Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -3°C | 10°C Még több cikk.

Ők kapják idén a fizikai Nobel-díjat

Három csillagásznak ítélték oda megosztva az idei fizikai Nobel-díjat.
Saul Perlmutter amerikai, valamint Brian P. Schmidt ausztrál és Adam G. Riess amerikai csillagászoknak ítélték oda megosztva az idei fizikai Nobel-díjat - jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.

Nobel-díj kitüntetettjeiről az elmúlt tíz évben:

2001 - Az amerikai Eric A. Cornell, Carl E. Wieman és az Egyesült Államokban élő, német származású Wolfgang Ketterle az alkáli atomokból álló higított gázokban létrehozott Bose-Einstein-kondenzáció előállításáért és a kondenzátumok tulajdonságairól szóló korai alaptanulmányokért.

2002 - Raymond Davis amerikai és Kosiba Maszatosi japán tudós a kozmikus neutrinók kutatásáért, az amerikai Riccardo Giacconi a kozmikus röntgensugárzási kutatásokért.

2003 - Az orosz származású amerikai Alexei A. Abrikosov, az amerikai Anthony Leggett és az orosz Vitalij Ginzburg a szupravezetés terén végzett úttörő kutatásokért.

2004 - Az amerikai David J. Gross, David Politzer és Frank Wilczek a kvarkok világában elért komoly felfedezésekért.

2005 - Az amerikai Roy J. Glauber az optikai koherenciával kapcsolatos kvantumelmélet továbbfejlesztéséért, a fényrészecskék viselkedésének elméleti leírásáért, az amerikai John L. Hall és a német Theodor W. Ha:nsch - megosztva - a lézeralapú precíziós színképelemzés, vagyis az atomok és a molekulák fényének nagy pontosságú színmeghatározása terén elért eredményeiért.

2006 - Az amerikai John C. Mather és George F. Smoot világegyetem, a naprendszerek és a csillagok keletkezésével kapcsolatos, e folyamatok mélyebb megértését segítő kutatómunkájáért.

2007 - Albert Fert francia és Peter Grünberg német kutató az óriás magnetorezisztencia felfedezéséért, amely lehetővé tette a számítógépes merevlemezek radikális miniatürizálását.

2008 - Nambu Joicsiro amerikai kutató a spontán szimmetriasértés a szubatomi részecskék fizikájában elnevezésű mechanizmus felfedezéséért, és Kobajasi Makoto, valamint Maszkava Tosihide japán fizikusok a szimmetriasértés eredetének felfedezéséért.

2009 - Az amerikai Charles K. Kao az optikai szálakon keresztül történő fénytovábbítás területén elért alapvető eredményeiért és a szintén amerikai Willard S. Boyle és George E. Smith - megosztva - egy képalkotó félvezető detektor, a CCD-szenzor feltalálásáért.

2010 - Megosztva Andre Geim és Konstantin (Kostya) Novoselov Nagy-Britanniában dolgozó orosz tudósok a két dimenziós grafénra (egyetlen atom vastagságú grafitréteg, kétdimenziós szén atomrács) vonatkozó előremutató kísérleteikért.

A fizikai Nobel-díjat most 105. alkalommal osztották ki. A kitüntetést eddig csak az amerikai John Bardeen kapta meg két alkalommal. A fizikai Nobel-díjat legfiatalabban 1915-ben az akkor 25 éves Lawrence Bragg, legidősebben 2002-ben az akkor 88 éves Raymond Davis Jr. kapta meg. A 191 kitüntetett közül csak kettő a nő, Marie Curie 1903-ban, Maria Goeppert-Mayer 1963-ban kapta meg a díjat. Ez a 29. alkalom, hogy három tudósnak ítélték oda megosztva a díjat.

Magyar származású tudósok közül eddig hárman kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban élt Lénárd Fülöp (1862-1947) "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élt Wigner Jenő (1902-1995) "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", valamint 1971-ben a Nagy-Britanniában élt Gábor Dénes (1900-1979) "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért".
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Motorcsónak és teherszállító hajó ütközött

A Hollandiában történt balesetben egy ember vízbe fúlt, három másik eltűnt és valószínűleg meghalt. Tovább olvasom