Délmagyar logó

2018. 11. 18. vasárnap - Jenő 0°C | 7°C Még több cikk.

Magyar támogatásból mentik meg a Közel-Kelet keresztény örökségét

Immáron két hónapja megkezdődtek azok a munkálatok, amelyeknek során harminchárom keresztény templomot újíthatnak fel Libanonban.
"Két év választja el Libanont attól, hogy harminchárom megújult történelmi fontosságú templommal bővüljön az amúgy is gazdag keresztény zarándokhellyel rendelkező listája" – kommentálta a libanoni sajtó a hírt, amely szerint a magyar kormány támogatásának köszönhetően keresztény kegyhelyek újulhatnak meg a közel-keleti országban. A korábban a Közel-Kelet Svájcaként emlegetett országban mára közel kétmillió, zömében szíriai, iraki és palesztin menekült él. Magyarország segítségével most az országban élő keresztény kisebbség identitása is megerősödhet. 

A magyar állam által finanszírozott projekt 2,5 millió euró költségvetéssel bír

Immáron két hónapja megkezdődtek azok a munkálatok, amelyeknek során harminchárom keresztény templomot újíthatnak fel Libanonban. A beszámoló szerint a listán szerepel például a nyolcszáz éves, Szmarzsbelban található maronita Nagyasszony templom és zarándokhely. A felújításokban résztvevő régész szakember szerint a projekt két részből áll, először feltárják a romos templomokat, meghatározzák korukat, majd a második szakaszban megkezdődik a helyreállítás és a restauráció.

Tanja Zafin hozzátette, vannak templomok, amelyek csak kisebb restaurálásra szorulnak, ugyanakkor egyes romos épületeket teljesen újjá kell építeni, ez akár 4-5 hónapot is igénybe vehet. Dr. Hani Kahwaji libanoni régész a sajtónak arról beszélt, az egész régészeti projekt két évig tart. A magyar állam által finanszírozott projekt 2,5 millió euró költségvetéssel bír, a munkálatokat a Libanoni Régészeti Igazgatóság felügyeli a Szentlélek Katolikus Egyetem közreműködésével.
 
Kereszt Libanonban.

"A Libanonban élő menekültek rendkívül nehéz helyzetben vannak, ugyanakkor él bennük a remény, hogy hazatérhetnek otthonukba"

Érdemes felidézni, Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke korábban arról számolt be, a 2015-ös családszinódusra érkező közel-keleti püspökök arra kérték európai társaikat, hogy lehetőleg ne hívják Európába a közel-keleti keresztényeket, hanem helyben vagy az otthonukhoz közeli országban segítsék őket, ahonnan még hazatérhetnek a háború után. Többek között ez az üzenet hívta életre azt a kezdeményezést is, amelynek során magyar, cseh, horvát, lengyel és szlovák katolikus püspökök közös gyűjtésbe kezdtek a libanoni menekülttáborban élők megsegítése érdekében még a tavalyi év végén.

Erdő Péter bíboros a segélyakcióval kapcsolatban úgy fogalmazott, "a Libanonban élő menekültek rendkívül nehéz helyzetben vannak, ugyanakkor él bennük a remény, hogy hazatérhetnek otthonukba". Paul Karam, a Libanoni Karitász vezetője a 450 ezer eurós adományt megköszönve arról beszélt, a támogatásból elsősorban egészségügyi szolgáltatásokat, valamint lakhatást és élelmet biztosítanak a menekülteknek és azoknak a helyieknek, akik a menekültválság miatt egyre reménytelenebb helyzetbe kerülnek. Karam kitért arra, hogy a 4-4,5 millió lakosú Libanonba az elmúlt években csaknem kétmillió menekült érkezett Szíriából és száznegyvenezer Irakból, emellett ötven éve az országban él félmillió palesztin menekült és négyszázezer külföldi munkavállaló is.

Bővebb részletek és fotók itt!

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Feladta a bevándorlás elleni harcot, öngyilkos lett a politikusnő

Feladta a bevándorlás elleni harcot, öngyilkos lett a politikusnő
Hollandiában meghalt a héten egy ismert bevándorlásellenes politikusnő. A helyi sajtó szerint… Tovább olvasom