Délmagyar logó

2018. 07. 20. péntek - Illés 18°C | 27°C Még több cikk.

NATO-csúcs - A tagállamok a tisztességes tehermegosztás mellett foglaltak állást

Macedónia a csúcstalálkozón meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, köszönhetően annak, hogy várhatóan sikerül lezárnia a Görögországgal fennálló névvitáját.
A tisztességes tehermegosztás mellett is állást foglaltak a NATO-tagországok állam- és kormányfői brüsszeli találkozójuk első napján, szerdán - mondta el Jens Stoltenberg, az észak-atlanti védelmi szövetség főtitkára a munkaülést követően. Macedónia a várakozásoknak megfelelően meghívást kapott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Stoltenberg a kiadások növelésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a védelemre fordított költségek és a felelősség jobb egyensúlyra törekvő megosztása biztosítja a szövetség hitelességét, a tagállamok közötti szolidaritást és a gyors reagálási képességet.
    
Az állam- és kormányfők megállapodtak a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítéséről, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága. Az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, valamint az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ jöhet létre Németországban.
    
Macedónia a csúcstalálkozón meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, köszönhetően annak, hogy várhatóan sikerül lezárnia a Görögországgal fennálló névvitáját. A tagállamok vezetői üdvözölték a névvita rendezését és a macedón kormány reformintézkedéseit.
    
A csúcsértekezleten elfogadott nyilatkozatban a NATO-tagországok az Oroszországgal ápolt kapcsolatok javítása, a párbeszéd fenntartása mellett foglaltak állást. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy nem kötnek kompromisszumot az Európa és Észak-Amerika biztonságát garantáló elveket illetően.
    
A tagállamok megerősítették elkötelezettségünket az afganisztáni biztonság és stabilitás mellett, ez tanácsadást és az afgán nemzeti védelmi és biztonsági erők képzését jelenti. Emellett 2024-ig kiterjesztették az afgán erők pénzügyi támogatását is.
    
Donald Trump amerikai elnök még a csúcstalálkozót megelőzően a német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett kiépítése miatt, mondván, hogy Németország "túsza" lett Oroszországnak. Angela Merkel kancellár erre reagálva kijelentette, Németország független ország, amely független politikát folytat és független döntéseket hoz. A két vezető külön is találkozott egymással, és ezt követően Trump "nagyon jónak" nevezte a kapcsolatukat.
    
Rumen Radev bolgár államfő a találkozó szünetében arról tájékoztatott, hogy a megbeszélésen Trump felszólította a NATO tagállamait: emeljék védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) 4 százalékára, a korábbi hivatalos elvárás duplájára. Később a washingtoni Fehér Ház egyik szóvivője is megerősítette, hogy Donald Trump a védelmi kiadások elvárt szintjének emelését sürgette, és azt mondta, hogy az elnök erről már a tavalyi NATO-csúcson is beszélt. Sajtótájékoztatóján megkérdezték erről Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, aki úgy vélekedett, hogy először a hivatalos, jóváhagyott elvárásoknak kell eleget tenni, márpedig a szövetségesek jó úton haladnak efelé.
    
Emmanuel Macron francia elnök a tanácskozás szünetében azt mondta, hogy a NATO meggyengülése hosszú távon költségesebb lenne a tagországok számára, mint a védelmi kiadások növelése.
    
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Magyarország növeli hozzájárulását a NATO erőfeszítéseihez.
    
Elmondta, hogy az ország átfogó haderőreformba kezdett, a Magyar Honvédség egyebek mellett új helikoptereket szerez be mintegy 100 milliárd forint értékben. Megerősítette, hogy Magyarország a korábbi megállapodásoknak megfelelően el fogja érni, hogy a védelmi kiadások a GDP 2 százalékát tegyék ki.
    
Elmondta azt is: Magyarország úgy döntött, hogy a NATO afganisztáni misszióját erőstő 117 fős magyar kontingens állományát további 12 fővel növeli, valamint az eredetileg 2020-ig vállalt pénzügyi hozzájárulás időszakát 2024-ig kiterjeszti, ami azt jelenti, hogy évi félmillió dollárral járul hozzá az afgán biztonsági erők kapacitásainak és képességeinek fejlesztéséhez. Ezek mellett a Koszovóban szolgálatot teljesítő NATO-erők (KFOR) munkájában hamarosan 390 magyar katona teljesít majd szolgálatot - tette hozzá.
    
A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli találkozója csütörtökön fejeződik be.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ausztria a külső határvédelem megerősítésére fókuszál

Soros elnökként Ausztria azon fog munkálkodni, hogy a gyakorlatban is megvalósítsa a legutóbbi… Tovább olvasom