Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Palau, a cápák paradicsoma

Koror (Palau) - A csendes-óceáni Palau hivatalosan védett állatnak tekinti a cápát, annak ellenére is, hogy a tengeri ragadozó emberevő hírében áll.
A 24 szigetből álló Palau Köztársaság mindössze egyetlen öreg hajóval rendelkezik egy akkora tengeri térség felügyeletére, mint Franciaország, mégis sikerült visszaszorítania a faj fennmaradását veszélyeztető orvhalászatot.

A Fülöp-szigetektől 800 kilométerre keletre fekvő szigetcsoport vizein 2009 szeptemberében hoztak létre - elsőként a világon - védett területet a cápák számára. Palau teljes kizárólagos gazdasági övezetében, amely 630 ezer négyzetkilométerre terjed ki, betiltották a cápahalászatot.

A kezdeményezés egy Dermot Keane nevű ír férfi nevéhez kötődik. Ő 1995-ban érkezett Palauba, és fő feladatának a faj védelmét tekinti. Korábban Palau vizein számos hajó specializálódott a cápákra: a kifogott példányoknak csak az uszonyait vágták le, amelyeket aztán az Ázsiában ínyencségnek számító leves elkészítéséhez használtak fel. Magukat a megcsonkított és ezért úszni képtelen állatokat mindenütt visszadobják a tengerbe, ahol rettenetes kínok között elpusztulnak.

Az életszínvonal emelkedésével a cápauszony iránti kereslet folyamatosan nő és veszélyezteti az egész cápaállományt.

"Amikor Palaura érkeztem, 50-60 hajó is cirkált a szigetek között, a vitorlakötélzetükön mindenütt uszonyok száradtak" - mondta el Keane az AFP-nek.

A Pew ökológiai alapítvány szerint világszerte évente 73 millió cápát mészárolnak le uszonyaikért, amelyekért a feketepiacon kilónként akár 100 dollárt (több mint 21 ezer forint) is megadnak. Keane szerint alapvető fontosságú a csúcsragadozónak számító cápák szerepe a táplálékláncban, a cápapopuláció csökkenése lerontja a halállomány minőségét.

Az ír férfi az 1990-es évek végétől mind nagyobb szerepet vállalt a tengeri ragadozó védelmében. Ő kezdeményezte a cápavédelmi terület létrehozását Palauban, ahol nem kevesebb mint 130 cápafaj található: látta ugyanis, mennyire megrendíti az embereket a sok megcsonkított állat látványa.

A Keane által a levágott uszonyú cápákról készített véres fényképek magukért beszéltek, de az emberek kezdetben mégis vonakodtak attól, hogy megkíméljék a ragadozót. Nemcsak emberevőnek tekintették, de vetélytársnak is, ugyanis a cápák sok halat fogyasztanak és így veszélyeztetik a szigetcsoport 21 ezer lakójának megélhetését.

A gondolat azonban lassan mégis teret nyert, így Palau Köztársaság vált a világ cápavédőinek fő találkozóhelyévé. Johnson Toribiong, a szigetország elnöke az ENSZ-ben többször is személyesen hívta fel a figyelmet a cápák veszélyeztetettségére, és statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a több hasznot hajtanak turisztikai látványosságként, mint megfőzött uszonyaik a levesben.

S noha a kis országnak kevés eszköze van a cápahalászati tilalom betartásának ellenőrzésére, hatóságai szerint az elmúlt esztendőben már egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy valamelyik halászhajón cápauszonyokat találtak volna.

Palau példáját követve ma már Honduras és a Maldív-szigetek is betiltotta vizein a cápahalászatot.

Olvasóink írták

  • 1. dodó 2011. január 08. 20:48
    „A mindenki által kedvelt elefántok csak Afrikában évi 300 embert ölnek meg, az indiaiak ennek többszörösét. A mindenki által üldözött és félreértett cápák világviszonylatban évi hármat. Ennyit az emberevésről!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meghalt Jirí Dientsbier

Pozsony/Prága - Hetvenhárom éves korában szombaton Prágában meghalt Jirí Dientsbier, az 1989-es… Tovább olvasom