Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 8°C Még több cikk.

Kiálltak Günter Grass mellett a németországi húsvéti béketüntetéseken

Az Izraelt bíráló költeménye miatt a zsidó államból kitiltott Günter Grass irodalmi Nobel-díjas német író mellett is kiálltak Németországban a hétfőn véget ért húsvéti béketüntetéseken.
A felvonulásokon mindenekelőtt az atomenergia használata és a németországi fegyverexport ellen tiltakoztak, és követelték a német katonák kivonását Afganisztánból. A péntek óta országszerte rendezett 80 megmozduláson az utóbbi évekhez képest kevesen vettek részt, az egyik legnagyobb tüntetésen, a Berlinben rendezett szombati demonstráción is csak mindössze másfél ezren jelentek meg.

A szervezők hétfőn szolidaritásukat fejezték ki Günter Grass íróval. Hangsúlyozták: nem Grasst kell pellengérre állítani, hanem azokat a politikusokat, akik az Iránt sújtó gazdasági szankciókkal mind inkább elmélyítik a közel-keleti válságot. Hozzátették: Grass versében csupán "a maga módján" felhívta a figyelmet egyebek között arra, hogy Izrael több mint 250 nukleáris robbanótöltettel rendelkezik, de nem engedélyezi atomarzenálja ellenőrzését és nem csatlakozott az úgynevezett atomsorompó egyezményhez.

Az iráni konfliktus témáját feldolgozó, Amit el kell mondani című prózaversében Grass arról ír, hogy Izrael "nukleáris potenciálja" egyre nagyobb, és bár nem titokban gyarapodik, de ellenőrizetlen. A zsidó állam így veszélyezteti az "egyébként is törékeny világbékét", amit feltétlenül el kell mondani, mert előfordulhat, hogy "holnap már késő lesz".

Grass bírálta Németországot is, amiért ismét eladott Izraelnek egy tengeralattjárót, amelyet szakértők szerint el lehet látni nukleáris robbanótöltettel felszerelt rakétákkal. Grass Iránra utalva azt írta, hogy a németektől vásárolt izraeli tengeralattjáróról egy olyan országra lehet csapást mérni "mindent megsemmisítő robbanótöltettel", ahol "egyetlen egy atombomba létét" sem sikerült bizonyítani. Németország nyugati felében - brit mintára - a hatvanas évek elején kezdődtek a húsvéti békemenetek.

A tüntetések tetőpontjukat a hidegháborús fegyverkezési versennyel párhuzamosan a nyolcvanas években érték el, amikor a fő követelés az atomfegyverek betiltása volt. Azokban az években százezrek vonultak az utcákra a német városokban.

A keleti tömb összeomlását követően a békemegmozdulások részvevőinek száma visszaesett, tavaly azonban ismét tízezrek tüntettek, a demonstrációknak a fukusimai atomkatasztrófa és a csernobili atomszerencsétlenség 25. évfordulója adott aktualitást.

Olvasóink írták

  • 4. Mozimasiniszta 2012. április 09. 21:06
    „lj510126 - jól látod, és végre hangjukat is hallani !”
  • 3. Apátfalvi** 2012. április 09. 18:43
    „"ismét"?

    Tán egy március 19-ei hazaárulóval van dolgunk "ismét"...?”
  • 2. lj510126 2012. április 09. 18:02
    „A németeknek végre kezd ismét kiegyenesedni a gerincük!”
  • 1. Mignon 2012. április 09. 17:55
    „Grass ur mar kezzel-labbal
    helyesbit, pontosit, korrigal, javit, modosit, hogy
    "...ö nem ugy gondolta...", hogy
    "...ma mar maskepp fogalmazna...", hogy
    "...nehany reszletet kihagyna...", stb.

    A vers eredeti cime:
    "Was gesagt werden muss..."
    ("Amit meg kell mondani...")

    Es nem az MTI altal forditott : "Amit el kell mondani".
    Nagy különbseg!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb amerikai repülőgép-hordozót vezényeltek a Perzsa-öbölbe

Az Egyesült Államok egy második amerikai repülőgép-hordozót küldött a Perzsa-öbölbe az iráni… Tovább olvasom