Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Verespatak: Greenpeace-petíció a beruházást támogatói ellen

Online petíciót kezdeményezett a Greenpeace a verespataki aranybányászati beruházást támogató román kormányzati lépések ellen, a román parlament 11 tagja már közölte, hogy nem fogja támogatni a projektet.
A környezetvédő szervezet keddi közleményében kiemelték: elítélik a Rosia Montana Gold Corporation verespataki cianidos aranybánya-beruházását. "300 tonna aranyért nem áldozhatjuk fel Verespatakot és környékét" - fogalmaztak. Hozzátették: a 15-20 évig tartó projekt elpusztítja a térség kulturális és természeti környezetét és évszázadokra veszélynek teszi ki az egész régiót.

A Greenpeace ezért elindított egy petíciós oldalt, ahol az emberek írhatnak a román parlament képviselőinek, hogy ne szavazzák meg a Verespatak elpusztítását megalapozó jogszabályt. Kevesebb mint 24 óra alatt több mint 2500-an írták alá a petíciót, aminek hatására a román parlament 11 tagja már közölte, hogy nem támogatja a bányaberuházást - hangsúlyozták.

A szervezet emlékeztet: a román kormány augusztus 27-én elfogadott és a parlament elé terjesztett egy törvénytervezetet, amelyben megegyezne a verespataki aranybánya-projektről a beruházó bányacéggel. A tervezetben a kormányzat rögzíti, hogy 6 százalékos járadékot kap a cianidos bányaberuházás profitjából, és az állam 25 százalékra növelné részesedését a projektben.

Úgy látják, ez azt bizonyítja, hogy a jelenlegi román politikai vezetők kívánatosnak tartanák "ezt a természeti és kulturális értékeket elpusztító, környezetszennyező beruházást". A szervezet szerint a törvénytervezet emellett több alapjogot is sért, így például a magántulajdonhoz és a tiszta környezethez való jogot.

A Greenpeace felidézte, Victor Ponta román miniszterelnök 2012 decemberében még az mondta: "Verespatakon jelenleg nem garantálták környezeti szempontból a környék biztonságát, ráadásul a román állam pénzügyi bevétele sem biztosított a projektből. A felhasználni kívánt technológia egyáltalán nem problémamentes. Amíg a beruházó nem garantálja a környezetvédelem legmagasabb szintjét, nincs is miről tárgyalnunk."

A kormányzat - választási ígéreteivel ellentétben - nem a szaktárcákkal, szakhatóságokkal vizsgáltatná a projekt kulturális és környezeti veszélyeit, hanem a parlamenti többségére bízza a szakmai döntést - olvasható a közleményben.

Szili Katalin román kollégájától kér tájékoztatást

Levélben fordult Szili Katalin, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a román parlament közigazgatási, területfejlesztési és ökológiai egyensúly bizottságának elnökéhez, hogy tájékoztatást kérjen az erdélyi Verespatakon tervezett aranybányászatról.

Az MTI-hez kedden eljuttatott levélben Szili Katalin azt tudakolta Marin Almajanutól, hogy készült-e hatásvizsgálat a beruházáshoz, érintettek-e természetvédelmi oltalom alatt álló területek a projektben. Előírták-e az engedélyben a kitermelést, a feldolgozást és a hulladékkezelést illetően az elérhető legjobb technikák alkalmazását, valamint biztosíték adását vagy felelősségbiztosítás megkötését egy esetleges katasztrófa esetre? - kérdezte.

Szili Katalin levelében arról is érdeklődött, hogy mi a román bizottság álláspontja a ciántechnológia betiltásával kapcsolatban, megnyugtatónak tartják-e azokat a körülményeket, amelyek a környezeti károk elleni maximális védelmet biztosítják, és mit kívánnak tenni a nemzetközi megállapodások betartásáért.

A fenntartható fejlődés bizottságának elnöke felidézte, hogy júniusi ülésükön foglalkoztak a verespataki aranybánya újbóli megnyitásával, és a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium képviselőjétől kaptak tájékoztatást a helyzetről. A szakminisztériumok beszámolója szerint már évek óta hiába kérnek tájékoztatást az ügyről, érdemi választ nagyjából két éve nem ad a román fél.

Emlékeztetett arra is, hogy a két bizottság 2011. júniusi aradi találkozója után a fenntartható fejlődés bizottsága elkészítette és a következő hónapban el is küldte Bukarestbe a két grémium közötti együttműködési megállapodás tervezetét, amelyre azóta sem kaptak választ. A tervezet több pontja is a verespataki nemesfémbányászattal, valamint a természeti és ipari katasztrófák megelőzésével, kezelésével foglakozott - írta Szili Katalin.

A kanadai többségi tulajdonban lévő Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni ciántechnológiás eljárással. A múlt héten a román kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból, és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a verespataki beruházást.

A Külügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium hétfőn közös közleményben jelezte, a magyar kormány elvárja az erre vonatkozó európai szabályok betartását, valamint a tervezett verespataki aranybányászat által veszélyeztetett környezeti és kulturális értékek tiszteletben tartását.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kártérítést követelnek volt alkalmazottai a Ryanairtől

Hat korábbi légiutas-kísérő fejenként 20 ezer euró kártérítést követel, mert szerintük az ír és nem a belga munkajog szabályai szerint alkalmazták őket. Tovább olvasom