Délmagyar logó

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 21°C | 35°C Még több cikk.

Törökország a kurd kisebbség jogainak bővítését tervezi

Újabb intézkedéseket jelentett be pénteken a török kormány a kurd kisebbséggel történő megbékélés és a negyedszázados fegyveres felkelés lezárása érdekében, de szót sem ejtett a kurdok által követelt amnesztiáról.
Az európai uniós csatlakozásra törekvő Törökországra nyomás nehezedik annak érdekében, hogy oldja meg a kurd kisebbséggel fennálló konfliktusát. A török politikai és katonai vezetők már elismerték, hogy pusztán erőszakkal nem számolható fel az önálló kurd állam létrehozásáért 1984-ben kezdődött lázadás. A harcokban több tízezer ember vesztette életét, s mindkét oldal megsértette az emberi jogokat.

A konfliktus kizárólag erőszakos úton történő rendezésének lehetetlenségét hangoztatta pénteki parlamenti felszólalásában Recep Tayyip Erdogan török kormányfő is, arra emlékeztetve a honatyákat: a török biztonsági erők - időnként a török-iraki határon átnyúló, a felkelők hátországa ellen indított - műveletei dacára a "terrorizmus" folytatódik.

Besir Atalay belügyminiszter elmondta: a kabinet a kurd nyelv használatával szemben még fennálló korlátozások eltörlését, a kurd településnevek visszaállítását, diszkriminációellenes bizottság létrehozását, és a fegyveres erőkkel szembeni panaszokat elbíráló független bizottság létrehozását tervezi.

Jóllehet az elmúlt hónapokban csillapodott a kurd lázadók és a kormányerők közötti harcok hevessége, az ankarai kormánynak még meg kell győznie a gyanakvó török közvéleményt arról, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű gerillaszervezettel történő békekötés egyaránt lehetséges és szükséges a hosszú távú stabilitás érdekében.

A lépés ellenzői azzal érvelnek, hogy ezzel semmibe vennék a harcokban elesett török katonák áldozatvállalását és aláásnák az állam egységét. A kormánynak szemére vetik, hogy olyan lázadókkal tárgyal, akiket a török állam, az Európai Unió és az Egyesült Államok is terroristaként tart nyilván.

A lázadók közkegyelmet követelnek vezetőik és fegyvertársaik számára, bár vélhetően még hosszú időbe telik, mire a sok ezer kurd harcost is meggyőzik a fegyverletételről.

Olvasóink írták

  • 2. Tömeg 2009. november 14. 15:31
    „Nagyon is tudják hogy mit akarnak!
    Vissza szeretnék kapni a hazájukat amit elvettek tőlük.
    De ha már semmiképpen sem lehetséges visszakapni valamit belőle,legalább
    szeretnének emberhez méltóan élni azon a földön ahol születtek.
    az anyanyelvüket használni, iskolába járni ,stb....”
  • 1. mentelmi-jog 2009. november 13. 21:22
    „Az a kurdok legnagyobb baja, hogy nem tudják maguk sem mit akarnak! Ez az igazság. Amiért harcolnak az egy több szempontból is megvalósíthatatlan álomkép, és ezt a vezetőik is belátják. De akárhányszor ülnek le velük tárgyalni sohasem tudják megmondani, hogy mit akarnak, vagy lehetetlent kérnek, vagy csak a levegőbe beszélnek és csinálják a balhét. Kicsit olyanok mint a futballhuligánok, csak nagyobb volumenben. Szerintem már csak ezért nem akarnak megegyezni, mert az részükről beismerés lenne...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hiánycikk sok játék az amerikai áruházakban

Hiánycikk sok játék és ajándék az amerikai áruházakban, a kereskedők a gazdasági válság, a… Tovább olvasom