Délmagyar logó

2018. 01. 24. szerda - Timót -3°C | 4°C Még több cikk.

A makói tanárok és diákok szerint is nehéz volt a vizsga

Makó - Nehéznek tartották a tegnapi magyartételeket a makói József Attila Gimnázium maturálói, sőt még a tanárok is. A szövegértésre alig volt elég a hatvan perc, a választható műelemzés szerzőjéről, Petelei Istvánról pedig nem is tanultak.
Ezért legtöbben az érvelést választották. Tóth Ferenc helytörténész különös indíttatásból épp a napokban olvasgatta Berzsenyi verseit. Ő a költővel kapcsolatos feladatot választotta volna.

– Nehéz volt a magyar, nem is gondoltuk volna, hogy ilyen kemény feladat lesz. A szövegértés már eleve komoly munka volt, alig volt elég a hatvan perc is – foglalta össze első benyomásait tegnap délelőtt a vizsgateremből kilépő Bátai Zsófia. A makói József Attila Gimnázium 12. C-s tanulója szerint alapos volt a felkészülés, ezért reménykedik a jó osztályzatban – amire szükség is lesz, hiszen a szegedi jogra jelentkezett.

A József Attilában sokan választották az emelt szintet. Fotó: Segesvári Csaba
A József Attilában sokan választották az emelt szintet.
Fotó: Segesvári Csaba

A választható tételek közül osztálytársnőjével együtt az érvelést választotta a dolgozatot Zsófival együtt befejező Rozsnyai Olivér, aki szerint a nem túl közismert művek elemzése mellett egyszerűbbnek tűnt a technika jövőjéről okfejtést írni, Ancsel Éva írása alapján. A gazdálkodási menedzsernek készülő fiatalember is meglehetősen nehéznek ítélte meg a tételsort, és eleve az érvelési feladatra készült – tudva, hogy ez szigorúbb elbírálás alá esik, mint a konkrét irodalmi ismeretekre fókuszáló feladatok. A fiatalok elmondták: akikről tudnak, mindannyian az érvelést választották.

Több mint négyezren a megyében

Csongrád megyében 60 helyszínen 4541 tanuló írásbelizett magyarból, közülük 134-en emelt szinten vizsgáztak – tudtuk meg Mező Tamásnétól, az Oktatási Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának érettségi referensétől. Hozzátette: Szegeden 28 iskolában 2698-an írtak, köztük 102-en emelt szintű feladatlapot töltöttek ki.

– Nem volt könnyű az idei tételsor, ezt pedagógusként is elismerjük. Már a szövegértéssel is végigdolgozták a hatvan percet a legtöbben, az elemzések pedig kifejezetten kemény diónak bizonyultak. Biztos vagyok benne, hogy a diákjaink nyolcvan százaléka az érvelést választotta, hiszen közérthető a téma, hogy mennyire kényelmesíti el a technika a társadalmat – osztotta meg véleményét lapunkkal Nyuzó Béla. A 12. B-sek osztályfőnöke – aki a D osztálynak is magyart tanít – elmondta: az utóbbi években még sosem vállalkozott ennyi diákja az emelt szintű magyarérettségire, tegnap heten utaztak Szegedre, hogy részt vegyenek a megmérettetésen.

A tanártól megtudtuk, a középiskolai törzsanyagban nem is szerepel Petelei István, az ő osztályaiban sem beszéltek róla, de ehhez az elemzési feladathoz nem is kell konkrét, a szerzővel kapcsolatos adatokat tudni. Nem volt könnyű az összehasonlítás sem, hiszen Berzsenyi és Vas egy-egy Horatius-műről írt interpretációját kellett elemezni. ehhez azonban ismerni kellett az eredeti Horatius-szöveget is – amit viszont nem mellékeltek.

A makói József Attila Gimnáziumban Ancsel Éva bizonyult a legnépszerűbbnek. Fotó: Segesvári Csaba
A makói József Attila Gimnáziumban Ancsel Éva bizonyult a legnépszerűbbnek.
Fotó: Segesvári Csaba

– Különös indíttatásból éppen tegnap vettem kezembe Berzsenyi válogatott műveit, ezért én biztos őt választottam volna – mondta Tóth Ferenc. A makói József Attila Múzeum nyugalmazott igazgatójának unokája tegnap vizsgázott, és beszámolt neki a tételekről.

Nádasdy, Petelei, Ancsel

A középszintű írásbeli érettségi két részből állt. Az első egy szövegértési feladat volt: egy interjút kellett elemezni, amely Nádasdy Ádám nyelvésszel készült a nyelv változásáról. A feladatok részben a beszélők és a megidézett közvélekedés álláspontjának tisztázására irányultak, részben az interjú szövegformálására, a benne előforduló szóképek megértésére. Ezt a részt 60 perc alatt kellett megoldani, 40 pontért. Az írásbeli másik összetevője egy szövegalkotási feladat volt – 3 órában, 60 pontért az alábbi 3 feladat közül lehetett választani: érvelési feladat Ancsel Éva egy szövege alapján annak kifejtése, hogy a technika 20–21. századi eredményei hogyan befolyásolják az egyén gondolkodását. Műelemzésre Petelei István A könyörülő asszony című novelláját választhatták a diákok. Petelei egyébként a 19. század második felének prózaírója, az erdélyi irodalom és újságírás önzetlen szervezője. A Magyar Irodalom Arcképcsarnokában „a századforduló legnagyobb elbeszélői" közé sorolják, „az egész magyar irodalom legnyomasztóbb írójának" titulálják. Az összehasonlító elemzést Berzsenyi Dániel Horác és Vas István Vides ut alta stet című verséből készíthették el. Az emelt szintű írásbeli érettségin 4 óra alatt kellett 4 különböző típusú feladatot megoldani: 40 pontos nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort Ottlik Géza A Nyugatról szóló esszéje alapján; elemzést József Attila Ha a hold süt... című verséről; reflektálást Borges egy metaforákról szóló tanulmányrészletére, saját, irodalmi példákkal is igazolt véleménnyel. A maturandusoknak egy fiktív olvasói levelet is írniuk kellett egy elképzelt szerkesztőségnek a felszínes, igénytelen cikkekről.

Olvasóink írták

  • 2. Roro 2008. május 10. 15:30
    „Az írásbeli érettségi nem volt különösebben nehéz, csak gondolkozni kellett volna egy kicsit a feladatokon.”
  • 1. :) 2008. május 06. 11:02
    „Bátai Zsófi? Ő egy tuti csaj:):)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A tetőn pihennek, és már babát is hoztak a madarak Makón

Makó - Új látványossággal gazdagodott a makói fürdő: bár fészket nem raktak, rendszeresen az élménycsúszda tetején pihen egy gólyapár. Tovább olvasom