Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 23°C Még több cikk.

Michelangelo férfiprostituáltakról mintázhatta az Utolsó ítélet szereplőit

Róma - A Sixtus-kápolna oltárképének, az Utolsó ítéletnek az izmos férfialakjait Michelangelo Buonaroti (1475-1564) férfiprostituáltakról mintázhatta, akiket a homoszexuálisok által látogatott fürdőkben és bordélyokban figyelt meg - állítja egy olasz művészettörténész.
Mint Elena Lazzarini, a Pisai Egyetem kutatója, aki elméletét a Meztelenség, művészet, illendőség - esztétikai változások a XVI. századi művészetében című művében fejti ki, rámutat, a freskón láthatóerős férfitestek, a megfeszülő izmok, az arcokon tükröződő szenvedély és fájdalom ábrázolása a valós életben történő megfigyeléseken alapul. Jól dokumentált tény ugyanis, hogy Michelangelo, akit a történészek közül sokan homoszexuálisnak tartanak, gyakori látogatója volt a Róma macskaköves sikátoraiban rejtőző törökfürdőknek és homoszexuális bordélyoknak.

A fürdők sok helyiségből álltak, ahol a látogatók forró vagy hideg fürdőt vehettek, és masszázsban részesülhettek. Voltak azonban egyéb, eldugott szobácskák is, ahol a testi örömöknek áldozhattak, ahol férfi vagy női prostituáltak álltak a vendégek rendelkezésére.

Az Utolsó ítélet, amelyet 1537 és 1541 között festett meg Michelangelo, Krisztus második eljövetelét ábrázolja. Ekkor Jézus elhozza az apokalipszis napját és ítéletet tart, miután az emberi lelkek a mennyországba emelkednek, vagy a pokolba süllyednek.

"Az egyik elkárhozottat a heréinél fogva rángatják le a pokolba, az üdvözültek ölelkezése, csókváltása pedig egyértelműen homoszexuális jellegű" - vélekedik Elena Lazzarini.

A freskó leleplezésekor a fedetlen férfitestek nyílt ábrázolása felháborodást váltott ki a katolikus egyházban, amely a művészt szemérmetlenséggel vádolta meg.

Biago da Cesena pápai ceremóniamester szerint a freskó inkább egy nyilvános fürdőhöz, vagy tavernához illene, mintsem templomhoz- emlékeztet a The Daily Telegraph című brit lap.

Miután a tridenti (trentói) zsinat a XVI. század közepén elítélte a meztelenséget a vallási művészetben, Daniele da Volterra festőművészt és szobrászt bízták meg azzal, hogy festett drapériákkal fedje be a genitáliákat. A művész elvégezte feladatát, amiért kortársaitól kiérdemelte az Il Braghettone, azaz Nadrágfestő gúnynevet.

Olvasóink írták

  • 3. dodó 2010. november 16. 09:51
    „Ez a neves Elena Lazzarini, a Pisai Egyetem kutatója vajon honnan ismerheti ilyen pontosan a középkori bordélyokat? Esetleg a mai hasonló olasz intézetekben szerzett élményeit vetíti a nagy Leonardo művére?”
  • 2. jozko 2010. november 16. 07:47
    „Nincs új a Nap altt...
    A megrendelőt ez -jóllehet, biztosan tudta - nemigen zavarta.

    A törökök a hódoltság éveinek már az elején levakarták vagy átfestették az emberalakokat ábrázoló festményeket a templomaink falán.
    Jólinformáltak lehettek - az iszlám ebben nem ismert tréfát!”
  • 1. Mignon 2010. november 15. 22:13
    „Buonarroti

    2 "r"-el.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csehország kész segíteni Szerbiának az EU-hoz való csatlakozásban

Pozsony/Prága - Csehország kész segíteni Szerbiának, hogy mielőbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz… Tovább olvasom