Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

EP-meghallgatás Magyarország ügyében: a probléma az EU hitelességét is érinti

Kormánypárti képviselők egyebek között a magyarországi törvényalkotói munka rendszerátalakító jellegét emelték ki az Európai Parlament állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottságában (LIBE) rendezett csütörtöki meghallgatáson, míg a más frakciókból felszólalók közül többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az Európai Bizottságnak ideje cselekednie a vitatott magyar jogszabályok ügyében, mert a probléma az Európai Unió hitelességét is érinti.

Az EP-testület Francoise Le Bail-t, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatóját hallgatta meg arról, hogyan halad a végrehajtó szerv a közelmúltban elfogadott magyar jogszabályok és az uniós jog összevetésében.

Az uniós parlamenti frakciók álláspontjának ismertetése után a szakbizottság tagjai mondták el véleményüket, illetve tették fel kérdéseiket Le Bail-nak.

Gál Kinga, a testület fideszes alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon szükség volt egy sor fontos változtatásra, amelyeket az elmúlt húsz évben a szükséges többség vagy a politikai akarat hiánya miatt nem tettek meg. Előfordulhat, hogy a változások során hibáznak, de ez szerinte nem adhat okot olyan állításokra, hogy Magyarországon a demokrácia vagy a jogállamiság leépül.

A konkrét problémákkal kapcsolatban egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírák nyugdíjkorhatárára vonatkozó szabályozás tagországonként változik az unióban. A bírói igazgatással kapcsolatban Gál Kinga kiemelte: van olyan tagállam, ahol a minisztérium igazgatja a bíróságokat. Az adatvédelmi biztosra vonatkozó változásokról pedig úgy vélte, a hivatalnak több jogköre lett, mint volt.

Szájer József (Fidesz) úgy értékelte, hogy a főigazgató korrekt leírást adott a jogszabályi helyzetről. Egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nagyon intenzív törvényalkotási munka zajlott az elmúlt időszakban. Összesen 230 új jogszabályt fogadtak el, ezek között harminc sarkalatos törvényt. A Fidesz olyan helyzetet örökölt, amely nagyon komoly átalakításokat tett szükségessé. Ekkora munkát ennyi idő alatt nem lehet hiba nélkül elvégezni - emelte ki.

A bizottságnak megvan a joga ahhoz, hogy szabálysértési eljárást indítson, de figyelembe kell venni, hogy például az új jogszabályok 90 százalékának fordítása még el sem készült - emelte ki.

Élénk tiltakozást váltott ki több képviselőből az, hogy a portugál szocialista Ana Gomes felszólalásában a fasiszta szót használta. Ezt Szájer József és Sógor Csaba (RMDSZ) is élesen visszautasította. Utóbbi az elnöklő Gál Kingát is bírálta azért, hogy nem utasította rendre a portugál képviselőt.

Morvai Krisztina (Jobbik) arról érdeklődött, mi az oka annak, hogy miközben 2002 és 2010 között "tömeges és durva" jogsértések történtek Magyarországon, abban az időszakban az EU semmilyen formában nem kifogásolta ezeket. Szerinte emberi jogi válsághelyzetről ma sem azokon a területeken kell beszélni, amelyről a meghallgatáson esett szó, hanem például amiatt, mert "a magyarok többsége szegénységben és teljes jogfosztottságban él".

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ emberi jogi "anyajogszabálya" kimondja, hogy minden népnek joga van az önrendelkezéshez. Magyarországnak ez a joga nem szűnt meg az EU-csatlakozással, és az állam sem "adhatja el ezt a jogát sem az EU-nak, sem a Nemzetközi Valutaalapnak" - fogalmazott.

Sógor Csaba úgy vélekedett, hogy a médiatanács "nem némította el a Klubrádiót". Az egyházi törvényt illetően pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a 14 elismert egyház "valójában lefedi a magyar népesség 99 százalékát", továbbá más egyházak is regisztráltathatják magukat.

Akárcsak a frakcióálláspontok ismertetésekor Göncz Kinga (MSZP), a képviselői felszólalások sorában több baloldali EP-tag is úgy ítélte meg, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatban sem történt érdemi változás, dacára az Európai Bizottság tavalyi nyomásgyakorlásának.

Több liberális, szocialista és zöld felszólaló utalt arra, meglátásuk szerint az egész EU hitelességét érinti, hogy sikerül-e elérni a magyar jogszabályok összhangba hozását az uniós előírásokkal. Ebből a képviselői körből több felszólaló jelezte azt is: támogatja, hogy az EP eljárás indítását kezdeményezze az uniós szerződés 7. cikkének értelmében. Elhangzott az a megjegyzés is, hogy a tagországoknak a csatlakozás után is be kell tartaniuk az egyebek között az uniós alapelvek tiszteletét kimondó koppenhágai kritériumokat.

Korábban

Az Európai Parlamentnek (EP) nem kell feltétlenül várnia az Európai   Bizottságra, szükség esetén saját maga is léphet a magyarországi   törvényalkotással kapcsolatban - vélekedett a kérdésről folytatott   brüsszeli vitában Renate Weber romániai liberális EP-képviselő. 

Az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel   foglalkozó szakbizottságában (LIBE) rendezett csütörtöki meghallgatáson Weber úgy vélekedett: ha nehéz találni olyan konkrét uniós jogi előírást, amelyet a magyar törvények sértenek, akkor felmerülhet az a lehetőség, hogy a Lisszaboni Szerződés második cikkében felsorolt uniós alapértékek megsértésére hivatkozva lépjenek fel.     

A zöldpárti frakció nevében hozzászóló Rui Tavares feltette a kérdést: ha ilyen törvényeket alkotna egy EU-tagjelölt ország, vajon felvennék-e az unióba, illetve mit lehet tenni ilyen esetben egy olyan országgal, amely már EU-tag.

Az Európai Parlamentnek (EP) a magyarországi törvényalkotással kapcsolatban egyelőre nincs más tennivalója, mint hogy megvárja az Európai Bizottságnak az elemzését - hangsúlyozta a kérdésről folytatott   brüsszeli vitában Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő.  

Az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottságában (LIBE) rendezett csütörtöki meghallgatáson Engel a legnagyobb létszámú, jobbközép kereszténydemokrata irányzatú frakció képviseletében - e frakcióhoz tartozik a Fidesz-KDNP is - felhívta a figyelmet arra: a magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy szükség esetén lépni fognak a vitatott törvények ügyében.  

A szocialisták nevében hozzászóló Göncz Kinga magyar EP-képviselő felvetette: a különböző intézmények vonatkozásában felmerülő hasonló jellegű aggályok - így a függetlenséggel kapcsolatos aggály - alapján felmerülhet, hogy a gondok rendszerjellegűek, hogy Magyarországon átfogó támadás indult a  független intézmények ellen, és hogy ez a jogi válaszon túl akár "politikusabb" választ is indokolhat.

Az Európai Bizottság a bírák nyugdíjazásának magyarországi szabályait illetően az egyenlő elbírálás elvének érvényesülését, a bíróságok és az   adatvédelmi hatóság tekintetében pedig a függetlenség meglétét   vizsgálja leginkább - közölte csütörtökön az uniós végrehajtó testület igazságügyi főigazgatója. 

Francoise Le Bail a közelmúltban elfogadott magyar jogszabályoknak az uniós joggal való összhangját vizsgáló tevékenységről tájékoztatta az Európai Parlament (EP) állampolgári  jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottságát (LIBE). Elmondta, hogy az uniós biztosok jövő keddi ülésére már elkészül a magyar törvények teljes körű elemzése, és így a testület megalapozott döntéseket tud majd hozni, szükség esetén akár kötelezettségszegési eljárás megindításáról is

Olvasóink írták

  • 5. jq 2012. január 13. 09:51
    „Olyan jogon, mint bármely más EU-s képviselő, például honfitársa, Renate Weber romániai liberális EP-képviselő”
  • 4. sling 2012. január 13. 08:30
    „3. kilo 2012.01.13. 08:26

    Akkor azt a kérdést is fel lehet tenni, hogy nyugati országok miért szólnak bele Magyarország politikájába, törvénykezésébe?

    Ugye te is így gondolod?”
  • 3. kilo 2012. január 13. 08:26
    „1: így igaz.

    Amúgy meg az RMDSZ-képviselő miért szól bele mondjuk az itthoni egyházpolitikába?”
  • 2. mivaan? 2012. január 13. 08:18
    „És a rengeteg adósság amit örököltek - az is az ő hibája?”
  • 1. Commander-V2 2012. január 12. 20:29
    „Hibázni lehet, de a 420 forintos benzin ár, az éhező gyerekek, a 27%-os ÁFA, a lecsúszó forint árfolyam nem a véletlen műve, hanem a Orbán Viktor tehetségtelenségének bizonyítéka.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Marine Le Pen megerősítette a szélsőjobboldal társadalmi befolyását

Egy évvel azután, hogy Marine Le Pen átvette apjától a Nemzeti Front (FN) elnökségét, megerősödött a szélsőjobboldali gondolatok hatása és elfogadottsága Franciaországban. Tovább olvasom