát, születési helyét és idejét, csatolni a székhely, a telephely vagy a fióktelep használatára jogosító iratot. Emellett az eddigi fő tevékenységi körök mellett kötelező az összes tevékenység felsorolása.

Sokba kerül a tájékozatlanság

Az előírás mintegy 600 ezer magyar céget érinthet, azokat, amelyek 2012. március 1. előtt jöttek létre. Akik nem módosítják a társasági szerződésüket, 50 és 900 ezer forint közötti büntetésre számíthatnak. A törvényben nincs moratórium vagy haladék, vagyis a bírságot február 1-jétől behajtják. Ez elsősorban a kisebb cégeket érintheti érzékenyen, hiszen nekik jóval nagyobb teher lehet egy ekkora összeg kifizetése.

– A rendelkezések hátterében az áll – folytatta Nemesi Pál –, hogy eddig egy-egy ingatlanba akár 100 cég is bejelentkezett alkalmazottaival együtt, amelyek ráadásul papíron valamilyen tevékenységet is folytattak. Holott ez nem életszerű, a törvényt megkerülő magatartás. A gazdaságban az a cél – ezt szolgálja a kamarai regisztráció is –, hogy egy céget meg lehessen találni, és olyan adatbázis álljon össze, amelyik csak a működő cégeket tartalmazza.

Már 2012- ben átírta társasági szerződését a DOMI Építőipari és Kereskedelmi Kft. is. [namelink name="Domonkos László"], a cég tulajdonosa, ügyvezetője szerint a legtöbb cég megértette, mi az értelme a törvénynek. Az egyedüli teher az ügyvédi költség volt, mivel a kormány illetékmentessé tette az eljárást.

A törvénymódosítás célja többek között a gazdaságban tapasztalt visszaélések megszüntetése, a jogérvényesítés elősegítése volt – ezt az index.hu azon kérdésére válaszolta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, hogy mi indokolta a szigorítást. Még nem tudták megmondani, eddig hány cég tett eleget ennek a kötelezettségének, de január 1-je után „igen magas számban történnek ilyen jellegű cégeljárások". Hozzátették: a cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartás, tehát elemi érdek, hogy a jog eszközeivel az állam elérje a közhitelesség, a nyilvántartásba fektetett bizalom fenntartását.