Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Ártéri tájak Makón

Szántó János makói festőművész egy hónapra bezárta galériáját, ezzel egy időben viszont új kiállítást nyitott – a makói Hagymaházban. Az ártéri tájakat bemutató gyűjteményt a napokban egykori tanára, Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművész nyitotta meg.
Szántó János képeit érzelemgazdagság jellemzi. Fotó: Karnok Csaba
Első kiállítását még szülővárosában, Szegeden rendezte a ’70-es évek elején Szántó János – azóta közel száz helyen láthatták már a festményeit országszerte. Makó annyira megragadta a ma hetvennégy esztendős művész lelkét, hogy itt maradt, és saját galériát is nyitott. A napokban a pályáját elindító tanára, ma már barátja: Hézső Ferenc nyitotta meg új kiállítását. A mester arra a legbüszkébb, hogy tanítványa ki tudta bontakoztatni saját egyéniségét a képeken. Minden művész értéke abban rejlik, hogy a saját személyiségét, érzelemvilágát milyen mértékben tudja felmutatni, és azáltal válik művészete hitelessé, hogy a mesterségbeli tudást is megfelelően elsajátítja hozzá – mondta lapunknak.

A látványelemek gyakran a látomásokkal keverednek a képeken. Az impresszionista élménygazdagság időnként erősen hat a festő előadásmódjára és ecsetkezelésére. A pillanat, a hangulat megragadása a fényjátékokkal párosítva igen izgalmas hatást hoz létre a képeken. Olyannak akarja láttatni a megfestett világot, amilyennek az megnyilvánul, de ahogyan a hagyományhoz ragaszkodó hétköznapi embernek nincs ideje látni. Mostani képeiről az intimitás, a csend, a béke, a biztonság és a nyugalom sugárzik a legerősebben.

Szántó János egyébként tíz évet töltött el Balatonberényben és Siófokon, ezért a legkedvesebb Maros-parti tájképek mellett a Balatonon készültek is közel állnak a festő szívéhez.


Nemcsak fest – ír is

Ha éppen nem fest, Szántó János ír: olykor épp az írás ad neki új ihletet ahhoz, hogy ecsetet ragadjon. Gyermekkora óta születnek tollából versek, elbeszélések, melyek többnyire személyes emlékeit idézik fel, és a régi Makót, ahogyan azt annak idején látta. Írásai most – néhány héten belül, a makói és a füzesgyarmati önkormányzat, illetve a kulturális tárca támogatásával – könyvben is napvilágot látnak harminchat festményreprodukció kíséretében. Az ötszáz példányban, szerzői kiadásban megjelenő, hatvan-hetven oldalas kötethez hasonlót egyébként 1998-ban már kiadott – abban főleg balatoni képeit mutatta be, ebben viszont a legtöbb makói lesz. Írásai az ötvenes évek elején – amikor a fővárosban tanult – pesti lapokban is megjelentek.


Dékány Dóra

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Margaret volt a sláger

Rendhagyó zeneórát tartott a makói Almási-iskola diákjainak a minap Margaret Barron. Az Egyesült… Tovább olvasom