Heves vitában ütköztek az érvek a Magyarországról szóló filmről Az Este Extrában

Heves vitában ütköztek az érvek [namelink name="Paul Lendvai"] a Nemzeti álmok - Magyarország búcsúja Európától? című dokumentumfilmje kapcsán Az Este Extra című műsorban az M1-en szerdán. [namelink name="Stumpf András"], a Heti Válasz publicistája újságíróként kikérte magának a filmet, amelyben szerinte kevés tény van, és "még a véleményeket is sikerült hamis színben feltüntetni". [namelink name="Ungváry Rudolf"] közíró, a dokumentumfilm egyik szereplője szerint viszont "ebben a filmben megpróbáltak a valóság mögé látni", ezért hitelesnek tartja a filmet.

Stumpf András nem tartotta helyesnek, hogy az osztrák közönségnek készült filmben Bauer Tamást közgazdászként és volt parlamenti képviselőként tüntették fel, miközben elhallgatták, hogy ő "egy kis pártnak, [namelink name="Gyurcsány Ferenc"] pártjának az alelnöke". Sok minden van ebben a filmben, ami miatt ez a film "újságíró-etikailag a minimumot nem üti meg" - fogalmazott.

Utalt arra, hogy a Die Presse című lap, "amely nem nevezhető a magyar kormánnyal szemben (...) elfogultnak", azt írta a filmről, hogy az "félszemű pillantás Orbán Magyarországára". A publicista felhívta a figyelmet arra, hogy a filmben 80-90 százalékban ellenzékiek szerepelnek, akikről fel sem tüntették, hogy azok. Hozzátette: az elismert osztrák blogger, Andreas Unterberger kikérte magának, hogy hecckampányra költenek az osztrák adófizetők pénzéből.

Stumpf András nem tartja helyénvalónak, hogy csak egyetlen jobbikos taxis képviseli a filmben a magyar társadalmat, és azt sem, hogy összevágták a Magyar Gárdát azzal, amikor a miniszterelnök beszédet mond egy nemzeti ünnepen. Rámutatott arra is, hogy a romagyilkosságok és a Magyar Gárda megalakulása is a Gyurcsány-kormány alatt történtek, de erről nincs szó a filmben.

Szerinte nem igaz, amit a filmben mondanak, hogy "a sajtószabadságnak vége". Megjegyezte: a Horn-kormány alatt még a jobboldali lapok vezetésében is [namelink name="Horn Gyula"] emberei voltak.

Meglátása szerint az ellenzék által emlegetett hatalomkoncentrációt cáfolja az a tény, hogy az Alkotmánybíróság az előzetes választási regisztrációra vonatkozó törvényt visszautasította, és megtalálta a módját annak is, hogy a 98 százalékos különadót "elkaszálhassa". Elismerte ugyanakkor, hogy "történtek kísérletek a hatalom központosítására".

Ungváry Rudolf szerint indokolt feltenni a kérdést, hogy miért éppen ilyen filmek készülnek Magyarországról, ugyanis szerinte ez nem véletlen. Megemlítette, hogy a film készítőinek értesülései szerint Orbán Viktor miniszterelnök a politikai centrális erőteret úgy fogalmazza meg, hogy az általa vezetett jobboldali párt képviseli a nemzeti érdeket.

Azt mondta, hogy a jelenlegi kormány saját embereit nevezte ki az államfői posztra, az Országos Bírósági Hivatal és az adóhivatal elnökének, és "fideszes politikusok" kezében van a médiatanács, az Állami Számvevőszék, az ügyészség és a Kúria is, s ezzel szerinte "példátlan személyi hatalomkoncentráció" valósult meg. Úgy látja, a magyar jobboldal "semmit nem tanult és semmit nem felejtett", és a Fidesz az előzetes választási regisztrációval azt akarta elérni, hogy hatalmon maradjon.

Megjegyezte, [namelink name="Orbán Viktor"] egy alkalommal azt mondta, hogy "ellenfeleink idegenszerűek", ami meglátása szerint "fasiszta lózung akkor is, hogyha Orbán Viktor netán nem lenne fasiszta", mivel "odakacsint" a szélsőjobboldal felé. A zsidóüldözés is azzal kezdődött, hogy a nemzetből akarták kirekeszteni az embereket - tette hozzá.

Felvetette: miért nincs olyan német jobboldali rendező, aki Orbán Viktor mellett álló filmet forgatna. Szerinte azért, mert "nem akarják magukat kompromittálni". Kitért arra: a baloldali orgánumok jelenleg nem kapnak hirdetési megbízásokat sem, de a Horn- és a Gyurcsány-kormány alatt nem fenyegették meg az akkori ellenzéki lapokat, hogy nem lehet bennük hirdetni.

Ungváry Rudolf a vita hevében a kormány hívének nevezte Betlen János műsorvezetőt, aki ezt visszautasította, mint mondta, ő műsorvezetőként nem foglalt állás a kormány mellett, ezért szerinte ez a kijelentés "nem volt méltó Ungváry Rudolfhoz".

Paul Lendvai és [namelink name="Andrea Morgenthaler"] dokumentumfilmjét tavaly szeptember 26-án mutatta az osztrák közszolgálati televízió, az ORF, utána pedig vitaműsort sugárzott, amelyben [namelink name="Prőhle Gergely"] helyettes külügyminisztériumi államtitkár, Ungváry Rudolf, [namelink name="Váradi Júlia"] újságíró, a Klubrádió műsorvezetője, Stephan Ottrubay, az Esterházy hercegek hagyatékát kezelő alapítványok vezetője és Hans Kaiser, a német Kereszténydemokrata Unió volt politikusa, a Konrad Adenauer Alapítvány korábbi budapesti vezetője szólalt meg.

[namelink name="Szalay-Bobrovniczky Vince"], Magyarország bécsi nagykövete akkor levélben tiltakozott az ORF főigazgatójánál a dokumentumfilm miatt. A levelében kifejtette: a filmben szinte kizárólag a magyar kormány ellenfelei jutnak szóhoz, és szerinte az ORF elmulasztotta azt a kötelességét, miszerint a közéletben meglévő vélemények sokaságát köteles az objektivitás alapelvének megőrzésével visszaadni.

Alexander Wrabetz ORF-vezérigazgató válaszlevelében visszautasította a bírálatot. Nézete szerint mind a dokumentumfilmben, mind pedig az azt követő vitaműsorban a magyar kormány képviselői is szóhoz jutottak.