Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Párizsi vérengzés: Több mint 2,5 millióan tüntettek Franciaországban

A párizsi Köztársaság téren a Marianne szobor lábánál fiatalok és idősek, gyerekek és szüleik, franciák és külföldiek, muzulmánok és zsidók együtt adóztak az áldozatok emléke előtt.
  • Megölték a Charlie Hebdo merénylőit és a párizsi túszejtőt
  • Túszokat ejtettek egy párizsi kóser üzletnél, a két túszejtés kapcsolódik egymáshoz
  • A pénteki lövöldözés után két halottról és 20 sérültről érkeztek hírek 
  • Pénteken behatoltak a gyanúsítottak egy Párizs környéki nyomdaipari cég telephelyére, és túszokat ejtettek
  • Franciaország északi részén üldözték a gyanúsítottakat
  • Tízezrek vonultak az utcára a Charlie Hebdo melletti szolidaritás jegyében
  • Terrortámadásnak minősítette a szerdai fegyveres akciót a francia elnök
  • A francia kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet Párizs térségében
  • Három fegyveres hatolt be szerdán a Charlie Hebdo szerkesztőségébe, ahol 11 embert megölt, valamint egy rendőrrel is végeztek az utcán

Több német városban is tüntettek a terrorizmus ellen


Több német városban is demonstrációt tartottak vasárnap, a terrorizmus elleni párizsi történelmi tiltakozó felvonulással egy időben, a legnagyobb tüntetés Berlinben volt, ahol csaknem 20 ezren gyűltek össze a francia nagykövetség épületénél.

A német főváros központjában, a Brandenburgi kapunál álló nagykövetségi épületnél a viharos időjárás ellenére 18 ezren jelentek meg a rendőrség becslése szerint. A szervezők 6 ezer résztvevőre számítottak. A tömegben többen francia nemzeti zászlót lengettek, és sokan "Mi mind Charlie vagyunk" feliratú fekete transzparenst vagy tollat, ceruzát tartottak a magasba.

A párizsi vérengzés áldozatainak emléke előtt tisztelgő, a szólásszabadság mellett kiálló demonstrációkat tartottak több más német nagyvárosban is, például Frankfurtban és Münchenben.

A szolidaritási tüntetések sora tovább folytatódik. A Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa (ZMD) keddre hirdetett demonstrációt Berlinbe. A megmozdulást támogatja több parlamenti párt, és jelezte részvételét többek között Angela Merkel kancellár. A szociáldemokraták (SPD) egy másik, nagyszabású tüntetés megszervezését is javasolják társadalmi szervezetek részvételével, időpontot egyelőre nem jelöltek meg.

Brüsszelben is ezrek meneteltek, bombariadó az egyik napilapnál


A rendőrség adatai szerint mintegy 20 ezer ember vonult fel vasárnap délután Brüsszel belvárosában az "Együtt a gyűlölet ellen" címmel meghirdetett meneten, közben egy névtelen telefonáló fenyegetése miatt ki kellett üríteni a legnagyobb példányszámú francia nyelvű belga napilap, a Le Soir szerkesztőségét.

A brüsszeli felvonuláson sokan francia zászlót borítottak magukra és "Je suis Charlie" vagy "Együtt a gyűlölet ellen" feliratú, holland vagy francia nyelvű táblákkal vonultak végig a belvároson. A menet élén is ez a felirat szerepelt, az angol "Freedom of Speech" (szólásszabadság) mellett.

A felvonulás élén belga politikusok, újságírók, civil szervezetek képviselői, a belgiumi francia közösség tagjai és uniós biztosok is vonultak. A megmozduláson belgiumi zsidó és muszlim szervezetek egyaránt képviseltették magukat.

A menet honlapja szerint a felvonulást a szerdai párizsi vérengzés miatt szervezték állampolgárok, grafikusok, újságírók szakszervezeti vezetők, vállalkozók és a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen küzdő civil szervezetek, céljuk pedig, hogy bebizonyítsák, hogy Európában és Brüsszelben lehetséges az együttélés, és megakadályozzák, hogy "a szabadság ellenségei érvényesíthessék akaratukat".

Mindeközben bombariadó miatt ki kellett üríteni a Le Soir szerkesztőségét, amely szintén a belvárosban található. Egy névtelen, magát szélsőbaloldalinak nevező telefonáló bombamerénylettel fenyegetőzött, amiért a párizsi terrortámadás másnapján a lap leközölte a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúráit. A telefonáló a szélsőbaloldal nevében tiltakozásának adott hangot, mondván, a lap tudósításával a szélsőjobboldalt táplálja. Nem sokkal később az egész épületet kiürítették, a rendőrség pedig körülzárta a környéket.

Luxembourgban mintegy 2000 ember gyűlt össze a francia nagykövetség előtt, ahol a francia himnusszal és egyperces néma tiszteletadással emlékeztek az áldozatokra, majd némán vonultak végig a város központján.

A Kouachi-fivérek Jemenben kaptak fegyveres kiképzést


A Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi székházát megtámadó Kouachi-fivérek Jemenben kaptak fegyveres kiképzést 2011-ben - közölték jemeni magas rangú biztonsági források vasárnap.

A tájékoztatás szerint a francia fővárosban tizenkét embert meggyilkoló testvérek az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat egyik térségbeli fellegvárának számító Marib kormányzóság sivatagos területein kaptak kiképzést. Chérif és Said Kouachi Ománon keresztül utazott Jemenbe.

Jemeni tisztségviselők most erősítették meg először, hogy az utóbbi ötven év legvéresebb franciaországi terrortámadásának minősített akciót végrehajtó fivérek az országban tartózkodtak. Az al-Kaida jemeni szárnyát a világ legveszélyesebb terrorcsoportjai között tartják számon.

Az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) elsősorban a kormányerők és a síiták elleni belföldi harcokra összpontosítja erejét, de tagjai időnként külföldi terrortámadásokat is végrehajtanak.

A hadsereg előző évi offenzívája és az Egyesült Államok légi hadjárata következtében sokan úgy gondolták, hogy a csoport jelentősen meggyengült és már nem képes nagyszabású akciókat végrehajtani külföldön.

"A testvérek 2011. július 25-én érkeztek Ománba, innen pedig átcsempészték őket Jemenbe, ahol két hétig tartózkodtak" - mondta egy neve elhallgatását kérő jemeni illetékes.

"Találkoztak Anvar al-Avlaki radikális imámmal és háromnapos fegyveres kiképzésben részesültek a sivatagban. Augusztus 15-én visszatértek Ománba, majd innen továbbutaztak Franciaországba" - tudatta a tisztségviselő.

A jemeni látogatásról szóló híreket név nélkül nyilatkozó titkosszolgálati források is megerősítették. A fivérek szerintük az arab tavasz idején Jemenben kirobbant lázongást kihasználva utaztak a Perzsa-öböl menti országba.

Anvar al-Avlakit, az al-Kaida regionális vezetőjét Jemenben még 2011-ben egy amerikai dróntámadás során megölték. Chérif Kouachi halála előtt azt mondta, hogy őt Avlaki emír pénzelte, testvérével együtt pedig az al-Kaida jemeni szárnyához tartozik.

Befejeződött a külföldi vezetők menete

Délután 4 óra körül befejeződött mintegy ötven ország állam- és kormányfőjének a terrorizmus elleni történelmi tiltakozó felvonulása vasárnap Párizsban, de Francois Hollande francia elnök a helyszínen maradt, hogy részvétét nyilvánítsa az áldozatok hozzátartozóinak és a sérülteknek.

Menet közben a vezető hazai és külföldi politikusok egy perc megállással és néma csenddel adóztak az áldozatok emléke előtt.

A politikai vezetők szoros sorfalat alkotva, karöltve, némán mentek, Hollande francia elnökbe balról Angela Merkel német kancellár, jobbról Ibrahim Boubacar Keita mali elnök karolt. Az első sorban volt látható többek között Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Mögöttük vonult más államok vezetőinek társaságában Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A politikusokat - akik közül többen is üdvözölték a menet menti házak ablakában lévő embereket - hatalmas tapssal fogadta a tömeg.

A menet végeztével a francia államfő egyenként üdvözölte a megjelent külföldi vezetőket, majd elvegyült a tömegben.

Több mint 600 ezren vonultak utcára a vidéki városokban Franciaországban

Együttvéve több mint 600 ezren vonultak utcára Franciaország vidéki városaiban vasárnap, hogy a szólásszabadságért és a fanatizmus ellen tüntessenek.

Az AFP becslése szerint 150-200 ezer ember tüntetett az ország harmadik legnagyobb városában, Lyonban, legalább 100 ezren vonultak fel Bordeaux-ban, több mint 60 ezren Rennes-ben és Marseille-ben.

Lyonban meg kellett hosszabbítani a menet eredeti útvonalát, hogy mindenki elférjen. Két napon belül már másodszor vonultak utcára Marseille-ben, Franciaország második legnagyobb városában, ahol szombaton is tüntetést tartottak 45 ezer ember részvételével.

Mintegy 60 ezren tiltakoztak Saint-Etienne-ben a Mi mind Charlie vagyunk feliratú fekete transzparens alatt. Hatalmas volt a mozgósítás Perpignanban, ahol a 110 ezer lakosból 40 ezren mentek utcára.

Mintegy 100 ezer fővel a második világháború óta eltelt időszak egyik legnagyobb tüntetését tartották Bordeaux-ban, ahol egy perc néma csenddel is adóztak az áldozatok emlékének.

Ezrek gyűltek össze Strasbourgban, sokan gyermekekkel. Clermont-Ferrand-ban legalább 30 ezren fejezték ki tiltakozásukat a terrorizmus és a fanatizmus ellen, sokan karikaturisták rajzaival a kezükben.

A vasárnapi tüntetéssorozat kora hajnalban kezdődött a Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni Új-Kaledónián, ahol négyezren gyűltek össze Nouméában.

Elindult a terrorizmus elleni menet

A politikusokkal párhuzamosan egy másik útvonalon a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni szerdai véres merénylet és az azt követő túszejtések 17 áldozatának hozzátartozói indultak el.

Mindkét csendes menet a République (Köztársaság) tértől indult és az onnan három kilométerre található Nation (Nemzet) térre fog megérkezni.

A megemlékező menet várhatóan több órán fog vonulni, miután a République téren kora délelőtt óta hatalmas tömeg gyűlt össze. Az emberek gyertyákat gyújtanak és virágokat helyeznek el a téren álló, a francia köztársaságot szimbolizáló Marianne szobor lábánál.

Párizsi vérengzés: Elindult a terrorizmus elleni menet. Fotó: MTI (galéria)

 

Az EU külső határainak fokozottabb ellenőrzésére szólítottak fel a belügyminiszterek találkozóján

 


Az Európai Unió külső határainak fokozottabb ellenőrzésére szólított fel vasárnap tizenegy európai ország belügyminisztere és Eric Holder amerikai igazságügy-miniszter, akik rendkívüli tanácskozást tartottak a nemzetközi és európai terrorellenes küzdelemről Párizsban.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter közölte: mindannyian egyetértenek abban, hogy bizonyos kritériumok alapján bizonyos utasoknál mélyreható ellenőrzést kell végezni. Emellett kiemelte, hogy a terrorellenes küzdelemben ki kell építeni a légitársaságok utasainak adatait összegyűjtő rendszert.

Holder bejelentette, hogy február 18-án Washingtonban tartanak nagyszabású terrorellenes csúcstalálkozót.

 

 

 

 

Német lap: újabb terrortámadások veszélyére figyelmeztetnek nyugati titkosszolgálatok

 

 



A párizsi vérengzés után újabb iszlamista terrortámadások történhetnek Európában - figyelmeztetnek nyugati hírszerző szolgálatok a Bild am Sonntag című vasárnapi német lap beszámolója szerint.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) információi szerint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egy európai támadássorozat nyitányaként tartja számon a párizsi mészárlást - írta a Bild am Sonntag.

A lap felidézte egy tavaly októberi jelentését, amely szerint az NSA feltörte az IÁ vezető köreinek kommunikációját védő titkosítást, és a rögzített beszélgetésekből kiderült, hogy az iszlamisták négyfős egységeket állítottak fel, amelyeknek az a feladatuk, hogy a menekültek közé férkőzve Szíriából eljussanak Törökországba, majd onnan hamis útlevéllel továbbutazzanak Nyugat-Európába, és ott merényleteket kövessenek el.

Az NSA röviddel a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni merényletet és a túszejtéseket követően újabb üzeneteket fogott el, amelyek szerint Párizs után más európai fővárosok következnek - írta a Bild am Sonntag, hozzátéve, hogy az NSA által rögzített beszélgetésekben elhangzik Róma neve.

A brit titkosszolgálatok arra figyelmeztették európai partnereiket, hogy az al-Kaida is merényleteket tervezhet. A nemzetközi terrorista szervezet valószínűleg robbantásos merényletekre készül repülőgépeken, erre utal, hogy nemrég részletes útmutatást közölt az interneten arról, hogy miként kell olyan robbanószerkezeteket készíteni, amelyeket nem szűrnek ki a repülőtéri biztonsági berendezések - áll a beszámolóban.

Ugyancsak a Bild am Sonntag jelentette, hogy szombaton Németországban őrizetbe vették az IÁ egy feltételezett tagját. A 24 éves férfit a hatóságok szerint 2013 októberében Szíriába utazott és csatlakozott az IÁ-hoz. A szervezet egyik legfontosabb németországi toborzó központjaként számon tartott Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Dinslakenből származó fiatalember 2014 novemberében tért vissza Németorzságba, és azért vették őrizetbe, mert a német hírszerzést lehetséges merényletekre vonatkozó értesülésekről tájékoztatták az amerikai partnerszolgálatok. Ugyanakkor konkrét tervekről vagy előkészületekről nincs szó az ügyben - közölte a lappal a szövetségi legfőbb ügyészség.

Thomas de Maiziere belügyminiszter éberségre szólította fel a lakosságot. A radikalizálódás, a szélsőséges iszlamisták közé sodródás folyamatában az érintettek személyisége és életmódja átalakul, és ennek számos jele van, ezért nagyon fontos, hogy a családok, szomszédok, sporttársak, vagy éppen mecsetek közösségének tagjai figyeljenek egymásra. Ugyanakkor nem szabad rögtön terrorizmussal gyanúsítani mindenkit, aki felhúzott kapucnival mászkál sötétedés után - mondta a miniszter a Bild am Sonntagnak.

Félni nem szabad, de ébernek kell lenni, mert a hatóságok a radikális iszlamista színtéren 260 embert tartanak számon lehetséges veszélyforrásként, ami minden eddiginél több - mondta Thomas de Maiziere.

A német nemzetbiztonsági szolgálatok legutóbbi, tavaly év végi adatai szerint nagyjából 550-en utaztak Németországból a Közel-Keletre, hogy harcoljanak az IÁ oldalán. Közülük nagyjából 60-an meghaltak, 180-an pedig hazatértek. Közülük sokan csalódottak, kiábrándultak, de olyanok is vannak, akik komoly harci tapasztalattal és fanatizmusukban megerősödve érkeztek vissza Németországba.
 

Zsidó megemlékezés, Netanjahu nyilatkozata

 


A francia zsidó közösség megemlékezett szombaton a párizsi vérengzés zsidó áldozatairól, miközben sokan foglalkoztak azzal a kérdéssel is, hogy milyen jövő vár rájuk Franciaországban.

Roger Cukierman, a közösség vezetője arra kérte a francia zsidókat, hogy maradjanak az országban, és ne csatlakozzanak az Izraelbe irányuló kivándorlási hullámhoz. "Nagyon fontos, hogy maradjon zsidó közösség Franciaországban" - hangsúlyozta. "Szabadon fogjuk élni zsidó életünket, bármit is akarnak ránk kényszeríteni az ellenségeink" - jelentette ki az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban.

A közösség virrasztást tart a pénteki vérengzés négy zsidó áldozata emlékére: egy iszlamista terrorista berontott egy kelet-párizsi kóser élelmiszerboltba, ahol a bennlévők közül többet megölt, másokat túszul ejtett. Vvégül a kommandósok lőtték le.

Franciaországban él a legnagyobb nyugat-európai zsidó és muzulmán közösség.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy szombati televíziós beszédben azt hangoztatta, hogy a franciaországi zsidók hazája Izrael.

"Azt mondom Franciaország minden zsidójának, Nyugat-Európa összes zsidójának, hogy Izrael nem egyszerűen az a hely, ahová imádkozni járnak, Izrael Állam a hazájuk" - jelentette ki.

Izrael 1948-as megalapítása óta először a tavalyi évben Franciaország vált az Izraelbe irányuló zsidó kivándorlás fő kiinduló pontja 6600 emberrel, szemben az előző évi 3400-zal. A francia zsidó közösség létszámát 5-600 ezerre becsülik. Ez a harmadik legnagyobb a világon az Egyesült Államok és Izrael után. Az Izraelbe költözők legfontosabb indítéka vallási jellegű, de egyre többen vannak, akik a bizonytalanság miatt távoznak.

 

 

 

 

Kandahárban ünnepeltek

 


A dél-afganisztáni Kandahárban, a szélsőséges iszlamista tálib mozgalom fellegvárában több száz felvonuló ünnepelte meg a Charlie Habdo című francia szatirikus lap szerkesztősége elleni merényletet, és hősnek nevezte a két támadót - közölték szombaton hivatalos források.

A tüntetők egyben tiltakoztak amiatt, hogy Asraf Gáni afgán államfő elítélte a vérengzést, és kijelentette, hogy "védtelen emberek és civilek meggyilkolása gyűlöletes terrorista bűncselekmény, amelyre nincs magyarázat".

A menet a heti fő ima után indult egy mecsetből pénteken, és több száz embert vonzott magához az utcákon. Azt kiabálták, hogy a támadók hősök, és hogy meg kell büntetni azokat, akik kigúnyolják Mohamed prófétát.

A szólásszabadság elve miatt a rendőrség nem avatkozott közbe, de biztosította a menetet, amely rendbontás nélkül ért véget - közölte a kandahári tartományi rendőrfőnök.

Afganisztán a szélsőséges tálib rendszer megdöntése után 13 évvel továbbra is mélyen konzervatív vallásos ország. A muzulmán hit elleni vélt vagy valódi támadások korábban is heves, néha erőszakba átcsapó tiltakozásokat váltottak ki. 2011-ben hét ENSZ-alkalmazottat gyilkoltak meg, miután az Egyesült Államokban egy elvakult keresztény tiszteletes nyilvánosan Koránt égetett.

 

 

 

 

 

Szatirikus valláskritikai rajzokat tervez bemutatni egy bécsi múzeum

 


Szatirikus valláskritikai rajzokból rendez kiállítást egy bécsi galéria, a tárlatot a Charlie Hebdo francia magazin elleni párizsi merénylet miatt a tervezettnél várhatóan korábban láthatja majd a közönség.

A Galerie Komische Künste, az osztrák főváros múzeumi negyedében található, a humoros és szatirikus alkotásokat felvonultató galéria, az Istenkáromlás mesterművei címen mutatja be az alkotásokat.

A galéria nem először foglalkozik vallási témával. Clemens Ettenauer, az intézmény egyik vezetője a január első hetében zárult, ünnepi kiállításról beszámolva megjegyezte: a karácsonyi témájú tárlatunkról is többen megsértve távoztak, pedig csak ártalmatlan karikatúrákról volt szó. Az igazgató úgy véli, a politikai karikatúrákon a látogatók egyformán szórakoznak, a vallási tartalmú rajzokat azonban mindenki sokkal személyesebben értelmezi.

Clemens Ettenauer a Bananenblatt című szatirikus magazin alapítójaként úgy látja: a vallási szatírának mindig viccesnek kell lennie és üzenetet kell hordoznia. Szerinte a Mohamed-karikatúrák inkább a provokációról, mintsem a kritikáról szóltak. Elmondása szerint nem tervezi a Je suis Charlie plakát kifüggesztését, azonban a Bananenblatt következő, márciusban megjelenő számában foglalkozni fognak a Párizsban történtekkel.

 

 

 

 

Százezrek vettek részt a megemlékezéseken Franciaország-szerte

 


Mintegy 700 ezren vonultak szombaton az utcára Franciaország vidéki városaiban az elmúlt három nap terrortámadásai 17 halálos áldozatának emlékére - közölte a francia belügyminisztérium

A legtöbben, mintegy 80 ezren Toulouse-ban csatlakoztak a Charlie vagyok felirat mögött vonuló csendes menethez.

A dél-franciaországi Pau-ban közel 40 ezren vettek részt az önkormányzat által szervezett csendes felvonuláson. A belvároson végighaladó tömeg élén gimnazisták tartották magasba a "Mindannyian Charlie-k vagyunk" feliratot.

A nyugat-franciaországi Nantes-ban 30 ezren voltak, Besanconban több mint 20 ezren, Lille-ben és Orléans-ban 22 ezren jelentek meg.

A 350 ezres lakosú Nizzában 23 ezren vonultak végig a Promenade des Anglais nevű híres tengerparti sétányon. A több mint egy kilométeres menet valamennyi nagy vallás képviselőinek jelenlétében megkoszorúzta a háborús hősök emlékművét. A francia köztelevízió kommentárja szerint Franciaország 1945-ös felszabadítása óta nem voltak ekkora megemlékezések vidéki városokban.

A vidéki megemlékezésekre egy nappal az előtt a párizsi menet előtt került sor, amelyre európai vezető politikusok mellett több mint egymillió embert várnak. A Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni véres merénylet áldozataira való emlékezés mellett a cél a szabadság és a demokrácia melletti kiállás lesz a terrorizmussal szemben.

"Elképesztő megmozdulás lesz. Olyan erősnek, méltóságteljesnek kell lennie, amely bebizonyítja a francia nép erejét és méltóságát, amely a szabadság és a tolerancia iránti szeretetét fogja világgá kürtölni. Minél többen jöjjenek el!" - fogalmazott szombat délelőtt Manuel Valls kormányfő egy vidéki rendezvényen.

Bernard Cazeneuve belügyminiszter a kormány válságtanácskozása után bejelentette, hogy a fővárosban és környékén megerősítik a biztonsági intézkedéseket, amelyek már eddig is a legmagasabb fokozaton voltak a terrorfenyegetettség miatt. A miniszter kijelentette, hogy a hatóságoknak minden eszköz rendelkezésükre áll a biztonság szavatolására.

A külföldi meghívottakon kívül mintegy tíz francia politikai párt képviselteti magát a menetben. Egyedül a szélsőjobboldali Nemzeti Front nem kíván hivatalosan felvonulni, mert állítása szerint nem kapott meghívást Francois Hollande államfőtől.

"Meg fogjuk találni a módját annak, hogy megemlékezzünk a franciákkal" - mondta Marine Le Pen pártelnök. A politikus egyénként már szerdán elítélte "az iszlamista fundamentalisták által elkövetett terrortámadást".

Apja, a pártalapító Jean-Marie Le Pen viszont szombaton azt mondta: "Elnézést, de én nem vagyok Charlie", elhatárolódva a Franciaország-szerte középületeken, utcán és a médiában elterjedt mondattól, amellyel az áldozatok iránti szolidaritásukat fejezik ki az emberek. "Engem is megrázott a 12 francia honfitársam halála, de én nem fogok harcolni a Charlie Hebdo szellemiségének megvédésért, amely a politikai morált teljesen szétolvasztó anarchista-trockista szellemiség" - mondta Le Pen az internetes oldalán közzétett videoüzenetében. A 85 éves szélsőjobboldali veterán emlékeztetett arra, hogy a Charlie Hebdo az általa alapított Nemzeti Front első számú ellensége volt, miután "még nem is olyan régen petícióban követelte (a párt) feloszlatását". Le Pen szerint az áldozatok emlékére szervezett párizsi menetet "felfújja a média".

Franciaországban utoljára 2002-ben volt egymilliós tömegtüntetés, az adott alkalmat a tiltakozásra, hogy Jean-Marie Le Pen bejutott az elnökválasztás második fordulójába a jobboldali Jacques Chirac mögött.

 

 

Hetekig fenntartják a terrorkészültség legmagasabb szintjét

 


Még hetekig fenntartják a franciaországi Ile-de-France régióban a terrorkészültség legmagasabb szintjét, az ország többi részében pedig a hozzá kapcsolódó különleges intézkedéseket, sőt tovább szigorítják azokat - jelentette be szombaton Bernard Cazeneuve belügyminiszter a kormány válságtanácskozása után, amelynek témája az előző nap véget ért terrorcselekmény-sorozat volt.

Továbbra is vannak kockázatok - tette hozzá Cazeneuve, és a lehető legnagyobb éberségre szólította fel az ország társadalmát. Elmondta, hogy a készültség keretében mozgósított több ezer rendőr, katona és egyéb biztonsági személyzet létszámát több százzal növelik.

A szombati tanácskozást Francois Hollande államfő hívta össze.

Az áldozatok emlékére rendezendő vasárnapi párizsi megemlékezéssel kapcsolatban - amelyen a francia elnök és több külföldi vezető is részt vesz - a miniszter kijelentette, hogy a hatóságoknak minden eszköz rendelkezésükre áll a biztonság szavatolására.

Több mint egymillió embert várnak az eseményre, amelyen a megemlékezés mellett a cél a szabadság és a demokrácia melletti kiállás lesz a terrorizmussal szemben. Pénteken a legfőbb európai vezetők, Angela Merkel német kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, David Cameron brit kormányfő, valamint Mariano Rajoy spanyol és Matteo Renzi olasz miniszterelnök egymás után jelentették be, hogy jelen lesznek a megemlékezésen. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője péntek este közölte az MTI-vel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök köszönettel és tisztelettel elfogadta a francia kormány meghívását az eseményre. A Demokratikus Koalíció szombaton közölte, hogy elnöke, Gyurcsány Ferenc, és a párt európai parlamenti képviselője, Molnár Csaba is részt vesz a megemlékezésen Franciaország budapesti nagykövete meghívására.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter közölte még: a nyomozók arra koncentrálnak, hogy a terrortámadások elkövetői tagjai voltak-e egy nagyobb szélsőséges hálózatnak. Az esetekkel kapcsolatban öt embert őrizetben tartanak.

 

 

 

 

A párizsi túszejtő barátnőjét továbbra is nagy erőkkel keresi a rendőrség

 


Továbbra is nagy erőkkel kereste szombaton a francia rendőrség a 26 éves Hayat Boumeddiene-t, a párizsi kóser boltban túszokat ejtő iszlamista barátnőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett a montrouge-i lövöldözésben, amelyben egy rendőrnő életét vesztette. A nő tavaly több mint ötszáz alkalommal beszélt telefonon a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni 12 áldozatot követelő merényletet elkövető testvérpár egyik tagjának feleségével.

Francois Molins párizsi ügyész szombat hajnali sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a dzsihadista testvérek, Said és Chérif Kouachi jól ismerték a párizsi túszejtő és montrouge-i lövöldöző Amedy Coulibalyt. Az utóbbi időben párjaikon keresztül "állandó és részletes" kapcsolatban álltak egymással.

Chérif Kouachi feleségét, Izzana Hamydot már szerdán őrizetbe vette a rendőrség. Amedy Coulibaly barátnője viszont jelenleg a legkeresettebb ember Franciaországban. Az ügyész tájékoztatása szerint 2014-ben a két nő több mint ötszáz alkalommal beszélt egymással telefonon. A három nap alatt az elkövetők környezetéből 16 embert állítottak elő, közülük még öt embert hallgatnak ki, a többieket elengedték.

A barna hosszú hajú, gyermeki arcú 26 éves Hayat Boumeddiene nagyon vallásos, az arcát is eltakaró muzulmán öltözéket visel, s emiatt a Le Parisien című napilap szombati száma szerint pénztárosi munkahelyét is kénytelen volt feladni. A hétgyermekes családban született nő 1994-ben vesztett el az anyját, 2009-ben muzulmán házasságot kötött Coulibaly-val.

Az algériai származású Kouachi testvérek Párizsban született francia állampolgárok, fokozatosan radikalizálódtak, a fiatalabb Chérif 2004-től tartozott egy Irakba harcosokat toborzó párizsi iszlamista csoporthoz, emiatt börtönben is ült. Said 2011-ben Jemenben kapott fegyveres kiképzést, de a francia rendőrséggel soha nem volt dolga.

Amedy Coulibaly köztörvényes bűncselekményekért többször is ült börtönben, ott radikalizálódott és ott ismerte meg Chérif Kouachit. A mali szülőktől Franciaországban született terrorista túszainak azt mondta, hogy a mali francia katonai beavatkozást és nemzetközi koalíció szíriai bombázásait akarta megbosszulni. Az RTL rádió szombaton hozta nyilvánosságra azt a felvételt, amelyet pénteken rögzítettek. A rádió a túszejtés alatt felhívta a kóser boltot, Coulibaly felvette a telefont, de nem szólt bele, mellétette a kagylót, s hosszú vitába kezdett a túszokkal Franciaország külpolitikájáról. A vita a dzsihadista eltökéltségére, terrorista meggyőzéségre és olyan retorikára világít rá, amelyben nem volt helye a tárgyalásnak.

Hasonlóan gondoltak a Kouachi testvérek, akik nem voltak hajlandók tárgyalni a rendőrökkel, miután péntek reggel egy Párizstól negyven kilométerre található ipari területen egy nyomdaüzembe menekültek be. Az ügyész elmondása szerint az idősebb testvér a rendőrökkel folytatott reggeli tűzpárbajban a torkán megsebesült. A nyomdában túszul ejtették az üzemvezetőt, majd 10 óra 20 perckor elengedték. Ezt követően az első emeleten húzták meg magukat, de nem tudták, hogy a nyomda egyik alkalmazottja is elbújt az épületben.

A csendőrség különleges alakulata 10 óra 45 perckor megpróbált kapcsolatba lépni velük, üzeneteket hagytak a telefonjaikon, de a két testvér nem jelentkezett. "Egyáltalán nem reagáltak a tárgyalásokra" - hangsúlyozta az ügyész. Később derült ki, hogy egyikük kapcsolatba lépett a BFM hírtelevízióval. A felvételt, amelyben egy dzsihadista csoport tagjának vallja magát, a nyomda rendőri megrohamozása után tette közzé a televízió.

A támadás délután 5 órakor indult meg, amikor "a bejárati ajtó kinyílt, a két férfi kilépett és sorozatlövéseket adott le a rendőrökre". A kalasnyikovokkal felfegyverkezett terroristákra gránátokat dobtak a rendőrök, ők azonban folytatták a sorozatlövéseket, a rendőrök ezt követően lőtték le őket. Az akcióban egy rendőr könnyebben megsebesült.

A nyomdában az ügyész szerint robbanószereket, valamint egy M82-es sorozatvetőt, egy rakétát, tíz könnygázgránátot, két kalasnyikovot és két automata pisztolyt is találtak a nyomozók.

A két testvér az ügyész szerint a péntekre virradó éjszakát az erdőben töltötte Villers-Coteret nevű település közelében, ahol hatalmas rendőri készültséget rendeltek el. Péntek reggel gyalog jöttek ki az erdőből Nanteuil-le-Haudouin nevű falunál, ott megtámadtak egy autóst, elvették a járművét, majd menekülés közben belefutottak a rendőrökbe. Ekkor tört ki tűzpárbaj, ezt követően menekültek be a nyomdába.

A kóser bolt ellen 5 órakor azért indították meg a támadást a rendőrök, mert Coulibaly azt mondta: megöli a túszait, ha támadás indul a Kouachi testvérek ellen. A rohamban a túszejtőt megölték, egyetlen túsz sem sérült meg, négy rendőr sérült meg könnyebben. A nyomozók négy túsz holttestét találták meg a boltban, akiket a túszejtés kezdetén ölt meg Coulibaly. Két orosz Tokarev-puska, két kalasnyikov, egy kés és 15 rúd alakú robbanóanyag volt a támadónál.

A nyomozók arra is keresik a választ, hogy Franciaországból vagy külföldről, esetleg Jemenből finanszírozták-e a támadásokat, miután a testvérek azt állították, hogy az al-Kaida jemeni szárnyához tartoznak. Péntek este a szervezet egyik tagja azt mondta, hogy ez a csoport irányította a fegyveres akciót, gondosan kiválasztva a célpontot.

 

 

 

 

 

A francia sajtó a tragédia okait keresi

 


A francia lapok üdvözölték szombaton a biztonsági erők professzionalizmusát és hidegvérét, amellyel véget vetettek az elmúlt három nap 17 áldozattal járó terrortámadásainak, ugyanakkor a tragédia okaira keresték a választ.

A konzervatív Le Figaro úgy vélte, hogy a szerencsés kimenetellel "nem ért véget a fanatikusok hazánk ellen indított háborúja, (...) az iszlamisták Allah Akbar kiáltással le akarják hazánkat gyilkolni". A lap szerint a három dzsihadistának nem lett volna szabad olyan helyzetbe kerülnie, hogy terrorizálja egész Franciaországot.

"Régóta megfigyelés alatt álltak, ismerték egymást, ellentétben azzal, amit a legelején mondtak nekünk (a hatóságok). Mindháromnak hosszú bűnügyi előélete volt, jártak a dzsihád földjén, valamikor együtt terveztek romboló projekteket" - emlékezetett Yves Thréard.

"Elfeledtették magukat (a hatóságokkal) egy időre, azt hihettük, hogy jó útra tértek? Éppen azért, hogy a legrosszabbat készítsék elő" - tette hozzá.

Az írás arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadók "nem magányos farkasok hálózat és mozgalom nélkül".

"Mindannyiuknak olyan múltja volt, amely nem kerülhette volna el a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás figyelmét" - hangsúlyozta a lap.
A baloldali Libération szerint Franciaország "új szakaszba lépett a dzsihadista gyilkosok elleni harcban", miután "nem külföldről irányított gyilkosok csaptak le, mint az 1980-1990-es években egy többé-kevésbé távoli, iráni vagy algériai iszlám cél nevében".

"A gyilkosok Franciaország gyermekei. Az iraki és szíriai akciókhoz köthető aktivisták képezték, robotizálták őket. De itt születtek, itt nőttek fel, itt lettek fanatikusok, a Charlie Hebdóra csaptak le, a francia élethez kapcsolódó bűntényt követtek el" - hangsúlyozta a lap.

Laurent Joffrin írása szerint ez az új fenyegetettség "egyre erősebb, szervezettebb, határozottabb, sokoldalúbb rendőri és titkosszolgálati választ igényel. (...) Ha arra gondolunk, hogy több mint ezer dzsihadista fiatalt kísértett meg a szíriai és iraki háború, vagy már csatlakoztak is hozzá, azt látjuk, hogy a fenyegetettség kezelése megerősítést igényel".

A regionális lapok hasonló megállapításra jutottak. A L,Alsace szerint "többé nem lehet azt mondani, hogy ezek lúzer, meg nem értett vagy szerencsétlenül megbélyegzett gyerekek. Ezek az iszlamizmus katonái." A Dernieres Nouvelles d,Alsace szerint "ezeket a barbár tetteket egy áttéteket lassan terjesztő rákbetegséghez hasonlítható belső ellenség követte el".

 

 

 

 

 

Egy ausztrál lap humoros rajzot közölt Mohamed prófétáról

 

 


ausztrál újság vicces rajzot tett közzé szombaton Mohamed prófétáról, és a szólásszabadság támogatására szólított fel szerte a világon.

A The Weekend Australian című lap a Charlie Hebdo francia szatirikus magazin szerkesztősége ellen szerdán elkövetett merényletre reagálva jelentette meg a Bill Leak által jegyzett, "Imádkozzunk" című karikatúrát. A rajzon Jézus is szerepel, aki kezében Koránt tartva azt mondja Mohamednek: "Már mondtam neked, hogy szükség lenne egy folytatásra" - utalva ezzel az Ószövetségből és Újszövetségből álló Bibliára. Mohamed erre azt válaszolja egy "Háborúban a világ" című újságot lobogtatva, hogy nem tud visszatérni emberi formában (a földi életbe), mert ha így tenne, "keresztre feszítenék".

A The Weekend Australian vezércikkében arra szólítja fel a Nyugatot, hogy ne erőtlenedjen el az alapvető értékek védelmében, és ne engedjen a szólásszabadságból.

Eközben Tony Abbott ausztrál kormányfő, országa támogatását ígérte Franciaországnak. Abbott szombaton a 2UE ausztrál rádióadónak azt mondta, telefonon beszélt Francois Hollande francia elnökkel, szolidaritásáról biztosította, s tudatta vele, hogy Ausztrália kiáll a francia nép mellett. A miniszterelnök egyúttal felszólította a mérsékelt iszlám államok politikai vezetőit, hogy ítéljék el a franciaországi terrorcselekményeket.

Feltételezett iszlamista terroristák szerda óta Párizsban és térségében 17 embert öltek meg. Pénteken a francia különleges erők végeztek a három merénylővel.

Az ausztráliai Syneyben december közepén zajlott le túszdráma, amelyben az elkövetővel együtt hárman haltak meg. A túszejtő az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezet támadásának állította be tettét, az ausztrál hatóságok azonban később közölték, hogy a férfi nem állt kapcsolatban semmilyen csoporttal.

 

 

 

 

 

Óvatosságra inti Washington külföldön tartózkodó állampolgárait a terrorveszély miatt


A merényletek veszélyére hivatkozva az amerikai külügyminisztérium arra intette pénteken az Egyesült Államok külföldön tartózkodó állampolgárait, hogy fokozottan ügyeljenek biztonságukra.

A figyelmeztetés nem említi konkrétan a szerdai párizsi vérengzést, de leszögezi, hogy a tárca aggódik a terrortámadások és az amerikai érdekeltségek elleni erőszak "folyamatos fenyegetése" miatt.

"A jelenlegi információk arra engednek következtetni, hogy az Iszlám Állam, az al-Kaida és vele szövetkezett szervezetek és más terrorcsoportok továbbra is terrortámadásokat terveznek Európában" - áll a szövegben, amely egy frissített változata a témáról időszakosan kiadott külügyi helyzetjelentésnek.

A terrorfenyegetés a közlés szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában található amerikai érdekeltségekre is vonatkozik.

 

 

 

 

 

Megölték a Charlie Hebdo merénylőit


A francia biztonsági erők két párhuzamos akcióban megölték a Charlie Hebdo francia szatirikus lap elleni szerdai merénylet elkövetésével gyanúsított két testvért, valamint a Párizsban egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtő iszlamista fegyverest pénteken. Egyes értesülések szerint a Kouachi-fivérek ismerték a párizsi támadót, Amedy Coulibalyt.

A két testvér, Chérif és Said Kouachi a reggeli órákban barikádozta el magát egy tússzal a Párizstól északkeletre fekvő Dammartin-en-Goele településen, egy nyomdaipari épületben, miután nyomukra bukkantak az utánuk másfél napja nagy erőkkel kutató hatóságok. A merénylők kézre kerítésére több tízezer rendőr, csendőr és katona részvételével zajló hajtóvadászat indult a 12 halálos áldozatot követelő szerdai terrorcselekményük után.

 

 

 

 

 

Fotók


Négy óra előtt nem sokkal a különleges erők akciót indítottak az épületnél, ahonnan lövöldözés és robbanások hallatszottak és füst szállt fel. Beszámolók szerint a testvérek ezután fegyvereikkel tüzelve kitörtek a nyomdaipari épületből, ekkor lőtték őket agyon. Az akcióban egyes jelentések szerint egy rendőrt lövés ért, de a túsz sértetlenül kiszabadult.

Elképzelhető, hogy a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi székházát megtámadó Kouachi-fivérek nem voltak vele tisztában, miszerint a Dammartin-en-Goele településen található épületben, amelyben pénteken elbarikádozták magukat, egy "túsz" rejtőzködik - írta honlapján a Le Figaro című napilap.

A tájékoztatás szerint a túsz családtagjai a délelőtt folyamán többször is megpróbálták elérni a 27 éves fiatalembert, ő azonban nem vette fel a telefonját, csak később küldött egy sms-üzenetet, amelyben azt írta: "elbújtam az első emeleten. Azt hiszem, mindenkit megöltek. Mondjátok meg a rendőröknek, hogy lépjenek közbe."

 

 

 

 

Fotók


A BFM-TV televízió szerint a férfi, aki grafikusként dolgozik, egy dobozban rejtőzött el, és fontos információkat adott a biztonsági erőknek.

A férfi épen és egészségesen távozott az épületből, a csendőrök a pszichológiai segítségnyújtást végző egységhez vezették, ahol a szülei várták.

A tájékoztatás szerint a túsz családtagjai a délelőtt folyamán többször is megpróbálták elérni a 27 éves fiatalembert, ő azonban nem vette fel a telefonját, csak később küldött egy sms-üzenetet, amelyben azt írta: "elbújtam az első emeleten. Azt hiszem, mindenkit megöltek. Mondjátok meg a rendőröknek, hogy lépjenek közbe."

 

 

 

 

A Kouachi-fivérek szerdán iszlamista jelszavakat kiabálva megtámadták a muzulmán fundamentalistákon gyakran élcelődő Charlie Hebdo című szatirikus hetilap székházát Párizsban, vélhetően azért, hogy "bosszút álljanak" a magazinon a Mohamed prófétát ábrázoló rajzai miatt. Ez volt évtizedek óta a legsúlyosabb terrortámadás Franciaország területén, amely az egész francia társadalmat megrázta. A vérengzés százezreket megmozgató tüntetésekhez vezetett az országban és Európa-szerte, és sokan a szólásszabadság elleni támadásnak értékelték azt.

 

 

 

 

Az al-Kaida jemeni szárnya vállalta magára a francia hetilap elleni merényletet

 


Az al-Kaida jemeni szárnyának egyik tagja pénteken bejelentette, hogy ennek a szervezetnek az irányításával hajtották végre a Charlie Hebdo francia szatirikus magazin elleni - tizenkét ember halálával végződött - merényletet.

Az illető Kairóban az AP hírügynökséghez eljuttatott angol nyelvű nyilatkozatában közölte, hogy az al-Kaida jemeni szárnya irányította a fegyveres akciót, gondosan kiválasztva a célpontot. Mint mondta, "bosszút akart állni a Mohamed iszlám próféta becsületén esett sérelmen".

A szervezet tagja aki nem nevezte meg magát, úgy fogalmazott: ez a támadás összhangban állt Oszama bin Ladennek, az al-Kaida vezetőjének a Nyugathoz intézett korábbi figyelmeztetésével, amelyben a muzulmán vallás folyamatos gyalázásával kapcsolatos következményekre hívta fel a figyelmet. A nyilatkozó hozzátette: "biztonsági okokból" várt eddig a merénylet vállalásával kapcsolatos bejelentéssel.

 

 

 

 

Haláluk előtt nyilatkoztak a terroristák


A pénteken megölt három franciaországi terrorista közül kettő - még a túszszabadító akció előtt - egy francia televíziónak azt mondta, hogy az Iszlám Állam, illetve az al-Kaida terrorszervezet megbízásából hajtották végre erőszakos cselekményeiket, sőt azt állították, hogy akcióikat "összehangoltan" rendezték.

Amedy Coulibaly, aki Párizsban egy kóser élelmiszerboltban pénteken túszokat ejtett, a BFMTV francia hírtelevíziónak azt mondta: az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezethez tartozik. A másik helyszínen, a Párizstól északkeletre fekvő Dammartin-en-Goele településen a Charlie Hebdo című francia szatirikus lap elleni szerdai merényletet elkövető két testvér egyike, Chérif Kouachi egy külön interjúban közölte, hogy őt az al-Kaida jemeni szervezete pénzelte és küldte Franciaországba.

 

 

 

 

Támadást indítottak a biztonsági erők Dammartin-en-Goele-ben

 


17.17 - Megrohamozták a francia biztonsági erők Dammartin-en-Goele településen azt az épületet, ahol a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap elleni szerdai merénylet gyanúsítottjai elbarikádozták magukat és legalább egy túszt ejtettek - közölte rendőrségi forrásokra hivatkozva az AFP francia hírüngyökség.

A támadás előtt rendőrségi rohamosztagosok voltak láthatók a nyomdaipari épület tetején. Az akció megindítása után lövöldözés és számos robbanás hallatszott, és füst száll fel az épületbből.

 

 

 

 

Reuters: Lövöldözés és robbanások Dammartin-en-Goele-ben


17.03 - A Reuters hírügynökség és más hírforrások tudósítói szerint lövöldözés és számos robbanás hallatszott, és füst száll fel abból a Dammartin-en-Goele településen található épületből, ahol a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap elleni szerdai merénylet gyanúsítottjai elbarikádozták magukat.

 

 

 

 

A Libération befogadja a Charlie Hebdót

 


Beköltözött pénteken a Charlie Hebdo szerkesztősége a Libération című baloldali napilap székházába – jelentette a Libération. Ott készítik a következő számot, "a túlélők újságját". A Charlie Hebdo jövő szerdán várhatóan a szokásos 60 ezer helyett 1 milliós példányszámmal jelenik meg. A szerkesztőségi épület előtt rendőrök állnak őrt, és a Libération személyzete segítségével ellenőrzik a belépőket.

 

 

 

 

 

Francia rendőrség: a két túszejtés kapcsolódik egymáshoz

 


A Párizs keleti részén kialakult túszejtő akció és a francia fővárostól északra fekvő Dammartin-en-Goele településen zajló túszdráma kapcsolódik egymáshoz - mondta pénteken a francia rendőrség egyik illetékese a Le Figaro című francia lapnak.

"A vincennes-i elkövető azzal fenyegetőzik, hogy megöli túszait, amennyiben a hatóságok megrohamozzák a Dammartin-en-Goele településen magukat elbarikádozó Kouachi-fivéreket" - tette hozzá a rendőrségi illetékes.

 

 

 

 

 

Hatalmas rendőri készültség Dammartin-en-Goele településnél

 

 



Hatalmas rendőri készültségről számolt be pénteken az M1 Híradó riportere, Radnai Csaba telefonon az MTI-nek a Párizstól néhány kilométerrel északabbra fekvő Dammartin-en-Goele településről, ahol a Charlie Hebdo című francia szatirikus lap elleni merénylet feltételezett elkövetői menekülés közben egy túszt ejtettek.

A riporter elmondta, hogy a túszejtés helyszínétől, egy nyomdaipari üzemtől valamivel távolabb összegyűlt újságírókat a biztonsági erők a település tornatermében, a veszélyzónán kívül helyezték el, "jelenleg távolabb vannak a túszejtés helyszínétől, mint néhány órával korábban".

Hozzátette, hogy a Dammartin-en-Goele-be vezető összes utat lezárta a rendőrség, a biztonsági erők helikoptert is bevetettek a helyszínen. Egyelőre nem tudni, milyen akciót terveznek a hatóságok, elmondása szerint egyelőre nem kaptak hivatalos információt.

A helyszínen lévő biztonsági erők számáról a Híradó riportere nem tudott becsléseket adni.

Arról is beszámolt, hogy a település környékén lévő, Párizsba vezető autópálya minden lehajtójánál rendőrautók állnak.

Megerősítette a korábbi információkat, miszerint a feltételezett merénylők egy túszt ejthettek, akinek kilétéről egyelőre semmit nem tudni. Radnai Csaba ugyancsak elmondta, hogy lezárták a Roissy-Charles de Gaulle-repülőtér egy részét, mivel a légikikötő mindössze tíz kilométerre található Dammartin-en-Goele-től, és egyes járatok közvetlenül a nyomdaipari üzem fölött repülnek el, ahol a két gyanúsított tart fogva valakit.
 

A fő dán lapok közül csak a Jyllands-Posten nem közölte a Mohamed-karikatúrákat



Nem jelentette meg pénteki számában a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap iszlám vonatkozású gúnyrajzait a Jyllands-Posten című dán magazin, holott 2005-ben úttörő volt hasonló viccelődésben. Mindeközben az összes többi vezető dán lap közölte a francia gúnyrajzokat.

"Kilenc éve élünk együtt a félelemmel egy terrortámadástól, és igen, ez a magyarázata annak, hogy nem jelentetjük meg újra a rajzokat, legyen szó a saját, vagy a Charlie Hebdo karikatúráiról" - írta a dán napilap. "Tudatában vagyunk annak, hogy ezzel meghajlunk az erőszak és a megfélemlítés előtt" - olvasható a Jyllands-Posten vezércikkében.

A dán újság a Charlie Hebdo párizsi szerkesztősége elleni szerdai támadásra válaszul fokozta biztonsági óvintézkedéseit.

"Rettenetesen aggódunk munkavállalóink biztonságáért" - tudatta a magazin.

Dánia többi vezető lapja ugyanakkor a Charlie Hebdo korábban megjelent rajzait is mellékelte a francia hetilap párizsi szerkesztősége ellen szerdán elkövetett merényletről szóló beszámolója részeként. Ugyanígy határoztak más európai lapok ezzel tiltakozva a francia fővárosban történt vérengzés ellen.

A most meghátrált Jyllands-Posten 2005 szeptemberében közölt karikatúrasorozatot Mohamed prófétáról, amire világszerte utcai tiltakozó megmozdulásokkal válaszoltak a muszlimok. A demonstrációkon legalább 50-en életüket vesztették. A Charlie Hebdo néhány hónappal később átvette a dán lap által megjelentetett Mohamed-karikatúrákat.
 

Brit pénzügyminiszter: jelentősen emelik a brit elhárító szolgálatok költségvetését



Jelentős pótlólagos juttatásokat kapnak a költségvetésből a brit elhárító szolgálatok - mondta pénteken a brit pénzügyminiszter.

George Osborne a BBC televíziónak nyilatkozva "elsődleges fontosságú nemzeti feladatnak" nevezte a terrorizmus elleni fellépést. Bejelentette: a kormány máris elkülönített 100 millió font (több mint 40 milliárd forint) kiegészítő költségvetési összeget kifejezetten azoknak a brit állampolgároknak a megfigyelésére, akik a szíriai vagy az iraki konfliktusövezetekbe tartanak.

Osborne hozzátette: a brit biztonsági szolgálatok ezen felül is minden olyan pénzügyi forrást megkapnak, amire szükségük van, mivel "hősies munkát végeznek értünk".
 

Kezet fogott az egyik gyanúsított egy szemtanúval a túszejtés helyszínén



Találkoztam és kezet fogtam az egyik terroristával - mondta a France Info hírrádióban egy férfi, aki péntek reggel azelőtt találkozott a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen elkövetett véres merénylet egyik gyanúsítottjával, mielőtt az testvérével túszul ejtett volna egy embert egy Párizs közeli telephelyen.

A magát Didier-nek nevező szemtanú reggel érkezett a CTD nevű nyomdába egy megbeszélésre, amely a francia fővárostól negyven kilométerre található Dammartin-en-Goele település ipari övezetében található.

"Amikor megérkeztem, az ügyfelem egy fegyveres férfival jött ki, aki azt mondta magáról, hogy rendőr. Az ügyfelem azt kérte, hogy menjek el, ezért elmentem. A személy, aki vele volt, azt mondta magáról, hogy rendőr, és azt mondta nekem: +Menjen innen, civileket egyébként sem ölünk+. Ez nagyon megmaradt bennem, és úgy döntöttem, azonnal hívom a rendőrséget. Gondolom, az egyik terroristával volt dolgom" - mesélte a férfi.

"Kezet fogtam az ügyfelemmel és az egyik terroristával" - tette hozzá. Azt is elmondta, hogy nem tudta beazonosítani a dzsihádistát, aki tényleg úgy volt felöltözve, mint egy rendőr, teljesen feketében, valamint golyóállómellényt viselt és fegyver is volt nála.

"Akár rendőr is lehetett volna, ha nem teszi hozzá, hogy civileket nem ölünk" - hangsúlyozta a szemtanú, aki úgy érzi: "óriási szerencséje volt".

A telephelyen a túszejtés ezt követően kezdődött. A szatirikus hetilap elleni merénylet két gyanúsítottja a 32 és 34 éves Chérif et Said Kouachi elbarikádozta magát a nyomdában és annak egyik alkalmazottját ejtették túszul.

A párizsi Roissy repülőtértől alig tíz kilométerre található település környékét a rendőrség hemnetikusan lezárta és megkezdte a tárgyalásokat a gyanúsítottakkal. Yves Albarello, a környék nemzetgyűlési képviselője az I-télé hírtelevízióban azt mondta, hogy a túszejtők telefonon azt közölték: mártírként akarnak meghalni.
 

Hősnek tartja az elkövetőket az al-Shabaab szomáliai dzsihadista csoport



Hősöknek nevezte az al-Shabaab szomáliai dzsihadista csoport azokat a terroristákat, akik végrehajtották a tizenkét ember életét követelő vérengzést a Charlie Hebdo című francia hetilap szerkesztőségében.

A szervezet pénteken Mogadishuban közzétett közleményében úgy vélekedett, hogy muzulmánok ezrei örültek a támadásnak. A szélsőségesek Andalus nevű propagandarádiójában felolvasott dokumentum szerint a Charlie Hebdo sértegette Mohamed prófétát, és az utóbbi években üldözte a muzulmánokat, milliók dühét váltva ki.

"A hősök elsőként bosszút álltak azokon, akik megsértették a próféta méltóságát" - fogalmazott az al-Shabaab, hozzátéve, hogy újjáélesztik Oszama bin Laden néhai al-Kaida-vezér gondolatát, miszerint vér fog folyni, ha a véleménynyilvánítás szabadságának a Nyugat nem szab határt. A dzsihadista szervezet, amely radikális iszlám állam létrehozásáért harcol Szomáliában, 2012-ben bejelentette, hogy formálisan csatlakozik az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz.

Néhány szomáliai muzulmán vezető mindazonáltal nyilvánosan elítélte a párizsi mészárlást. "Aggódunk a mi Mohamed prófétánkat ábrázoló karikatúrák miatt, de elítéljük, hogy válaszként ártatlan embereket öljenek meg" - mondta Sheikh Abdighani Jama mogadishui muzulmán vezető.
 

Mártírként akarnak meghalni a gyanúsítottak


Mártírként akar meghalni a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen elkövetett véres merénylet két gyanúsítottja, akik a Párizs közeli Dammartin-en-Goele települás egyik telephelyén barikádozták el magukat - mondta pénteken Yves Albarello, a környék nemzetgyűlési képviselője.

A politikus a település polgármesterével együtt tagja a rendőrség és a csendőrség válságstábjának, amely a hermetikusan körülzárt helyszínen tartózkodik.

"A két szökésben lévő személyt azonosították. A Kouachi testvérek azok. A helikopterek folyamatosan köröznek. A környéken teljesen le van zárva. Tudjuk, hogy bent vannak. Azt is tudjuk, hogy egy túszt ejtettek. A tárgyalások folynak velük. Azt mondták, mártírként akarnak meghalni. Ezt mondták a telefonban" - fogalmazott a képviselő.
 

Hollande a muzulmánok megbélyegzésének elutasítására szólított fel

Francois Hollande francia államfő a muzulmánok megbélyegzésének elutasítására kért pénteken mindenkit, miután a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap szerkesztőségében történt, 12 áldozatot követelő vérengzést követően több erőszakos cselekményt követtek el Franciaországban muzulmánok ellen és imahelyeket szentségtelenítettek meg.

"A lakosság megnyugtatása, annak hangsúlyozása, hogy jogállamban élünk, az együttélés szándékával, a megbélyegzések, a legelkeserítőbb csúsztatások elutasítása" a célunk - mondta az államfő a prefektusokkal a francia belügyminisztériumban tartott egyeztetésen.

Manuel Valls miniszterelnök korábban ugyanitt azt mondta, hogy Franciaország a terrorizmus ellen, nem pedig egy vallás ellen folytat háborút.

Lezárták a párizsi repteret

Lezárták a párizsi Roissy-Charles de Gaulle-repülőtér egy részét péntek délelőtt a francia hatóságok. A létesítmény alig tíz kilométerre található Dammartin-en-Goele-től, ahol a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen elkövetett véres merénylet gyanúsítottjai egy túszt ejtettek. A repülőtér négy felszállópályájából kettőt zártak le - közölte a polgári légi irányítás.

A FlightRadar24 internetes oldal szerint, amelyen közvetlenül követhető a légi közlekedés, a legjelentősebb francia repülőtérre érkező járatok egy részét más repülőterekre irányítják vagy egy időre feltartóztatják a levegőben, miután a repülőtérnek jelenleg csak a déli leszállópályáin engedélyezik a forgalmat. A teljes repülőteret nem zárták le, de jelentősek a fennakadások és késések az induló járatok esetében is.

"Óvatosságból jelenleg nem érkeztetjük a járatokat a két északi pályára, de az érkeztetést a déli pályákon megtartottuk. A felszállások viszont a Dammartinhez közeli két északi pályán is folytatódnak" - közölte a párizsi repülőterek igazgatóságának (ADP) szóvivője.

Az Air France francia légitársaság azt közölte, hogy a csendőrség alacsonyan köröző helikopterei miatt két járatának is át kellett startolnia. "Több átstartolásra is számítani kell" - hangsúlyozta a szóvivő. Ez okozhat késéseket az érkező járatok esetében.

Egy másik repülőtéri forrás azt jelezte, hogy "csütörtökön a légtérben köröző helikopterek miatt néhány gép már kénytelen volt a leszállópályák közelében átstartolni".

Dammartin-en-Goele településen a két nappal korábbi párizsi véres merénylet feltételezett elkövetői feltehetően egy túszt ejtettek egy cég telephelyén. A települést körülzárta a rendőrség.    

Egy nyomdaipari cég volt a célpont

Ellentmondó  információk láttak napvilágot a Párizstól 45 kilométerre  északkeletre található Dammartin-en-Goele nevű településen kitört  pénteki lövöldözésről.  

A Reuters és a Le Parisien azt közölte, hogy halottja és  sebesültjei is vannak a lövöldözésnek, a párizsi ügyészség viszont  cáfolta ezt. A Reuters azt írta, hogy a Charlie Hebdo francia  szatirikus hetilap ellen elkövetett merénylet gyanúsítottjai egy  embert megöltek, tízet megsebesítettek. A Le Parisien két halottról  és húsz sebesültről írt.  

A két gyanúsított - aki előzőleg ellopott egy Renault 206 típusú  autót - behatolt egy nyomdaipari cég telephelyére, ahol túszokat  ejtett, egyelőre nem tudni, hányat. A rendőrök körbevették a  települést.

Később a rendőrség közölte, hogy valószínűleg egy túszt ejtettek a két nappal korábbi párizsi véres  merénylet feltételezett elkövetői. 

Két halott, húsz sebesült a Le Parisien szerint

A péntek  reggeli lövöldözésnek két halálos és 20 sebesült áldozata van a  Párizstól 45 kilométerre északkeletre található Dammartin-en-Goele  nevű településen a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap ellen  elkövetett véres merénylet után két nappal.

A két gyanúsított  behatolt egy cég telephelyére, és ott túszokat ejtett - jelentette a  Le Parisien című lap.  

 

Lövöldözés a gyanúsítottak és a rendőrök között

 

Lövöldözés volt  péntek reggel a Párizstól 45 kilométerre északkeletre található  Dammartin-en-Goele nevű településen a Charlie Hebdo francia  szatirikus hetilap ellen két nappal ezelőtt elkövetett véres  merénylet gyanúsítottjai és az őket üldöző rendőrök között -  közölték a hatóságok.  

A lövöldözés mintegy félórán át tartott abban az övezetben,  ahol csütörtök óta keresik az elkövetőket. A France Info hírrádió és  az I-télé hírtelevízió értesülése szerint a két gyanúsított reggel  gépkocsit lopott Crépy-en-Valois-ban. Az RTL rádió úgy tudja, túszt  is ejtettek, ezt azonban más források eddig nem erősítették meg.

Az áldozatokért imádkoznak a franciaországi mecsetekben

A Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap ellen elkövetett véres merénylet áldozataira emlékeznek a muzulmánok pénteki imanapján a franciaországi mecsetekben - tudatta a Le Figaro című napilap.

Dalil Boubakeur, a párizsi nagymecset rektora és a franciaországi muzulmánok legjelentősebb szervezetének, a Muzulmán Vallás Francia Tanácsának (CFCM) elnöke arra kérte a franciaországi imámokat, hogy pénteken mind a 2400 muzulmán vallási helyen "a leghatározottabban ítéljék el az erőszakot és a terrorizmust a pénteki nagyima keretében".

A muzulmánok az imát követően méltó és csendes formában nagygyűlést tartanak "honfitársainknak, a terrorizmus áldozatainak az emlékére". Boubakeur arra is felszólította a muzulmánokat, hogy "tömegesen vegyenek részt" a különböző nemzeti megemlékezéseken, s "ott fejezzék ki, hogy a köztársaság értékeit tiszteletben tartva békében kívánnak együttélni" - írta a Le Figaro.

 

 

Houellebecq felfüggesztette új regénye kampánykörútját

 


Felfüggesztette a sokak által iszlámellenességgel vádolt Michel Houellebecq francia író a héten megjelent Soumission (Behódolás) című új regényének kampánykörútját, miután egyik közeli barátja meghalt a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségében elkövetett, tizenkét ember halálát okozó terrortámadásban - közölte csütörtök este az író ügynöke.

"Mélyen lesújtotta barátja, Bernard Maris (baloldali közgazdász, a lap egyik részvényese) halála" - mondta Francois Samuelson a francia hírügynökségnek. "Elhagyja Párizst, a zöldbe, a hóba megy" - tette hozzá a Flammarion kiadó.

Bernard Maris ismert francia közgazdász-író-újságíró, aki a francia közszolgálati rádióban rendszeresen jelentkezett jegyzeteivel, Houellebecq nagy tisztelői közé tartozott. Úgy vélte, hogy az író a liberális kapitalizmus egyik kiváló elemzője, ezért Houellebecq économiste (Közgazdász Houellebecq) címmel egy teljes kötetben értelmezte az író munkásságát.

A Charlie Hebdo szerdán, a támadás napján megjelent legfrissebb számának címlapján Houellebecq karikatúrája szerepelt, és a lap több oldalt szentelt az aznap a könyvesboltokba került regénynek, amelynek története szerint 2022-ben egy muszlim politikus nyeri a francia elnökválasztást, ezután pedig bevezetik az iszlám vallási oktatást és a többnejűséget, a nőket pedig eltiltják a munkától.

A kritikusok által egyszerre csodálatosnak és felelőtlennek ítélt 300 oldalas kötet már az első nap nagyon sok kommentárt kapott. A legtöbb kritika iszlámellenességgel vádolta meg az írót, valamint azzal, hogy művével hozzájárul a szélsőjobboldali Nemzeti Front megerősödéséhez Franciaországban.

A műveivel kapcsolatos hatalmas vitákhoz szokott francia író mindegyik regényét kampánykörúton mutatja be, ezen a héten is folyamatosan jelen volt a francia televíziókban és rádiókban.

Michel Houellebecq az 1998-ban megjelent Elemi részecskék című regényének hatalmas sikere után Írországba költözött, és a közelmúltig ott is élt. Jelenleg Párizsban lakik, ahol nem áll rendőri védelem alatt.
 

 

 

Kanadai kormányfő: a világ háborúban áll a dzsihadistákkal

A párizsi vérengzés hathatós emlékeztető volt arra, hogy a dzsihadisták háborút hirdettek mindazok ellen, akik nem értenek velük egyet - jelentette ki Stephen Harper kanadai miniszterelnök csütörtökön, hozzátéve, hogy a világnak szembe kell szállnia velük.

A kormányfő újságírók kérdéseire válaszolt a Charlie Hebdo francia szatirikus magazin szerkesztőségében szerdán elkövetett merénylettel kapcsolatban."A nemzetközi dzsihadista mozgalom háborút hirdetett... Ez a probléma nem fog eltűnni, meg kell ütköznünk vele" - fogalmazott Harper.

Kijelentette azt is, hogy a kanadai hatóságoknak eddig sikerült megakadályozniuk az országban tervezett merényletek nagy részét. Egyúttal arra intett, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet közel-keleti térnyerését követően új helyzet jött létre, hiszen a jelenség új, nemzetközi szintre emelkedett - mondta Stephen Harper.

A Charlie Hebdo szerkesztőségébe két fegyveres hatolt be, lemészárolt tizenkét embert, tizenegyet pedig megsebesített. A támadókat azonosították, de még csütörtök reggel is folyt ellenük a hajtóvadászat egy Párizstól északra eső területen.

MI5-főnök: "nem tudunk minden terrortámadási kísérletet megakadályozni"

A szíriai és iraki szélsőséges iszlamista milíciákban harcoló több száz brit fegyveres közül többen már megpróbáltak terrortámadásokat végrehajtani Nagy-Britanniában, és bár ezeket eddig sikerült meghiúsítani, a brit biztonsági szolgálatok nem tudnak minden támadási kísérletet megakadályozni - mondta csütörtök este a brit elhárítás (MI5) vezérigazgatója.

Andrew Parker az MI5 londoni székhelyén, a Royal United Services Institute (RUSI) nevű stratégiai kutatóintézet szakértőinek tartott előadásában részletek nélkül elmondta: a brit elhárító szolgálatok csak az elmúlt néhány hónapban három olyan, Nagy-Britanniában tervezett terrorcselekménynek vették elejét, amelyek minden bizonnyal számos halálos áldozattal jártak volna. "Ez azonban nem adhat okot elbizakodottságra, mert nem tudunk minden (ilyen kísérletet) megakadályozni" - tette hozzá.

Az MI5-nak tudomása van arról, hogy az al-Kaida terrorhálózat belső köreihez kötődő, jelenleg Szíriában tartózkodó szélsőségesek egy csoportja most is tömegmészárlással fenyegető támadásokat tervez nyugati országok ellen - mondta Parker.

Az elhárító szolgálat vezetője szerint a terrorellenes hatóságok kifejezetten a Szíria felől - és nemcsak az Iszlám Állam nevű brutális iszlamista milícia részéről - megnyilvánuló támadási veszély miatt emelték tavaly nyáron a második legmagasabb fokozatra a nagy-britanniai terrorkészültségi szintet. Parker hangsúlyozta: a hivatalos meghatározás szerint "súlyos" kockázatra figyelmeztető jelenlegi brit riasztási szint azt jelenti, hogy a brit elhárító hatóságok bizonyítékokra alapuló megítélése szerint Nagy-Britanniát "nagy valószínűséggel" terrortámadás éri.

A brit készültségi skálán már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a "kritikus", amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló nagyszabású merénylet terveiről kap konkrét értesülést. Az MI5 vezérigazgatója szerint a szíriai konfliktusövezetben tartózkodó számos brit állampolgár közül hozzávetőleg 600-ról tudható, hogy szélsőséges nézeteket vall, és jelentős részük csatlakozott az Iszlám Államhoz. Nem mindegyikük szándékozik terrorcselekményeket elkövetni hazatérése után Nagy-Britanniában, néhányuknak azonban vannak ilyen tervei, és többen közülük már meg is próbáltak terrortámadásokat végrehajtani brit földön és máshol - mondta részletek ismertetése nélkül Parker.

Hozzátette: az MI5 becslése szerint Irak és Szíria területén kívül 2013 októbere óta "húsznál több" olyan terrortámadás történt, amelyek Szíriában működő szélsőséges csoportokhoz köthetők. A brit elhárítás vezetője ezek közé sorolta a brüsszeli zsidó múzeum elleni tavaly májusi támadást, amelyben négyen vesztették életüket, valamint az ausztráliai Sydneyben nemrég lezajlott túszdrámát, amelyben két túsz halt meg.

A minapi párizsi vérengzésről Andrew Parker azt mondta: egyelőre nem tudható, hogy e mészárlás mögött pontosan kik álltak, de a tizenkét ember életét kioltó támadás is jelzi a nyugati célpontok ellen készülő szélsőségesek szándékait. Parker szerint "középkori módszerei" ellenére az Iszlám Állam a modern kor terrorista jelensége, és teljes mértékben kiaknázza a közösségi médiaportálok és a korszerű távközlési eszközök kínálta lehetőségeket. Ezeknek az eszközöknek a segítségével közvetlenül juttatja el gyűlölettel teli üzeneteit a brit háztartásokba, mindazokhoz, akik ezeket az üzeneteket kifejezetten várják, és azokhoz is, akik fogékonyak lehetnek a csoport elrettentő cselekményeit dicsőítő propagandára.

Az MI5 vezérigazgatója szerint ezért van szüksége a brit elhárításnak erőteljes eszközökre ahhoz, hogy utolérjen bárkit, aki a nemzetbiztonságot fenyegeti. Az MI5 azonban nem kutakodik az egész brit lakosság magánéletében, erőfeszítései "a veszélyt jelentő legszűkebb kisebbségre" koncentrálódik, mert ezt diktálja a fejlett liberális demokrácia, amelyben Nagy-Britannia szabad országként él.

Parker hozzátette ugyanakkor: olyan helyzetet sem szeretne, amelyben a magánélethez fűződő jog "annyira abszolút és szent", hogy e jog rejteke mögül a terroristák is nyugodtan, a felderítés kockázata nélkül tevékenykedhetnek.

Élettársa szerint Charb "tudta, hogy meg fog halni" 

Senki nem védte meg igazán a Charlie Hebdo szatirikus hetilap munkatársait, akiket a közösségi oldalakon "minden rosszal megvádoltak" - állította csütörtök este Jeannette Bougrab ifjúsági ügyekkel foglalkozó korábbi francia államtitkár, aki a párizsi vérengzés áldozatául esett Stéphane Charbonnier (Charb) igazgató-főszerkesztő élettársa volt.

Nicolas Sarkozy volt államfő kormányának egykori tagja könnyeivel küszködve beszélt arról a BFM hírtelevízióban, hogy "a szeretett embert, a szerelmét, saját részét" veszítette el.

A közvélemény előtt korábban nem volt ismeretes, hogy a baloldali újságíró és a jobboldali politikus együtt éltek. "Minden rosszal megvádolták őket a közösségi oldalakon, a Twitteren és soha senki nem védte meg igazán őket" - fogalmazott Jeannette Bougrab. "Meg lehetett volna az életüket menteni, nem tették meg, hatalmas veszteség történt" - tette hozzá.

A volt államtitkár szerint a Charlie Hebdo megölt munkatársai "kivételes emberek voltak". Jeannette Bougrab elsősorban azokat tartja felelősnek, akik iszlámellenséggel vádolták a szatirikus lapot. "Úgy gondolom, hogy övék a felelősség ... Állandóan azt mondták, hogy a lap megbélyegzi az iszlámot. És most ki a halott? Egy imám sem halt meg. Azok haltak meg, akik a szabadságért küzdöttek" - hívta fel a figyelmet. "Charb veszélyben érezte magát. (Rendőri) védelem alatt állt" - emlékeztetett a politikus.

Elmondta, hogy élettársa "kész volt meghalni az elveiért". "Megszüntették a Charlie Hebdo székháza előtti állandó védelmet. Elfelejtettük Merah esetét, elfelejtettük, hogy egy francia ölt meg ártatlanokat Belgiumban, talán most majd végre megértjük, hogy mi történt, azt, hogy háborút hirdettek ellenünk" - mondta az arab származású volt államtitkár.

"(Charb) állva halt meg, kivégezték, mert védte a szekularizációt, a voltaire-i eszmét, a köztársasági ideál gyümölcsét, amelyet egy kissé elfelejtettünk" - hangsúlyozta Bougrab. Arra is emlékeztetett, "teljesen más politikai oldalon állt", mint élettársa. "Egy hőssel éltem együtt, akit csodáltam. Nagyon vidám ember volt. De veszélyben érezte magát. Tudta, hogy meg fog halni. Megpróbáltunk normálisan élni, de nehéz volt" - mesélte a politikus.

"Csak büszkék lehetünk rá, a Pantheonban a helye, az összes karikaturistának a Pantheonban a helye ... A szabadság eszméjéért harcoltak, amelyet elfelejtettünk megvédeni. Azért haltak meg, hogy mi szabadok maradhassunk Franciaországban" - mondta sírva a volt államtitkár. A támadás 12 halálos áldozata közül öten a lap vezető karikaturistái voltak.

A gyanúsítottak rajta voltak az amerikai beutazási tilalommal sújtottak listáján

A szerdai párizsi vérengzés fő gyanúsítottjai rajta voltak azoknak a személyeknek a listáján, akik repülőgépen nem utazhatnak be az Egyesült Államokba - közölte egy magas rangú amerikai terrorelhárítási tisztviselő Washingtonban.

Az amerikai hatóságok rögtön a brutális támadást követően felajánlották teljes körű támogatásukat Franciaországnak a 12 emberéletet követelő vérengzés tetteseinek elfogásához, de eddig keveset hoztak nyilvánosságra abból, mit tudnak a két gyanúsítottról, Chérif és Said Kouachiról.

Most egy másik illetékes arról számolt be, hogy Said Kouachi egy ízben Jemenben járt. Korábbi értesülések szerint a támadáskor az elkövetők maguk is azt sugallták, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat jemeni csoportjával állnak összeköttetésben.

A berepülési tilalommal sújtottak listáját 2011 őszén, az egyesült államokbeli véres terrortámadások után hozták létre, kiszivárgott adatok szerint már több tízezer nevet tartalmaz. Nem számít mindazonáltal szokatlannak az, hogy szélsőségesnek bizonyult személyek (mint a dzsihadisták verbuválásáért elítélt Chérif Kouachi) nevét felveszik a lajstromba. Az algériai gyökerű családban született Kouachi-fivérek a terrorellenes küzdelemért felelős francia szervek számára sem voltak ismeretlenek.

A fegyveresek a Charlie Hebdo francia szatirikus magazin épületébe hatoltak be szerda délelőtt, és a szerkesztőségi értekezleten részt vevők közül többeket - köztük a főszerkesztőt is - lemészároltak. Halálos áldozataik között két rendőr is volt. Washingtoni közlések szerint a párizsi merényletet követően Barack Obama amerikai elnök is friss helyzetjelentést kért és kapott az Egyesült Államokon belüli biztonsági helyzetről.

Josh Earnest fehér házi szóvivő tájékoztatása szerint a szakértők egyebek között azt állapították meg, nincs jelen annak, hogy a párizsi vérengzéshez kapcsolódóan megnövekedett volna a terrorfenyegetettség szintje az országban. Obama egyébként csütörtök délután Franciaország washingtoni nagykövetségére látogatott, ahol lerótta kegyeletét a párizsi szerkesztőségben agyonlőttek emlékére. A szabadságáról Arizonán keresztül visszatérő elnök első útja a fővárosban a francia képviselethez vezetett.

88 ezer katonát és rendőrt mozgósítottak Franciaországban

Összesen 88 ezer katonát és rendőrt mozgósítottak Franciaországban, s ezen belül 9650-et a párizsi térségben – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján a francia belügyminiszter a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap szerkesztőségében szerdán elkövetett vérengzés tettesei utáni nyomozásról szólva.

Bernard Cazeneuve hozzátette: minden lehetséges eszközt bevetnek az elkövetők elfogására. A kutatásban helikopterek is részt vesznek.

A Le Parisien című napilap internetes oldala szerint a belügyminiszter bejelentette: Said Kouachit hivatalosan is azonosították mint az egyik támadót. A miniszter szerint a férfi személyazonosságiját megtalálták a Párizs XIX. kerületében elhagyott fekete Citroenben. A miniszter szerint eddig több mint 90 tanút hallgattak ki és kilenc embert állítottak elő.

Hősöknek nevezte a támadókat az Iszlám Állam

Hősöknek nevezte az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet csütörtökön az általa működtetett rádióállomás egyik műsorában a Charlie Hebdo című szatirikus lap párizsi székháza elleni merénylet elkövetőit.

"A dzsihadista hősök tizenkét újságírót gyilkoltak meg, és a Charlie Hebdo további tíz munkatársát sebesítették meg azért, hogy bosszút álljanak rajtuk Mohamed prófétáért" - olvasható az al-Bajáni rádió egyik műsorának kivonatában.

Az IÁ tavaly nyáron elfoglalta Irak és Szíria jelentős részét. Az Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíció - melynek Franciaország is tagja - folyamatosan légicsapásokkal támadja a terrorcsoport hadállásait. Szeptemberben a szervezet arra szólította fel híveit, kövessenek el merényleteket a szövetség tagjai ellen.

Szerdán évtizedek óta a legvéresebb terrorcselekményt követték el Franciaországban a baloldali, a vallásokat gyakran durván kifigurázó Charlie Hebdo magazin székháza ellen. A szemtanúk szerint magukat az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat tagjainak mondó fegyveresek tíz civillel - köztük nyolc újságíróval - és két rendőrrel végeztek, s többször is azt kiáltozták: "Megbosszultuk a prófétát!" és "Allah Akbár", vagyis az "Isten a legnagyobb".

A lap egyik legutóbbi üzenetében az Iszlám Állam vezetőjén, Abu Bakr al-Bagdadin gúnyolódott.

A terrorszervezet rádiója azt hangoztatta csütörtökön, hogy a francia újság "2003 óta szüntelenül csorbát ejtett Mohamed próféta becsületén". Ezzel arra utaltak, hogy a Charlie Hebdo az elmúlt években többször is az iszlám vallást és a prófétát gúnyoló karikatúrákat tett közzé.

A szerdai merénylet két elkövetőjét, Chérif és Said Kouachit csütörtökön még kereste a francia rendőrség.

Pizzafutárként dolgozott és korábban vonakodott a dzsihádtól az egyik elkövető

A párizsi merénylet elkövetésével gyanúsított algériai származású testvérpár fiatalabbik tagja megkönnyebbült, amikor a francia hatóságok 2005-ben megakadályozták, hogy Irakba induljon harcolni - mondta el a Le Parisien című francia lapnak a Párizsban egykor pizzafutárként dolgozó férfi ügyvédje, aki szerint volt védencét a börtönben eltöltött másfél év változtatta "időzített bombává".

A 32 éves Chérif Kouachi több társával együtt 2003 és 2005 között tucatnyi fiatalt buzdított arra, hogy fogjon fegyvert Irakban az amerikai megszállók ellen. 2005-ben maga is az arab országba készült, azonban a francia kémelhárítás megakadályozta, hogy felszálljon egy Szíriába tartó járatra, és onnan eljusson az iraki harcmezőkre. Vincent Ollivier ügyvéd szerint volt védence megkönnyebbült attól, hogy nem kellett elutaznia, és akkori viselt dolgai inkább annak tudhatók be, hogy rossz társaságba keveredett. A Libération című francia napilap szerint Kouachi egyébként sokáig az északnyugat-franciaországi Rennes-ben élt, ott nőtt fel egy árvaházban, majd fitneszedzőnek tanult, mielőtt úgy döntött, Párizsba megy a bátyjához.

A bíróság 2008-ban három évi – ebből másfél évi letöltendő és másfél évi felfüggesztett - börtönre ítélte. A perről tudósító amerikai újságírók - az AP amerikai hírügynökség munkatársai - felidézték, hogy a férfi nagyon ideges volt a tárgyaláson, ahol többek között kiderült róla, hogy csak minimális harci kiképzésen vett részt: futni járt a jó fizikai erőnlét érdekében és egy vázlat alapján megtanulta használni a Kalasnyikov gépkarabélyt. Ollivier úgy látja, Chérif Kouachit a börtön formálta át: zárkózott és tartózkodó lett, illetve szakállat növesztett.

2010-ben aztán ismét előkerült a neve egy bebörtönzött algériai származású iszlamista megszöktetésére tett kísérlettel összefüggésben. Smain Ait Ali Belkacem a betiltott szélsőséges algériai szervezetnek, az Iszlám Fegyveres Csoportnak (GIA) a tagja volt, és 2002-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték egy párizsi metróállomáson 1995-ben történt robbantás miatt, amelyben 30-an megsebesültek. Belkacem szöktetésével kapcsolatban az idősebb Kouachira, a 34 éves Saidra is gyanakodtak a hatóságok, de végül bizonyíték hiányában nem emeltek vádat a két férfi ellen.

A jelenleg szökésben lévő testvérpárról tudni lehet azt is, hogy Párizs Stalingrad nevű kerületében rendszeresen jártak egy mecsetbe, ahol Farid Benyettou radikális imám befolyása alá kerültek. A hitszónok arra buzdította a Kouachi fivéreket, hogy foglalkozzanak otthon az iszlámmal és tanulmányozzák a vallást a lakhelyük közelében lévő muszlim központban is - írta honlapján a BBC brit közszolgálati adó.

Különleges egységeket vezényeltek az ország északkeleti részébe

Különleges rendőri egységeket vezényeltek Franciaország északkeleti részébe, abba a Párizstól mintegy 80 kilométerre található körzetbe, ahol az előző napi párizsi merénylet két feltételezett elkövetőjét legutóbb látták - közölték rendőrségi források csütörtökön.

A rendőrség és a csendőrség különleges egységeit "a célszemélyek megtalálásának céljából vezényelték ebbe a zónába, ahol a két gyanúsított ott hagyta az általa használt gépjárművet" - közölték nevük elhallgatását kérő tisztségviselők az AFP francia hírügynökséggel.

A járműben dzsihadista zászlókat és Molotov-koktélokat találtak.

A vizsgálathoz közel álló források korábban arról számoltak be, hogy a hatóságok Franciaország északi részére szűkítették a hajtóvadászatot, miután egy benzinkutas felismerte a Charlie Hebdo című francia szatirikus magazin szerkesztősége elleni terrortámadás elkövetőit Villers-Cotteret település mellett.

A francia sajtó megdöbbenését fejezi és egységre szólít

"Gyász, barbárság, Je suis Charlie (Charlie vagyok), Nem! A szabadságot gyilkolják meg" főcímekkel jelentek meg csütörtökön a francia lapok, a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap szerkesztőségében szerdán elkövetett, tizenkét ember halálát okozó terrortámadás után megdöbbenésüket, támogatásukat és egyben eltökéltségüket kifejezve.

A Le Figaro című konzervatív napilap főszerkesztője, Alexis Brézet nemzeti egységre és a terrorizmus elleni határozott válaszlépésre szólít fel "Ha háború van, győzni kell" címmel megjelent vezércikkében. "Ez háború, valódi háború, amelyet nem katonák, hanem árnyékban bujkáló, módszeres és szervezett gyilkosok vívnak". "Tegnap óta nem érvényesek az eufemizmusok: valódi háborút üzentek nekünk, az iszlám fanatizmus háborúját a Nyugat, Európa és a demokrácia ellen" - írta Brézet, aki szerint az első feladat eredetre, vallásra, politikai nézetekre való tekintet nélkül egyesülni. A második felfegyverkezni: erkölcsileg, politikailag és jogilag. "A dzsihád elveszett gyermekei, az interneten elszabaduló fanatikusok a szabad ég alatt esküsznek össze országunk és biztonsága ellen. Rájuk le kell csapnunk. Gyengeség és kishitűség nélkül. Amikor háború van, győzni kell" - írta végezetül a főszerkesztő.

A Libération című baloldali napilap fekete címlappal jelent meg és "Valamennyien Charlie vagyunk" felirattal. A lap főszerkesztője, Laurent Joffrin vezércikkében úgy véli, hogy a támadók nem érték el céljukat. "Barátainkat meggyilkolva összetörtek, de meg is erősítettek bennünket. A Charlie karikaturistái fél évszázada nap mint nap illusztrálták a sajtó létalapját: nevetni, majd harcolni, egyszersmind felmérni a világ hiúságát. A fanatikusok a szabadság ellen támadnak" - szögezte le a szerző hozzátéve: a terrorizmus és nem az iszlám, a szélsőségesség és nem muzulmán honfitársaink ellen kell mozgósítani.

A Le Monde című tekintélyes baloldali napilap igazgatója, Gilles van Kote "Szabadon, állva, együtt" című vezércikkében rámutat: a Charlie Hebdo meggyilkolt újságíróival a szólásszabadság - a sajtóé és az állampolgároké egyaránt -, a vita, a bírálat, a meggyőzés volt a gyilkosok célpontja. A merénylet csapda is: a francia társadalomban meglévő megosztottságot, a gyanakodást, a bizalmatlanságot akarja szítani" - figyelmeztet a cikkíró.

Az Ouest-France című tekintélyes regionális napilap vezércikkírója a szélsőségesek hadüzenetének minősíti a szerdai vérengzést, akik csak az általuk kikényszerített, legrosszabb szabályok szerint működő társadalom létezést akarják elfogadni. "Ezt nem akarjuk, mert nem fogadjuk el az embert lealacsonyító, az autonómiáját, szabad döntéshez való jogát, szabad gondolkodását és lelkiismereti szabadságát elutasító műveltségellenességet" - írta Francois Régis Hutin. A lap ceruzákhoz kötözött kivégzetteket ábrázoló rajzzal emlékezik meg a szerdán agyonlőtt kollégákról

A szólásszabadság határairól és gyűlöletbeszédről is ír a lengyel sajtó

A szólásszabadság határairól és gyűlöletbeszédről alakult ki élénk vita a lengyel sajtóban csütörtökön a Charlie Hebdo című szatirikus lap hetilap párizsi szerkesztőségében elkövetett vérengzéssel összefüggésben, az újságok elítélték a rémtettet.

A Gazeta Wyborcza című baloldali-liberális napilapnak nyilatkozó Bernard Guetta, a Le Monde volt varsói tudósítója egyenlőséget tett a párizsi vérengzés és a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadások között, de Aleksander Smolar, a varsói Batory Alapítvány elnöke ezt túlzásnak minősítette. Smolar a TOK FM rádiónak nyilatkozva rámutatott arra, hogy az Iszlám Állam elleni harc elleni szerepvállalás miatt Franciaországban már hosszabb ideje tartottak a szerdaihoz hasonló merénylettől. A párizsi vérengzés miatt szerinte francia szélsőjobboldal megerősödése várható. Smolar arra is rámutatott, Lengyelországban nehezen elképzelhető a vallásos témákban oly élesen szatirikus lap működése, mint amilyen a Charlie Hebdo.

A Rzeczpospolita című jobbközép napilap kommentárja szerint a párizsi merénylők a szólásszabadság ellen intéztek támadást, amire csak egyféleképpen lehet reagálni, a szólásszabadság melletti kiállással.

A Gosc Niedzielny című katolikus hetilap ezzel szemben arra mutat rá, hogy a merénylők nem az egész muzulmán világot képviselik, a meggyilkolt karikaturisták pedig nem a szólásszabadság megszemélyesítői. A gyilkosok a vallásos fanatizmus nevében cselekedtek, a határozottan elítélendő szörnytettük áldozatai viszont egy olyan lapnál dolgoztak, amelynek gúnyrajzai a Nyugat eszmei sivárságára" vallanak.

A wSieci konzervatív című lap kommentátora, Piotr Zaremba is rámutat arra, a meggyilkoltak nemcsak az iszlám, hanem a nyugati civilizáció értékeit is gúnyolták. Zaremba azonban - utalva a keresztény kegyelemtanra - az iszlám fundamentalisták által elkövetett borzalmas tettet kegyetlen, a keresztények számára teljesen elfogadhatatlan bosszúnak" minősíti. A szerző azt is megjegyzi, a jelenleg a Közel-Keleten lemészárolt keresztények sokkal többen vannak, mint a párizsi vérengzés áldozatai, a velük vállalt szolidaritás pedig csekély.

Gyászszünettel kezdődnek a francia futballmérkőzések

Minden hétvégi mérkőzés egyperces gyászszünettel kezdődik majd a francia labdarúgó-bajnokságban.

A nemzeti szövetség csütörtöki közlése szerint ezzel is szeretnék kifejezni együttérzésüket a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni terrortámadás áldozatainak hozzátartozóival.

A szerdai vérengzésben 12 ember vesztette életét.

Az arab sajtó az iszlámellenesség fokozódásától tart

Az arab világ sajtójának egy jelentős része amiatt aggódik, hogy a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni terrortámadás miatt fokozódni fog az iszlámellenesség a nyugati országokban.

Az as-Sark al-Auszat című szaúdi napilap csütörtöki cikke szerint a tizenkét halálos áldozatot követelő rajtaütés sokat ártott a Nyugaton élő muzulmán közösségeknek, mivel a szélsőséges csoportok arra fogják felhasználni a történteket, hogy tovább szítsák az iszlámellenességet Európában.

Az al-Vatan című algériai újság pedig arra figyelmeztetett, hogy ismét minden szem a muszlim kisebbségre fog szegeződni Franciaországban és a nyugati országok többségében, akárcsak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után. "A terrorizmus elvágja a szólásszabadság torkát és ledöfi az iszlámot" - fogalmazott csütörtökön az asz-Szabáh című tunéziai lap.

Az arab sajtó egyöntetűen elítélte a karikaturisták és rendőrök elleni szerdai merényletet, amelynek elkövetőit még mindig nem sikerült elfogniuk a francia hatóságoknak. A L,Orient-Le Jour című, francia nyelvű libanoni lap "Charlie vagyok" című vezércikkében elítélte azokat "a perverz módszereket, amelyek a mérsékeltek radikalizálását célozzák".

A tunéziai Le Quotidien című napilap "Förtelmes mészárlás" felirattal jelent meg a címlapján. Az újság hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösségnek "soha nem látott mértékben össze kellene fognia e határokon átívelő csapás ellen, amely világszerte veszélyt jelent a békére, a biztonságra és a stabilitásra nézve".

Katarban az as-Sark című lapban párbeszédet sürgettek a Nyugat és a Kelet között, hogy közös erővel vessenek véget a szélsőségességnek. Az újság határozottan elítélte a terroristák tettét, akik a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat akarták megbosszulni a vérfürdővel.

A marokkói Libération szerint a négy híres karikaturista, a főszerkesztő Charb, Cabu, Wolinski és Tignous a szólásszabadságért halt meg. Sajtóhírek szerint az észak-afrikai ország több városában pénteken és szombaton szolidaritási megmozdulásokat fognak tartani.

Az izraeli sajtó jelentős része "a civilizációk összecsapásaként" értékelte a Charlie Hebdo elleni terrorakciót. "Óriási hiba lenne azt hinni, hogy a sajtószabadság ellen intéztek támadást (...) Az akcióval meg akarták mutatni, mi gyakorol nagyobb befolyást a franciák tudatára, a nyugati liberalizmus vagy az iszlám szélsőségesség. Ez a civilizációk háborúja, nem pusztán egy újabb megfélemlítési hadjárat" - írta a Jediót Ahronót című izraeli újság.  

A Francia Nagykövetség megköszönte Magyarország szolidaritását

Közleményben köszönte meg a párizsi terrorista akció után Magyarország szolidaritását a francia nép iránt a budapesti francia nagykövetség csütörtökön.

A Francia Nagykövetség az MTI-hez eljuttatott közleményében külön köszönetet mondott a magyar köztársasági elnöknek, miniszterelnöknek, külgazdasági és külügyminiszternek, a kormánynak, a társadalomnak, a politikusoknak és a sajtónak.
A nagykövetség az áldozatok tiszteletére csütörtök délután fél 4-kor Budapesten, a Francia Intézet előtt ünnepélyes megemlékezést tart.

Tizenkét ember veszítette életét szerdán Párizsban a Charlie Hebdo című hetilap székháza elleni fegyveres terrortámadásban. Az áldozatok közül tízen a lap alkalmazottai, ketten pedig rendőrök voltak. Évtizedek óta ez volt a legsúlyosabb terrorcselekmény Franciaországban.

Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök részvéttáviratban fejezte ki együttérzését Francois Hollande francia államfőnek a szerdai terrortámadás után. A Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért és a Magyar Liberális Párt, valamint több egyházi és civil szervezet is elítélte a történteket.

A világsajtó a szólásszabadság támogatása mellett a politikai következményekre figyelmeztet

A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott a szerdán Párizsban a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségében elkövetett, tizenkét ember halálát okozó terrortámadással. A szólásszabadságot támogató üzenetek mellett számos lap a tragédia politikai következményeire hívja fel a figyelmet - írta internetes oldalán közzétett összefoglalójában a Le Monde című baloldali francia napilap.

A The New York Times című amerikai lap vezércikkében üdvözölte azt a "vad eltökéltséget", amelyről a franciák hitelt tettek "szabadságjogaik védelmében" a vérengzés után. A lap ugyanakkor figyelmeztet: "ez nem az a pillanat, amikor az idegengyűlölet rémhírterjesztői megpróbálhatnák az összes muzulmánt beszennyezni terroristának minősítve őket". A vezércikk egyszersmind indulatosan utasítja el Marine Le Pen szavait, és úgy véli, "szégyen", hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke választási aprópénzre váltja a tragédiát. A The New York Times szerint azzal, hogy az iszlám fundamentalizmus kapcsán Le Pen "az álszentség tagadásáról" beszél, bevándorlás- és muzulmánellenes indulatok szít. Márpedig a lap szerint "ez a merénylet a szabadság elleni támadás, bármit értsünk is ezalatt".

A Público című spanyol napilap véleményrovatában Luis Mathias újságíró elítéli "a kritika és a szatíra szabadsága elleni brutális támadást". "A francia hetilap mindig a köztársasági értékekkel összhangban lévő eszközöket alkalmazott. ( ) Ugyanúgy nevetségessé tette Mohamedet, mint Jézus Krisztust". A szerző szerint a szerdai merénylet következtében Franciaország legszörnyűbb kísérteteivel kényszerül szembenézni. "Kétségkívül nem ez volt a terroristák szándéka, de tettük első következménye, hogy porig alázza a bevándorlókat és a külföldieket", ami a szélsőjobb újabb térnyeréséhez vezet.

A Guardian című brit lapban Natalie Nuagrayrede, a Le Monde egykori szerkesztőségvezetője a Charlie Hebdo bátorságát dicsérte. "Egy olyan korszakban, amikor a dogmatizmus és az intolerancia minden fajtája eluralkodni látszik, számos érték - a pluralizmus, a sokféleség, a jog és a szabadság állama, az alapvető jogok gyakorlása - próbatétel előtt áll. És ha Franciaországban az élclap mellett számos támogató tüntetést szerveztek is, "a populista mozgalmak - közöttük Marine Le Pené - megpróbálnak tőkét kovácsolni a tragédiából, hogy az iszlámmal és a bevándoroltakkal szembeni ellenérzéseket táplálják".

Ugyanebben a szellemben ír a The Daily Telegraph című brit lap is. Szerkesztőségi cikkében a merénylet következményeire hívja fel a figyelmet megemlítve Michel Houellebecq francia író új könyvét, amelyben 2022-ben az országnak muzulmán elnöke lesz, aki bevezeti a saríát, a vallási alapú muszlim törvénykezést Franciaországban. "Egy ilyen paranoiát könnyen szíthatnak a párizsi gyilkosságok. Ennek ellent kell állni, ellenkező esetben valóban a terroristák győznek."

A Cumhuriyet című török ellenzéki újság első oldalán - mintegy "az emberiesség halálának bizonyítékaiként" - a támadással rokonszenvezők Twitter-üzeneteit tette közzé. Az egyikben egy bizonyos Ibrahim Yöruk a Penguen című török szatirikus lapot felmutatva ezt mondja: "Láttátok? Nem lehet viccelni a hívőket megsértve. Inch Allah (ha Allah úgy akarja), remélem, hogy a következő a Leman (egy másik szatirikus török lap) lesz. Annál tizenkettőnél jóval több fejet kell levágni". Egy másik Twitter-üzenetben Kerem Cenk azt írja: "Leman, egy napon te is fizetni fogsz az iszlámgyűlöletedért". Az Akit című kormánypárti honlapon Támadás a prófétánkat megsértő folyóirat ellen címmel számoltak be a párizsi merényletről.

A Financial Times internetes oldala olvasói rovatában egy újságíró a Charlie Hebdo "felelőtlen" és "ostoba" szerkesztőségi politikáját bírálja. Tony Barber, az Európa főosztály főszerkesztője szavai szerint "nem azt akarja sugallni, hogy a szólásszabadságot ne lehetne a vallás szatirikus ábrázolására alkalmazni", de hevesen bírálja azokat a kiadványokat, amelyek feltételezik, hogy a muzulmánok provokálásával vihetik diadalra a szabadságot". Az olvasók bírálatára a brit lap módosította a lap nyomtatott változatában megjelenő írást. A gazdasági napilap csütörtöki vezércikkében maradéktalanul kiáll a Charlie Hebdo és a szólásszabadság mellett.

A Cadena Ser spanyol rádió honlapján hangsúlyozza: "a karikatúrák, a viccek, Houllebecq könyve semmiről sem tehetnek". " a megoldás nem a szabadságjogok megcsonkítása, hanem a fanatizmus, az irracionális gyűlölet, a műveltségellenesség és a tudatlanság elleni küzdelem".

Több európai lap bejelentette, hogy újból megjelenteti a Jyllands-Poste című dán magazin által 2005-ben leközölt, és a Charlie Hebdo által néhány hónappal később átvett Mohamed-karikatúrákat. A Berlingske című dán lap főszerkesztője szerint így kívánja bemutatni, milyen magazin volt a tragikus események célpontja. A Corriere della Sera című olasz lap, az amerikai Daily Beast és a Slate című hírportálok szintén karikatúrák közlése mellett döntöttek.

Az Estadao de Sao Paulo című brazil regionális napilap internetes oldalán megjelentette a Charlie Hebdo legutóbbi címlapjait. Számos latin-amerikai napilap - köztük az argentin La Nación és a kolumbiai El Tiempo is megemlékezett az áldozatokról.

A boszniai főmufti elítélte a Charlie Hebdo elleni támadást

A bosznia-hercegovinai főmufti a leghatározottabban elítélte csütörtökön a Charlie Hebdo című francia szatirikus magazin elleni előző napi "brutális terrortámadást".

A boszniai sajtó beszámolói szerint Husein Kavazovic Franciaország szarajevói nagykövetének küldött táviratában a teljes Bosznia-Hercegovinában élő iszlám közösség nevében fejezte ki részvétét.
A 3,8 milliós Bosznia-Hercegovinában a lakosság mintegy 40 százaléka iszlám vallású.

A főmufti szolidaritását fejezte ki a francia néppel és Franciaországgal a terrorista erőszak elleni harcban, és közölte: elítél mindenkit, aki terrorista akciót tervez és visz véghez, illetve félelmet kelt. "A gondolat- és a média szabadsága, az emberi méltóság tiszteletben tartása vitathatatlan érték és az emberiség fejlődésének szükséges feltétele, amelyet mindig és mindenhol védeni és erősíteni kell" - írta a táviratban Kavazovic.

Hozzáfűzte, hogy a szabadság minden ember természetes vágya, ezért erősebb a félelemnél és elpusztíthatatlan. "Még ha léteznek is olyanok, akik visszaélnek a szabadsággal annak érdekében, hogy másokra ráerőszakolják a rabságot, és a vallást használják fel hitetlen tetteik igazolására, ezek az önző manipulátorok nem pusztíthatják el a szabadság értékét és az igaz hit nemességét" - fogalmazott a főmufti.

Reményét fejezte ki, hogy a gyilkosokat és segítőiket minél hamarabb elfogják és bíróság elé állítják, ugyanakkor bízik abban is, hogy sem a francia nép, sem a világ többi része nem esik abba a hibába, hogy ártatlan embereket megbélyegezzen, ezekkel az erőszakos cselekményekkel ugyanis az elkövetők pont ezt akarják elérni.

Brüsszelben egy perc néma csenddel tisztelegtek az áldozatok emléke előtt

Egy perc néma csönddel emlékeztek meg csütörtökön a brüsszeli nemzetközi intézmények a szerdai párizsi vérengzés áldozatai előtt.

Az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz délelőttre, az EP brüsszeli épületei által közrefogott Simone Veil térre hirdette meg a megemlékezést, az Európai Parlament képviselőit és dolgozóit mind arra kérte, jöjjenek el. A szakadó eső dacára több százan töltötték meg a teret. Sokan "Je suis Charlie" vagyis "Charlie vagyok" feliratú táblákat tartottak a kezükben.

Az egyperces tiszteletadást megelőzően a német politikus franciául elmondott rövid beszédében hangsúlyozta: Európa nem engedhet értékeiből, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságából, nem hajolhat meg, és egyetlen lépést sem hátrálhat azoktól az értékektől, amelyekkel Franciaország hozzájárult az európai civilizációhoz.

Az Európai Bizottság minden épületében délben egy percre leállt a munka, és szintén néma tiszteletadással emlékeztek meg a terrortámadások áldozatairól, a sajtóterem egész falát elfoglaló kivetítőn pedig fekete alapon, több nyelven szintén a "Charlie vagyok" felirat volt olvasható. A bizottság központi épülete, a Berlaymont előtt félárbocra eresztették az uniós lobogókat.

A megemlékezést követően Tom Weingaertner, a brüsszeli külföldi tudósítókat tömörítő szervezet, az IPA elnöke kapott szót, aki arról beszélt, hogy amellett, hogy a történtek elszomorítják a kollégákat, fel is dühítik őket, mert a fegyveres támadók üzenete az, hogy minden újságíró potenciális célpont.

"A mi üzenetünk az, hogy nem engedjük megfélemlíteni magunkat" - szögezte le Weingaertner.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szintén arra kérte az intézmény dolgozóit, hogy néma csönddel tisztelegjenek az áldozatok emléke előtt. Az intézmény épületének aulájában százak álltak némán emlékezve a meggyilkoltakra.

Carmen Romero, a NATO sajtóosztályának vezetője az egyik népszerű mikroblog oldalon tett közzé fényképeket arról, hogy az észak-atlanti szövetség dolgozói szintén egy perc hallgatással mutatták ki szolidaritásukat az áldozatokkal, a francia lobogót pedig szintén félárbocra engedték.

A szabadság ellen indított háborúról ír a brit sajtó

Egybehangzóan a szabadság ellen indított háborúként értékelik a Charlie Hebdo című francia szatirikus magazin párizsi szerkesztőségében szerdán elkövetett vérengzést a csütörtöki brit lapok.

David Aaronovitch, a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap neves publicistája szerint a fasizmus veresége óta most először fordult elő, hogy polgárok egy csoportját az általuk rajzolt, kimondott, publikált véleményük miatt mészárolták le. Aaronovitch szerint Európa országainak ebben a helyzetben ugyanolyan egyértelműen ki kell állniuk a szólásszabadság mellett, mint ahogy azt az Egyesült Államok teszi: nincs helyük olyan törvényeknek vagy cselekedeteknek, amelyek a szólás és a sajtó szabadságát, a békés gyülekezéshez fűződő jogokat csorbítják.

A véleménynyilvánítás szabadsága mellett elkötelezett, szókimondó francia lapot más sajtótermékek, köztük a brit sajtó "gyávasága", a muszlimok esetében alkalmazott kettős mércéje tette "a szégyenlős diszkréció pusztaságából" kiemelkedő célponttá - fogalmaz a The Times szemleírója.

A Financial Timescímű üzleti napilap csütörtöki szerkesztőségi kommentárja szerint a párizsi vérengzés kiszámított megfélemlítési akció, a demokratikus társadalmak pillérének számító véleménynyilvánítási szabadság elleni támadás volt, célja pedig az, hogy a sajtót egyfajta megalkuvó öncenzúrára kényszerítse.

A szabad világnak azonban nem szabad megalkudnia, mivel a szabad sajtó mit sem ér, ha az újságírók nem érzik úgy, hogy szabadon szólhatnak - áll a Financial Times írásában.

Franciaország északi részére szűkítették a keresést

Franciaország északi részére szűkítették a hatóságok a hajtóvadászatot a párizsi merénylet két elkövetője után, mert egy benzinkutas felismerte őket - közölték csütörtök délben a vizsgálathoz közeli források.

A két gyanúsított egy szürke Renault Clio típusú autóban egy autópályán tért be egy benzinkúthoz Villers-Cotteret település mellett, hogy üzemanyagot raboljon - értesült a FranceInfo rádióállomás és a Le Parisienne című lap.

A kút üzemeltetője - akire fegyvert fogtak - egyértelműen felismerte a Charlie Ebdo című francia szatirikus magazin szerkesztősége elleni szerdai párizsi támadás elkövetésének gyanúsítottjait. Elmondása szerint járművükben fegyverek voltak és Párizs felé hajtottak el.

Egy másik forrás is megerősítette, hogy a két férfinál Kalasnyikov gépkarabély és rakétavető van.

A rendőrségi tájékoztatása szerint az autónak hamis a rendszámtáblája.

A két terrorista testvérpár. Egyikük, Chérif Kouachi ismert dzsihádista, 32 éves. Bátyja, Said Kouachi 34 esztendős. A fiatalabb fivér jól ismert a francia terrorellenes szolgálatok számára, 2005-ben már elítélték, amiért részt vett egy Irakba dzsihadistákat küldő csoport tevékenységében. Cinkosaival együtt 2003 és 2005 között tucatnyi fiatalt buzdított arra, hogy Irakba menjen harcolni. 2005-ben maga is Irakba készült. A bíróság 2008-ban három évi – ebből másfél évi letöltendő és másfél évi felfüggesztett - börtönre ítélte.

Ferenc pápa: mekkora kegyetlenségre képes az ember!

A Charlie Ebdo című francia szatirikus magazin párizsi szerkesztőségében történt terrorcselekmény áldozataiért imádkozott Ferenc pápa csütörtökön. Megerősítették a Vatikán és az olasz repülőterek biztonságát is.

Ferenc pápa a vatikáni Szent Márta-házban bemutatott szentmisén a párizsi merénylet áldozataiért imádkozott. "A párizsi merénylet elgondolkoztat azon, mekkora kegyetlenségre képes az ember!" - hangoztatta az egyházfő. A pápa csütörtökön André Vingt-Trois párizsi érseket fogadja a Vatikánban azt követően, hogy szerdán a franciaországi imámokkal találkozott.

Az olasz hatóságok tovább erősítették a Vatikánvárost övező biztonsági készültséget, amely már eddig is kiemelt volt. Rendkívüli készültség lépett életbe a római Leonardo da Vinci nemzetközi repülőtéren is. Megerősítették az olaszországi templomok, zsinagógák és vallási iskolák, valamint a diplomáciai képviseletek védelmét a tömegközlekedés biztonságával együtt. Leállították az olasz utcákon szolgáló katonai egységek számának korábban tervezett csökkentését.

Angelino Alfano olasz belügyminiszter szerint nincsen arra utaló jel, hogy Olaszországban is hasonló terrorista merénylet következhet be. A Vatikán és Olaszország azonban az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista fegyvereseinek célpontjai között szerepelhet, miután az IÁ által közzétett videókon többször is elhangzott, hogy Róma meghódítására készülnek. Az egyik videón az IÁ zászlója lobogott a Szent Péter téren.

Az olasz kormány új terrorizmusellenes intézkedések bevezetésére készül. Közöttük szerepel az adatvédelmi törvények korlátozása, a terrorizmussal gyanúsítható személyek útlevelének bevonása, a légiforgalmi utaslisták ellenőrzése, a szélsőséges internetes honlapok betiltása.

A párizsi merénylet következtében Milánó önkormányzata befagyasztotta az újabb muzulmán imahelyek építését.

Olasz sajtó: A muzulmánokat is lehessen életveszély nélkül bírálni!

A Charlie Hebdo francia szatirikus magazin "megsemmisített" szerkesztőségéről emlékeztek meg csütörtökön az olasz újságok, hangsúlyozva, hogy a mai világban egyedül az iszlám vallást nem lehet életveszély nélkül bírálni.

"Szeretnénk fenntartani magunknak a jogot, hogy kritizáljuk, ahogy tetszik. Megtanultuk kritizálni a kereszténységet, a buddhizmust is életünk kockáztatása nélkül" - írta Ernesto Galli della Loggia olasz történész a Corriere della Sera címoldalán.

A legnagyobb olasz napilap a mindenki szabadsága elleni támadásnak nevezte a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt terrorista támadást. A lap szerint bekövetkezett az európai titkosszolgálatok által hónapok óta jósolt merénylet, amely lényeges változás az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista fegyveresei által eddig követett terrorstratégiában.

"Nyakig benne vagyunk a háborúban" - kommentálta az eseményeket Umberto Eco olasz író. Szerinte az IÁ "új nácizmus", amely meg akarja hódítani az egész világot. Umberto Eco hangoztatta, úgy érzi magát mint gyerekkorában, amikor a második világháborús bombázásban élte napjait, soha nem tudva, mikor zuhannak rá bombák.

A balközép La Repubblica szerint a párizsi terrorcselekmény Franciaország szeptember 11-kéje. A lap kommentárja szerint nem fanatikusok akciója volt, hanem "látványos forgatókönyvvel látványos célpont ellen" elkövetett terrorista támadás. Az újság szerint a merényletnek a nem szélsőséges iszlám világ is áldozata.

Spanyolország megemelte a készültségi szintet a terrorveszély miatt

Megemelte a terrorveszély miatti készültségi szintet Spanyolország a Charlie Hebdo című szatirikus magazin párizsi szerkesztőségében elkövetett vérengzés hatására - számolt be a spanyol kormány döntéséről a sajtó csütörtökön.

Jorge Fernández Díaz belügyminiszter tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy növelik a rendőri jelenlétet az utcákon és megerősítik a kulcsfontosságú létesítmények védelmét. Fokozottabban őrzik az atomerőműveket, az elektromos központokat, a repülőtereket, a pályaudvarokat és azokat a csomópontokat, ahol tömegek fordulnak meg nap mint nap.

Ugyan Spanyolországban jelenleg nincs közvetlen terrorfenyegetettség, mégis "meggondolatlanság" lenne, ha a Párizsban történtek után nem növelnék a készültséget - hangsúlyozta a belügyminiszter, aki sejtetni engedte azt is, hogy a spanyol hatóságoknak információik vannak a francia vérengzés elkövetőiről, de azokat nem akarta nyilvánosságára hozni.

A politikus beszélt arról, hogy információik szerint az al-Kaida és az Iszlám Állam terrorista szervezetek között küzdelem zajlik a vezető szerepért, emiatt egyre több támadásra számítanak.

Az El País című napilap szerint a párizsi támadás bebizonyította, hogy közvetlen a terrorveszély Európában. A spanyol belügyminisztériumra és több, a terrorizmus elleni harcban tevékenykedő forrásra hivatkozva a lap azt írta: a biztonsági erők decemberben már észlelték egy lehetséges terrorista támadás körvonalazódását Spanyolországban. Példaként említette az Iszlám Állam egyik vezetőjének videó üzenetét, amelyben közölte, hogy szándékukban áll "visszahódítani" Andalúziát, amelyet még a mórok hoztak létre a középkorban. Emellett több internetes fórumon is találtak támadásra utaló bejegyzéseket, beszélgetéseket.

A szerdai párizsi vérengzés megdöbbentette egész Spanyolországot, több százan gyűltek össze a madridi francia nagykövetség előtt, köztük újságírók, hogy elítéljék a támadást, kiálljanak a szabad véleménynyilvánítás mellett és szolidaritást vállaljanak a franciákkal. "Mindenki Charlie" - ezt skandálták. Barcelonában is mintegy háromszázan vonultak utcára.

Több embert őrizetbe vettek a szerdai terrorcselekmény ügyében

Őrizetbe vettek hét embert csütörtökre virradóan Franciaországban a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni szerdai terrorista támadással kapcsolatban - közölte Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter az Europe 1 rádiónak adott nyilatkozatában.

Egy meg nem nevezett igazságügyi forrás azt mondta az AFP francia hírügynökségnek, hogy a hét őrizetbe vett ember a terrortámadás elkövetésével gyanúsított, szökésben lévő Kouachi fivérek ismeretségi körébe tartozik, és nők is vannak közöttük.

A korábban a támadásban részvétellel meggyanúsított harmadik férfi, a 18 éves Hamyd Mourad is rendőrségi őrizetben van - miután jelentkezett a rendőrségen -, de nem indítottak ellene eljárást. Az I-télé csatorna értesülése szerint azért jelentkezett a hatóságnál, mert megtudta, ő is gyanúsított, ezért tisztázni akarta magát, és diáktársai tanúsítják, hogy a merénylet idején iskolában volt.

Manuel Valls francia miniszterelnök az RTL rádiónak nyilatkozva azt mondta: "Fő aggodalmunk, hogy újabb támadást követhetnek el."

Ahhoz, hogy eljussanak a testvérpár gyanúsításáig, a rendőrségnek sokat segített, hogy egyikük benne hagyta a személyi igazolványát abban az autóban, amellyel elmenekültek. Chérif és Sarif Kouachi felkutatása mindazonáltal egyelőre eredménytelen. A rendőrség csütörtök reggel közölte, hogy szemtanúk jelentkezését várja a támadás minden részletével kapcsolatban.

A hatóságok a terrorfenyegetettség szintjének megemelése mellett további nyolcszáz katonát vezényeltek médiaszervezetek, vallási helyek, kényes közlekedési és más helyszínek védelmére. Csütörtök délre egyperces leállást és csendet kértek a francia nemzettől.

Egy szemtanú arról számolt be, hogy a merénylők, amikor távoztak a helyszínről, azt mondták neki: "Szólhatsz a médiának, hogy ez a jemeni al-Kaida volt". Egy névtelenségbe burkolódzó rendőr szerint is a terrorhálózat jemeni szárnyát gyanítják a háttérben. Az al-Kaida egy szóvivője azt közölte szerdán az AP amerikai hírügynökséggel, hogy nem vállalják a tettet, de úgy fogalmazott, hogy "ösztönzőnek" tartják. 

A francia rendőrség kiadta a támadók fotóit

A francia rendőrség által közreadott felvétel egy levélről, amelyen a 32 éves Chérif Kouachi (b) és bátyja, a 34 éves Said Kouachi, a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében 2015. január 7-én elkövetett vérengzés végrehajtói láthatóak. A Kouachi-fivérek szökésben vannak, míg a legfiatalabb terrorista, a 18 éves Hamyd Mourad feladta magát az észak-franciaországi Charlesville-Mézieres-ben. A merényletnek 12 halálos áldozata van.

 

MTI/EPA/Francia rendőrség
MTI/EPA/Francia rendőrség

 

La Libre Belgique: Mindannyian Charlie-k vagyunk

Fekete címlappal, "Mindannyian Charlie-k vagyunk" felirattal jelent meg csütörtökön Belgium második legnagyobb francia nyelvű napilapja, a la Libre Belgique.

Az újság 16 oldalt szentelt a szerdai párizsi vérengzésnek. A lap a támadás mérlegét szörnyűségesnek, az általa keltett lökéshullámokat pedig globálisnak nevezi.

A lap publicistája, Francis Van de Woestyne új szeptember 11-éről ír, utalva a 2001-ben az Egyesült Államok ellen elkövetett merényletekre, és arra int: a terroristák újra le fognak csapni.

Hiba volna, ha egy maroknyi, semmit sem tisztelő szélsőséges tettei alapján általánosítanánk minden muszlimmal kapcsolatban.

"A gyilkosokat fel kell kutatni, le kell tartóztatni és el kell ítélni. Szigorúan. Ha nem cselekszünk, sosem lesz fegyvernyugvás" - hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ha "háborúba megyünk", azzal a támadás kitervelői győznek, a gyűlölet pedig sosem lehet válasz a gyűlöletre, de a naivitás sem.

A szerző szerint különleges jelentősége van annak, hogy a támadás célpontjai újságírók voltak, a sajtó és a humoristák elleni támadás a demokrácia egyik alappillérre elleni merénylet.

A lap nagy terjedelemben mutatja be az "elszántan független" Charlie Hebdo tevékenységét, amelyet a szélsőségesek esküdt ellenségének nevez, és amely 2001 óta a politikusok és a szélsőjobboldal után a vallási fanatikusokat, a muszlim radikálisokat is maró humorának céltáblájává tette.

Az újság a belga terrorfenyegetettséget értékelő és elemző testület, az OCAM vezetőjét, André Vandorent is megszólaltatta, aki szerint Párizsban "pontosan ugyanaz" történt, mint tavaly a brüsszeli zsidó múzeumnál, szerinte ezzel a szélsőségesek semmilyen új határt nem léptek át. Vandoren tudatta, hogy egyes helyeken Belgiumban is a harmadik szintre emelték a terrorkészültséget, de nem mondta meg, hogy pontosan hol.

Az OCAM vezetője szerint a kanadai parlament elleni támadás és a sidney-i kávézó elleni merénylet is illeszkedik ebbe a sorba.

Sok karikaturista rajzzal reagált francia kollégáinak lemészárlására

Sok karikaturista rajzban kívánta elmondani érzéseit azt követően, hogy szerdán Párizsban, a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap szerkesztőségében fegyveresek hidegvérrel lemészárolták öt kollégájukat és hét másik embert.

A The Canberra Times című ausztrál napilap rajzolója, David Pope a Twitter közösségi oldalon tette közzé friss képét, amely egy élettelen karikaturistát ábrázol, valamint mellette egy csuklyás fegyverest, akinek kezében még füstöl a puska, és azt mondja: "Először ő használta a fegyverét".

Az indiai Mandzsul egy, az Eiffel-tornyon felrobbanó repülőgépet rajzolt, a torony csúcsát viszont egy töltőtoll hegyeként tüntette fel.

A The Daily Telegraph című brit napilap karikaturistája, Christian Adams egy üres képet közölt, azzal a felirattal, hogy Szélsőségesek által jóváhagyott karikatúra.

A Telegraph másik rajzán két fegyveres látható, akik közül az egyik azt mondja a másiknak: "Vigyázz, lehet, hogy toll van nála!".

A vezető amerikai lapok tartózkodtak attól, hogy Mohamed prófétát ábrázoló, az iszlám vallásúak szemében sértőnek számító gúnyrajzot közöljenek. Több internetes sajtóorgánum azonban leközölt néhány olyan karikatúrát, amelyek korábban a Charlie Hebdóban jelentek meg.

A francia lap szerkesztőségét három, gépkarabéllyal felfegyverzett terrorista támadta meg. Csütörtök hajnali közlések szerint mindhármukat azonosították, és egyikük időközben fel is adta magát a rendőrségen. A még menekülőben lévő támadók egyike a hatóságok számára már ismert dzsihadista.

Putyin telefonon fejezte ki részvétét Hollande-nak

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon felhívta Francois Hollande francia államfőt, és legőszintébb részvétét fejezte ki a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadás miatt - közölte szerda este a Kreml sajtószolgálata

"Az orosz vezető elítélte a barbár tettet, és reményét fejezte ki, hogy megtalálják az elkövetőket, és megkapják méltó büntetésüket" - áll az elnöki sajtószolgálat közleményében.

Vlagyimir Putyin kérte Francois Hollande-ot, tolmácsolja mély részvétét a halottak hozzátartozóinak és kívánjon nevében mielőbbi gyógyulást a sebesülteknek.

Francois Hollande köszönetet mondott Putyinnak a baráti érzésekért.

A Mohamed prófétáról karikatúrákat megjelentető Charlie Hebdo című hetilap szerkesztőségét három gépkarabéllyal felfegyverzett terrorista támadta meg. A legfrissebb adatok szerint tizenkét ember meghalt - köztük kilenc újságíró -, tizenegy ember megsebesült.

Feladta magát az egyik támadó

Feladta magát szerda éjjel a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében elkövetett vérengzés egyik végrehajtója - értesült az AFP francia hírügynökség.

A "megbízható forrásokra" hivatkozó jelentés szerint a legfiatalabb terrorista, a 18 éves Hamyd Mourad jelentkezett önként az egyik rendőrőrsön az észak-franciaországi Charlesville-Mézieres-ben.

Két társa, a Kouachi-fivérek, továbbra is szökésben vannak.

A rendőrség néhány órával korábban azonosította a 12 halálos áldozatot követelő merénylet végrehajtóit. Közülük a 32 éves Chérif Kouachit 2005-ben már bebörtönözték, amiért részt vett egy Irakba dzsihadistákat küldő csoport tevékenységében. Chérif és két évvel idősebb bátyja, Said, francia állampolgárok.

A sajtójelentések szerint több helyszínen csütörtök hajnalban is folytatódott a gyanúsítottak utáni rendőrségi hajtóvadászat. A hatóságok hivatalos körözést adtak ki a két Kouachi ellen, közölve fényképeiket is.

A párizsi vérengzés áldozataira emlékeznek. (galéria)

A három férfit gyanúsítják azzal, hogy a Charlie Hebdo szerkesztőségében illetve annak közelében lelőttek 12 embert. Az áldozatok közül tízen a lap alkalmazottai - így Stéphane Charbonnier (Charb) igazgató-főszerkesztő és négy másik karikaturista is -, ketten pedig rendőrök voltak.

Az élclap szerkesztősége ellen már korábban is intéztek támadást. Az épületre 2011 novemberében gyújtóbombát dobtak, miután a lap Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt.

Az újság egyik legutóbbi üzenetében a Közel-Keleten előrenyomuló, Iszlám Állam nevű terrorszervezet vezetőjén gúnyolódott. A támadást mindazonáltal semmilyen szervezet nem vállalta magára.

A szerdai vérengzést a világ számos vezetője (köztük a magyar vezetők) és az ENSZ Biztonsági Tanács is elítélte.

Francois Hollande államfő a merénylet miatt csütörtökre nemzeti gyásznapot rendelt el. Szerda este Franciaország számos városában több mint százezren tömegrendezvényeken emlékeztek meg az áldozatokról, és külföldön is sok helyütt tartottak tüntetéseket a párizsi vérengzés miatt.

Obama amerikai segítséget ajánlott Hollande-nak a tettesek felkutatásához

Az illetékes amerikai hatóságok segítségét is felajánlotta Barack Obama amerikai elnök Francois Hollande francia államfőnek a párizsi vérengzés elkövetőinek azonosításában szerda éjjeli telefonbeszélgetésük során.

A Fehér Ház közlése szerint Obama szolidaritását fejezte ki, és megerősítette, hogy az Egyesült Államok a francia nép oldalán áll.

Az amerikai elnök már korábban nyilatkozott a Charlie Hebdo magazin szerkesztőségében elkövetett akcióról, hitványnak és gonosznak minősítve azt. Hozzátette, hogy a merénylők a sajtószabadság ellen is támadást intéztek.

A párizsi vérengzés áldozataira emlékeznek (galéria)


John Kerry külügyminiszter szintén szolidaritásáról biztosította a francia embereket, és hangoztatta: az Egyesült Államok eltökélten együttműködik Párizzsal a szélsőséges irányzatok elleni fellépésben.

Hollande a telefonbeszélgetésben megköszönte Obamának a támogatást, és tájékoztatta partnerét arról, hogyan áll a tettesek utáni hajtóvadászat, illetve milyen a sérültek állapota - közölte még az amerikai elnök hivatala.

A párizsi terrortámadásban 12 ember meghalt, 11-en megsebesültek, közülük négyen válságos állapotban vannak. Évtizedek óta ez volt a legsúlyosabb terrorcselekmény Franciaországban.

Azonosították az elkövetőket

Azonosították a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap szerkesztősége elleni véres támadás három elkövetőjét – jelentette szerda este a legnézettebb francia televízió, a TF1 egy francia honlap, a metronews.fr információját közölve.

Az ardennes-i l’Union című regionális lap birtokába jutott értesülések szerint a három elkövető jelenleg a Párizs melletti Pantene-ben, illetve Reims-ben tartózkodik. Reims-be már elindult a francia rendőrség terrorelhárító részlegének (RAID) különleges egysége. Mindkét városba kiszálltak a bűnügyi rendőrség különleges egységei is.

A Metronews értesülései szerint a három férfi 18, 32 és 34 éves. A két idősebb, Said és Chérif K. fivérek, Párizsban született francia állampolgárok. A harmadik férfi, Hamyd M. hajléktalan, róla nincs közelebbi információ, a l’Union szerint egy Charlesville-Mézieres-i gimnázium tanulói névjegyzékében szerepel.

Több mint százezren vonultak az utcára a Charlie Hebdo melletti szolidaritás jegyében

Franciaország-szerte több mint százezren vonultak az utcára szerdán, hogy kifejezzék szolidaritásukat a Charlie Hebdo című szatirikus hetilappal, amelynek székházát napközben tizenkét halálos áldozatot követelő terrortámadás érte.

Párizs központjában, nem messze a vérengzés színhelyétől, a République téren a rendőrség becslései szerint mintegy 35 ezren gyűltek össze a kora esti órákban, hogy kiálljanak a szólásszabadság mellett. A tömegben egyesek a lap karikatúráit ábrázoló transzparensekkel jelentek meg, mások ceruzákat és tollakat emeltek a magasba a sajtószabadságot jelképezendő.

A megmozduláson számos politikus is részt vett, és a pártok mellett szakszervezetek és médiumok is a szolidaritásra szólították fel az embereket.

A kormányzó szocialisták és más baloldali pártok szombat délutánra "köztársasági menetet" hirdettek meg Párizsba a vérengzés elleni tiltakozásul, amelyre Manuel Valls kormányfő meghívta Nicolas Sarkozy konzervatív exelnököt is. Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere pedig azt mondta, a francia főváros "tiszteletbeli polgárává" akarja avatni a Charlie Hebdót. 

ghhgfh
"Én vagyok Charlie" jelentésű feliratot mutatnak fel tüntetők a dél-franciaországi Nizzában január 7-én, miután csuklyát viselő három férfi géppisztollyal megtámadta a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét. Tizenkét ember életét vesztette, legalább négy életveszélyesen megsebesült. A lap korábban többször kiváltotta a muzulmánok felháborodását.
Fotó: MTI/AP/Lionel Cironneau


Franciaország több más nagyvárosában is nagy tömegeket mozgatott meg a vérengzés elleni tiltakozás. A hatóságok becslései szerint Rennes-ben 13-15 ezren, Lyonban és Toulouse-ban több mint tízezren, Marseille-ben nagyjából hétezren, Nantes-ban és Bordeaux-ban pedig mintegy ötezren vonultak az utcákra, tiltakozva a terrorcselekmény ellen és kiállva a szólásszabadság jelképévé vált lap mellett.

Hasonló megmozdulásokat tartottak Európa számos nagyvárosában is. Berlinben a Brandenburgi kapunál mintegy ötszázan gyűltek össze, és "Je suis Charlie" (Charlie vagyok) feliratú papírlapokat feltartva fejezték ki szolidaritásukat a magazinnal, a francia nagykövetség elé pedig virágokat vittek. A londoni Trafalgar téren, az Európai Parlament brüsszeli épületénél és a madridi francia nagykövetség előtt is sokan tüntettek a terrortámadás ellen és a szólásszabadság mellett.

A vélhetően iszlamista szélsőségesek által elkövetett párizsi terrortámadásban 12 ember meghalt, 11-en megsebesültek, közülük négy ember állapota válságos. A lövöldözésben életét vesztette négy híres karikaturista, köztük a Charlie Hebdo igazgató-főszerkesztője is. Évtizedek óta ez volt a legsúlyosabb terrorcselekmény Franciaországban.

A szerdánként megjelenő magazin senkit sem kímélő, nonkonformista, a katolicizmust, az iszlámot, a zsidóságot, valamint a szélsőjobb- és szélsőbaloldalt egyaránt kifigurázó hangvételéről ismert. A Charlie Hebdo szerkesztőségére 2011 novemberében gyújtóbombát dobtak, miután a lap Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt. Iszlamista honlapokon nemrégiben az újság főszerkesztőjének lefejezésére buzdítottak.

Fokozott ellenőrzések a francia fővárosban

Fokozott ellenőrzéseket tapasztalt az M1 Híradó tudósítója szerdán este Párizsban, a napközben történt terrorcselekmény után.

A Híradó munkatársa már a francia fővárosba bevezető utakon is komoly rendőri ellenőrzéseket tapasztalt. Beszámolója szerint a rendőrök fegyveres katonákkal együtt járőröznek, ellenőrzik a buszmegállókat, vasútállomásokat és repülőtereket is.

Elmondta: még újságíróként sem jutott a merénylet helyszínének közvetlen közelébe, a szerkesztőség utcáját ugyanis továbbra is lezárva tartják.

Közölte azt is: este tüntetés kezdődött, a résztvevők az áldozatok emléke előtt tisztelegnek.

A Híradóban Párizsban tartózkodó magyarok is megszólaltak, akik szintén jelentős rendőri készültségről számoltak be, valamint arról, hogy hangosbemondókkal figyelmeztetik az embereket: figyeljenek az elhagyott csomagokra.

Az utóbbi négy évtized legsúlyosabb franciaországi terrorcselekményét követték el szerdán Párizsban ismeretlen - vélhetően iszlamista - fegyveresek, akik tíz újságírót és két rendőrt agyonlőttek az egyebek mellett az iszlamista fundamentalistákon is gyakran élcelődő Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi székháza elleni támadásban. 

Hollande nemzeti gyásznapot hirdetett csütörtökre

Nemzeti gyásznapot hirdetett csütörtökre és összefogásra kérte Franciaországot Francois Hollande francia államfő a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadást követően.

"Az egység a legjobb fegyverünk. Semmi nem oszthat meg minket, semmi nem választhat szét minket" - mondta szerda este a köztársasági elnök a francia közszolgálati televízióban élőben közvetített rövid beszédében. Azt is jelezte, hogy a közintézményeken a nemzeti lobogót három napra félárbocra eresztik.

Az államfő csütörtökre összehívta a nemzetgyűlés és a szenátus elnökét, valamint valamennyi parlamenti párt vezetőjét.
 

Tízezrek vonultak az utcára a Charlie Hebdo melletti szolidaritás jegyében

Franciaország-szerte tízezrek vonultak az utcára szerdán, hogy kifejezzék szolidaritásukat a Charlie Hebdo című szatirikus hetilappal, amelynek székházát napközben tizenkét halálos áldozatot követelő terrortámadás érte.

Párizs központjában, nem messze a vérengzés színhelyétől, a République téren több mint ötezren gyűltek össze a koraesti órákban, hogy kiálljanak a szólásszabadság mellett. A tömegben egyesek a lap karikatúráit ábrázoló transzparensekkel jelentek meg, mások ceruzákat és tollakat emeltek a magasba a sajtószabadságot jelképezendő.

Az áldozatok és az újság iránti együttérzésüket fejezik ki tüntetők Párizsban, a Köztársaság terén 2015. január 7-én, miután csuklyát viselő három férfi géppisztollyal megtámadta a Charlie Hebdo franc
Az áldozatok és az újság iránti együttérzésüket fejezik ki tüntetők Párizsban, a Köztársaság terén január 7-én, miután csuklyát viselő három férfi géppisztollyal megtámadta a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét. Tizenkét ember életét vesztette, legalább négy életveszélyesen megsebesült. A lap korábban többször kiváltotta a muzulmánok felháborodását.
Fotó: MTI/AP/Christophe Ena


Lyonban és Toulouse-ban a hatóságok becslése szerint több mint tízezren lepték el az utcákat, tiltakozva a terrorcselekmény ellen és kiállva a szólásszabadság jelképévé vált lap mellett.

Tizenkét embert megöltek fegyveresek egy szatirikus lap elleni merényletben, terrorkészültség Párizsban

Az utóbbi négy évtized legsúlyosabb franciaországi terrorcselekményét követték el szerdán Párizsban ismeretlen - vélhetően iszlamista - fegyveresek, akik tíz újságírót és két rendőrt agyonlőttek az egyebek mellett az iszlamista fundamentalistákon is gyakran élcelődő Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi székháza elleni támadásban.

Szemtanúk arról számoltak be, hogy 11 óra 30 perckor fekete csuklyás, Kalasnyikov gépkarabélyokkal felfegyverkezett férfiak lépett be a Charlie Hebdo székházába, ezután mintegy harminc lövés hallatszott tíz perc alatt. Szemtanúk szerint a fegyveresek azt kiáltozták, hogy "megbosszultuk a prófétát". A támadásról valaki egy szomszédos ház tetejéről videofelvételt készített, amelyen egy férfi azt kiáltozza, hogy "Allah Akbar!" (Allah a legnagyobb.)

A lap egyik munkatársa a L'Humanité című politikai napilapnak adott interjújában elmondta, ő engedte be a vállalat párizsi székházába a terroristákat. Corinne Rey éppen vissza akart térni a szerkesztőségbe, amikor az épület zárt, számkóddal védett kapuja előtt szembetalálta magát a csuklyás fegyveresekkel, akik rákényszerítették, hogy beengedje őket. A terroristák a beszámoló szerint folyékonyan beszéltek franciául, és azt állították, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat tagjai.

A terroristák agyonlőttek két rendőrt, az egyiket az épületben, a másikat a ház előtt, valamint autójukkal elütöttek egy gyalogost. A halálos áldozatok között van a lap négy híres karikaturistája, a főszerkesztő Stéphane Charbonnier (közismertebb nevén Charb), valamint a Cabu, Wolinski és Tignous név alatt publikáló szerzők is. A támadásban hét ember megsebesült, közülük négyen válságos állapotban vannak.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter közölte, hogy három ember vett részt a terrortámadásban, akiknek kiléte egyelőre ismeretlen. A tájékoztatás szerint a hatóságok nagy erőkkel keresik az elkövetőket. A The Guardian című brit napilap információi szerint a terroristák Párizs északi részébe hajtottak, ahol autót cseréltek.

A francia kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet a főváros térségében a terrortámadás miatt. Elsősorban az imahelyek, az üzletek, a sajtószékházak és a közlekedési eszközök védelmét erősítették meg, Párizst beszámolók szerint fegyveres rendfenntartók lepték el.

Francois Hollande francia elnök egyértelműen terrortámadásnak minősítette a szerdai vérengzést, és nemzeti egységre szólította fel Franciaországot. Az elnök azt is felfedte, hogy az utóbbi hetekben több más terroristatámadást sikerült meghiúsítaniuk a hatóságoknak.

A megtámadott lap egyik legutóbbi Twitter-üzenetében a Közel-Keleten előrenyomuló, Iszlám Állam nevű terrorszervezet vezetőjén, Abu Bakr al-Bagdadin gúnyolódott. A dzsihadista csoport korábban terrortámadással fenyegette meg Franciaországot, amiért Párizs részt vesz az IÁ elleni nemzetközi koalíció légi hadjáratában. 

Archív képek Tignousról, azaz Bernard Verlhacról, a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap karikaturistájáról, Charbról, azaz Stéphan Charbonnier-ről, a Charlie Hebdo igazgatójáról, Georges Wolinski
Archív képek Tignousról, azaz Bernard Verlhacról, a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap karikaturistájáról, Charbról, azaz Stéphan Charbonnier-ről, a Charlie Hebdo igazgatójáról, Georges Wolinski francia karikaturistáról és Caburől, a Charlie Hebdo karikaturistájáról (b-j), akiket nyolc másik emberrel együtt megölt három fegyveres, amikor január 7-én megtámadta a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségét. A lap korábban többször kiváltotta a muzulmánok felháborodását.
Fotó: MTI/EPA/Tim Somerset, Yoan Valat, Guillaume Horcajuelo


A Charlie Hebdo szerkesztőségére 2011 novemberében gyújtóbombát dobtak, miután a lap Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt. Iszlamista honlapokon nemrégiben az újság főszerkesztőjének lefejezésére buzdítottak, aki már eddig is rendőri védelem alatt élt, mivel számos halálos fenyegetést kapott a közelmúltban. A szerdánként megjelenő magazin senkit sem kímélő, nonkonformista, a katolicizmust, az iszlámot, a zsidóságot, valamint a szélsőjobb- és szélsőbaloldalt egyaránt kifigurázó hangvételéről ismert.

A franciaországi muzulmánokat képviselő Muzulmán Vallás Francia Tanácsa (CFCM) "barbár cselekedetnek" nevezte és elítélte a vérengzést. "Ez a rendkívül súlyos barbár cselekedet egyben támadás a demokrácia és a sajtószabadság ellen is" – hangsúlyozta a legnagyobb létszámú (3,5-5 milliós) európai muzulmán közösség nevében a CFCM. A szervezet szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal és a hozzátartozóikkal.

A lap elleni terrorcselekményt világszerte számos vezető elítélte és a szólásszabadság elleni támadásnak minősítette.

Angela Merkel német kancellár a Francois Hollande-nak küldött részvétnyilvánító táviratában kiemelte, hogy az "iszonyatos" terrorcselekmény nemcsak francia polgárok élete és Franciaország biztonsága ellen irányult, hanem "támadást jelent a vélemény- és a sajtószabadság, a szabad, demokratikus kultúra egyik alapeleme ellen", ami "nem igazolható semmivel".

David Cameron brit kormányfő felháborítónak nevezte a támadást és támogatásáról biztosította Franciaországot a terrorizmus elleni küzdelemben. Hasonlóan tett a Fehér Ház, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is.

A terrorcselekményt elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök és a török kormány is. Ankara ugyanakkor ugyanezen közleményében óva intett az "iszlamofóbiától", miután előző nap Recep Tayyip Erdogan iszlám- és idegenellenességgel vádolta meg Európát.

Navracsics Tibor magyar EU-biztos együttérzését fejezte ki a párizsi vérengzés áldozataival és családjaival. A politikus úgy fogalmazott, hogy sokkolta a hír. "Gondolatban az áldozatokkal és családjaikkal vagyok. A francia nép mellett kell most állnunk" - írta Twitter-üzenetében az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős tagja.

A párizsi terrortámadás miatt a legmagasabb fokú biztonsági intézkedések léptek életbe Olaszországban, Rómában biztonsági gyűrűvel vették körül a szerkesztőségeket. Madridban pedig kiürítették a Prisa médiavállalat székházát, miután a cég egy gyanús csomagot kapott szerdán, amelyről azonban később kiderült, nem veszélyes.

A hetilap egyik munkatársa engedte be az épületbe a terroristákat

A Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap egyik munkatársa engedte be a vállalat párizsi székházába a terroristákat, akik ezután tizenkét embert megöltek az épületben.

Corinne Rey, a lap egyik karikaturistája elmondta, hogy éppen vissza akart térni a szerkesztőségbe, amikor az épület zárt, számkóddal védett kapuja előtt szembetalálta magát a csuklyás fegyveresekkel, akik rákényszerítették, hogy beengedje őket. A terroristák a beszámoló szerint folyékonyan beszéltek franciául, és azt állították, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat tagjai.

A fegyveresek egyenesen a lap főszerkesztője, Stéphane Charbonnier, közismertebb nevén Charb felé tartottak, és agyonlőtték őt, valamint az őt kísérő rendőrségi testőrt is - mondta Corinne Rey a L'Humanité című politikai napilapnak adott interjújában, hozzátéve, hogy a lövöldözés nagyjából öt percig tartott.

A terroristák tíz újságíróval és két rendőrrel végeztek. A második rendőr később, kerékpárral érkezett a helyszínre.

A merénylők elmenekültek a helyszínről, kilétük egyelőre ismeretlen. A The Guardian című brit napilap információi szerint a fegyveresek Párizs északi részébe hajtottak, ahol autót cseréltek.

Orbán Viktor elítélte a támadást és részvéttáviratot küldött a francia államfőnek

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke részvéttáviratot küldött Francois Hollande köztársasági elnöknek - tájékoztatott Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A közlemény szerint a kormányfő a leghatározottabban elítéli a szerdai párizsi terrorista akciót.

"A kegyetlen támadás, az embertelen erőszak semmivel sem igazolható. Orbán Viktor és a magyar kormány együtt érez a gyászoló családokkal és a francia néppel, a sérülteknek pedig mielőbbi gyógyulást kíván" - tartalmazza a közlemény.

Áder János részvéttáviratot küldött a francia államfőnek

 Áder János köztársasági elnök részvéttáviratban fejezte ki együttérzését Francois Hollande francia államfőnek szerdán a Charlie Hebdo hetilap székházában elkövetett terrorista merényletet követően - a levelet a Köztársasági Elnöki Hivatal az MTI-hez is eljuttatta.

A magyar államfő ebben a magyar nép és maga nevében is részvétét és együttérzését fejezte ki az elhunytak családtagjainak, a sérülteknek és hozzátartozóiknak.

"Lélekben ott vagyunk velük, osztozunk Franciaország fájdalmában, és a francia néppel együtt gyászoljuk az alattomos orgyilkosság valamennyi áldozatát" - fogalmaz a levélben Áder János.

Megerősítette: Magyarország a leghatározottabban elítéli a terrorizmus minden formáját, és következetesen kiáll a gondolatok, a vélemény és a sajtó szabadságának, közös európai alapértékeinek védelme mellett.

Egyben tudatta azt is: Franciaország továbbra is számíthat Magyarország támogatására az ehhez hasonló cselekedetek elkövetői elleni fellépésben.

A legutóbbi információk szerint tizenkét ember veszítette életét, amikor Párizsban a Charlie Hebdo című franci szatirikus hetilap székháza elleni szerdai fegyveres terrortámadásban.

Francia belügyminiszter: hárman vettek részt a terrortámadásban

A korábbi értesülésekkel szemben nem két, hanem három ember vett részt a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni szerdai fegyveres terrortámadásban - közölte Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter.

A tájékoztatás szerint a hatóságok nagy erőkkel keresik az elkövetőket. A biztonsági erők mindent megtesznek azért, hogy "a lehető leghamarabb semlegesítsék azt a három bűnözőt, aki részt vett ebben a barbár cselekedetben" - mondta a tárcavezető az Elysée-palotában rendezett rendkívüli ülésen.

Cazeneuve emellett ígéretet tett rá, hogy a legmagasabb szintű védelemben fogják részesíteni Franciaország lakosait.

A Külügyminisztérium nem tud magyar áldozatról

 A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a jelenlegi információk alapján nem tud arról, hogy lenne magyar áldozata a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni szerdai fegyveres terrortámadásnak, amelyet a leghatározottabban elítél.

A tárca az MTI érdeklődésére közölte: mély megdöbbenéssel fogadták a franciaországi terrortámadás hírét.

A minisztérium a leghatározottabban elítéli a támadást, csakúgy, mint minden terrorista cselekedetet. A kegyetlen támadás semmivel sem igazolható - hangsúlyozták. A KKM együttérzését fejezi ki a gyászoló családoknak, a sérülteknek pedig mielőbbi gyógyulást kíván.

A francia kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet a főváros térségében a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni szerdai fegyveres terrortámadás miatt.

A rajtaütésben a legutóbbi információk szerint tizenkét ember vesztette életét. A rendőrség közlése szerint legalább négyen megsebesültek, többen közülük válságos állapotban vannak. Az AFP francia hírügynökség az utóbbi negyven év legvéresebb franciaországi terrortámadásának minősítette a történteket.

A franciaországi muzulmánok képviseleti szerve elítéli a terrorcselekményt

"Barbár cselekedetnek" nevezte és elítélte szerdán a franciaországi muzulmánokat képviselő Muzulmán Vallás Francia Tanácsa (CFCM) a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap szerkesztősége elleni vérengzést, amelyben legalább tizenkét ember meghalt.

"Ez a rendkívül súlyos barbár cselekedet egyben támadás a demokrácia ás a sajtószabadság ellen is" – hangsúlyozta a legnagyobb létszámú (3,5-5 milliós) európai muzulmán közösség nevében a CFCM.

A CFCM elnöke, a párizsi nagymecset rektora, Dalik Boubakeur délután a tragédia helyszínére látogat.

A szervezet szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal és a hozzátartozóikkal.

"A magukat méltánytalanul az iszlámhoz tartozónak valló terrorcsoportok őrjöngése által szított feszültségektől terhes nemzetközi politikai helyzetben felszólítunk minden, a köztársaság és a demokrácia értékeit valló embert, hogy kerüljék el a provokációkat, amelyek csak olajat öntenek a tűzre" – olvasható a CFCM közleményében.

A Muzulmán Testvériséghez közel álló Franciaországi Iszlám Szervezetek Szövetsége (UOIF) közleményben ítélte el "a lehető leghatározottabban" a terrortámadást és "a rettenetes gyilkosságokat".

A Fehér Ház elítéli a támadást

A Fehér Ház a leghatározottabban elítéli a Charlie Hebdo magazin szerkesztőségében elkövetett támadást - közölte Josh Earnest szóvivő szerdán Washingtonban.

A Fehér Ház együttérzését fejezi ki a halálos áldozatok és a sebesültek családjainak - mondta.

Josh Earnest hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani Franciaországnak a tettesek kézre kerítéséhez. Azt is elmondta, hogy az amerikai hatóságok felvették a kapcsolatot a franciákkal ez ügyben.

A szóvivő kiemelte, hogy Franciaország az Egyesült Államok "rendíthetetlen szövetségese" az iszlamista szélsőségesek elleni harcban, és Washington "tudja, hogy ez a szörnyű cselekedet nem fogja megfélemlíteni" a franciákat.

Franciaország az utóbbi hónapokban az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel karöltve légicsapásokat hajt végre Irak területén az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen.

John Earnest leszögezte továbbá, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a Szíriában és Irakban az Iszlám Állam és más szélsőséges fegyveres csoportok kötelékében harcoló nyugati állampolgárok jelentette "nagyon fontos veszélyt". 

Putyin: Oroszország elítéli a terrorizmust

Oroszország elítéli a terrorizmus "minden formáját" - közölte Dmitrij Peskov, az orosz elnök szóvivője szerdán Moszkvában a Charlie Hebdo című magazin szerkesztőségében elkövetett vérengzésre reagálva.

A szóvivő Vlagyimir Putyin államfő szavait tolmácsolva kifejezte "mély együttérzését" az áldozatok családjának, a párizsiaknak és minden franciának.

Négy híres karikaturista a halottak között

Négy híres karikaturista, a főszerkesztő Charb, Cabu, Wolinski és Tignous is életét vesztette a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni szerdai fegyveres terrortámadásban - közölték ügyészségi források az AFP francia hírügynökséggel.

A tájékoztatás szerint ezen értesülések a támadás egyik túlélőjétől származnak.

Az akció a legfrissebb információk szerint tizenkét halálos áldozatot követelt. A vádhatóság arról számolt be, hogy hét ember megsebesült, közülük négyen válságos állapotban vannak.

A terroristák elmenekültek a helyszínről, a támadók kiléte egyelőre ismeretlen.

A vérengzés után a francia kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet a főváros térségében.

A Charlie Hebdo című szatirikus hetilap évek óta támadások kereszttüzében áll

Nem a tizenkét halálos áldozatot követelő szerdai merénylet az első támadás a baloldali, erőteljesen vallásellenes Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen, amelynek munkatársait az elmúlt években többször érték halálos fenyegetések, irodája és honlapja ellen több támadást is elkövettek.

A BBC brit közszolgálati televízió honlapján megjegyzi, hogy Stephan Charbonnier avagy Charb, a lap igazgatóját folyamatosan testőrök védik és többször kapott halálos fenyegetést. A Telegraph című brit napilap úgy tudja, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 2013-ban vérdíjat tűzött ki Charbra, iszlamista honlapokon pedig nemrégiben lefejezésére buzdítottak.

A szerdánként megjelenő magazin senkit sem kímélő, nonkonformista, a katolicizmust, az iszlámot, a zsidóságot vagy a szélsőbaloldalt egyaránt kifigurázó hangvételét misem bizonyítja jobban, minthogy Twitter-oldalán közzétett legutóbbi bejegyzéseinek egyike a rettegett Abu Bakr al-Baghdadit, az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezetet célozta meg.

A 45 ezer példányban megjelentetett magazin eheti borítóképén Michel Houellebecq, a botránykönyveiről ismert francia író szerepel, akinek Behódolás (Soumission) című könyve ugyancsak január 7-én jelent meg, s már kiadása előtt óriási vihart kavart Franciaországban. A közeljövőben játszódó történet szerint ugyanis egy radikális muszlim politikus foglalja el a francia államfői pozíciót.

2006-ban számos muzulmánt feldühített a Charlie Hebdo, miután az eredetileg a Jyllands-Posten dán napilap által közölt, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat a francia lap is lehozta, és hozzátette saját rajzait. Válaszul gyújtóbombát dobtak a magazin párizsi irodájára.

2011 novemberében újabb hasonló támadás érte a lap irodáját, valamint hackerek indítottak akciót a honlapja ellen, feltehetően válaszul arra, hogy a magazin "Charia Hebdo" néven különkiadást jelentetett meg, s Mohamed prófétát a szám "társ-főszerkesztőjeként" jelölte meg.

2012. szeptember 19-én a szatirikus hetilap ismételten Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt. Aznap újabb hackertámadás érte a magazin honlapját. A karikatúrák olajat öntöttek a tűzre, mivel nem sokkal korábban Mohamed prófétát és az iszlámot gyalázó amerikai amatőr film jelent meg, amely világszerte feldühítette az iszlám híveit. A karikatúrák miatti tiltakozásoktól tartva 2012. szeptember 21-én, a péntek déli muzulmán ima idején húsz országban ideiglenesen zárva tartottak a francia diplomáciai képviseletek és iskolák.

"Ha figyelembe vesszük a körülményeket, a világhelyzet soha nem kedvez a radikális iszlám és általában a vallásokkal való viccelődéshez. Ha figyelembe vesszük a körülményeket, akkor soha nem lehet semmiről beszélni, a szatirikus sajtónak pedig vége" - nyilatkozott akkor a Charlie Hebdo igazgatója.

Merkel: támadás történt a sajtószabadság ellen

A sajtószabadság elleni támadásnak nevezte a német kancellár a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni szerdai terrorcselekményt.

Angela Merkel a francia államfőnek, Francois Hollande-nak küldött részvétnyilvánító táviratában kiemelte, hogy az "iszonyatos" terrorcselekmény nemcsak francia polgárok élete és Franciaország biztonsága ellen irányult, hanem "támadást jelent a vélemény- és a sajtószabadság, a szabad, demokratikus kultúra egyik alapeleme ellen", ami "nem igazolható semmivel".

Ezekben a "nehéz órákban szorosan francia barátaink mellett állunk" - tette hozzá a német kancellár. 

Navracsics Tibor részvétét fejezte ki az áldozatok családjaival


Együttérzését fejezte ki a párizsi vérengzés áldozataival és családjaival Navracsics Tibor magyar EU-biztos szerdán Twitter-üzenetében.

A politikus úgy fogalmazott: sokkolta a Charlie Hebdo hetilap párizsi székháza elleni támadás híre. "Gondolatban az áldozatokkal és családjaikkal vagyok. A francia nép mellett kell most állnunk" - írta Twitter-üzenetében az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős tagja.

Ismeretlen fegyveresek megtámadták szerdán a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap székházát Párizsban, a lövöldözésben tizenkét ember, köztük két rendőr életét vesztette. A támadás nyomán a francia kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet a főváros térségében.

A Fehér Ház elítéli a támadást


A Fehér Ház a leghatározottabban elítéli a Charlie Hebdo magazin szerkesztőségében elkövetett támadást - közölte Josh Earnest szóvivő szerdán Washingtonban.

A Fehér Ház együttérzését fejezi ki a halálos áldozatok és a sebesültek családjainak - mondta.

Josh Earnest hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani Franciaországnak az ügyben.

Az egyik szemtanú állítása szerint a támadók azt kiabálták, hogy "Megbosszultuk a prófétát!"


A Youtube-ra időközben felkerült egy felvétel, ahol hallani a lövéseket, és azt, ahogy kiabálják, hogy "Allah akbar!".

A legmagasabb fokozatra emelték a készültségi szintet

A francia kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet a főváros térségében a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni szerdai fegyveres akció miatt.
 

Hollande: terrortámadás történt

Terrortámadásnak minősítette a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap székháza elleni szerdai fegyveres akciót a francia elnök Párizsban.

"Kétségkívül terrortámadást hajtottak végre" - jelentette ki Francois Hollande útban a helyszínre. Közölte: délután kettőkor rendkívüli ülést tart a kormány.
 

A lövöldözésben 12 ember életét vesztette

A tizenegy halottról Xavier Castaing, a rendőrség kommunikációs igazgatója számolt be, az áldozatok között egy újságíró is van. A tájékoztatás szerint a rajtaütésben tíz ember megsebesült, közülük öten válságos állapotban vannak.

Az I-télé francia hírtelevízió szemtanúk beszámolójára hivatkozva tudósított a történtekről. A tanúk egy közeli épületből nézték végig a történteket.

"Mintegy fél órával ezelőtt két, fekete csuklyás férfi lépett az épületbe Kalasnyikov gépkarabélyokkal" - mondta Benoit Bringer, az egyik szemtanú.

 


"Néhány perccel később lövéseket hallottunk" - tette hozzá. A férfi szerint a támadók ezután két külön gépjárművel elmenekültek a helyszínről.

A francia államfői hivatal egyik munkatársa szerint Francois Hollande elnök fel fogja keresni a támadás helyszínét Párizs keleti részében.

A Charlie Hebdo szerkesztőségére 2011 novemberében gyújtóbombát dobtak, miután a lap Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt le. Iszlamista honlapokon korábban az újság főszerkesztőjének lefejezésére buzdítottak.

Ezért ölték meg a francia újságírókat. Fotó: MTI/internet (galéria)

 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megtalálták a lezuhant gép fekete dobozát

Szakértők korábban abban reménykedtek, hogy a gép megtalált farokrészében rábukkannak a fekete… Tovább olvasom