Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

Előkerült az első Földeák-monográfia

Földeák, Szeged – A portálunkon megjelent cikk nyomán vette fel a kapcsolatot egy ismeretlen Horváth Mihály helytörténésszel. Úgy vélte, nála van legjobb helye a megtalált földeáki dolgozatnak.
– Csörgött a telefon a könyvtárban, egy férfi keresett, azt mondta, vettek Pesten egy lakást, ottmaradt sok könyv, köztük egy Földeákról szóló kötet 1940-ből. Benne vagyok a témában, tudtam, hogy akkoriban nem írtak ilyen könyvet, mire a telefonáló elárulta, egy gépiratos kötetről van szó, beragasztott fotókkal, térképmellékletekkel. Az is kiderült, úgy bukkant rám, hogy amikor utánanézett az interneten, mi is az a Földeák, megtalálta a helytörténeti írásaimat és a rólam szóló Délmagyarország-cikket. Úgy gondolta, nálam jó helyen lesz a dolgozat, és elküldte – avat be a kuriózum megtalálásának történetébe Horváth Mihály helytörténész, a Somogyi-könyvtár munkatársa. – Ez az első monográfia a településről. Teljes képet ad a történetéről, lakóiról, földrajzáról, mezőgazdaságáról, egészségügyéről, népszokásairól. Precíz, ugyanakkor néhol ironikus, másutt irodalmi munka, mindamellett érződik rajta a falu iránti szeretet is.

Előkerült az első Földeák-monográfia. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

Mindent Makóról
A delmagyar.hu hivatalos makói Facebook-oldala, nem csak makóiaknak.

A szerző Kajszi Olga tanítójelölt, akinek a neve ritkasága miatt könnyű volt utánanézni. Az internet és a telefonkönyv alapján a kutató Pesten talált egy távoli rokont, akinek az információi végül Csopakra vezették, ahol megtalálta az egykori tanítójelölt Zsuzsanna lányát. Kajszi Olga öt éve elhunyt, ő már nem mondhatta el élete történetét. A család révén sikerült kideríteni, hogy a szerző nagyszülei éltek Földeákon, és nyaranta annyi időt töltött a faluban, hogy alapos leírást készíthetett. A megíráskor 18 éves volt, a budapesti Salvator katolikus tanítóképzőben tanult, ahol két évvel később diplomázott. Kaisz néven született, és a harmincas években magyarosított Kajszira. Dolgozatát feltehetően a falukutatási mozgalomhoz kapcsolódva állította össze. A fotókat, rajzokat, utcatérképeket valószínűleg részben saját kezűleg készítette, részben hasznosította a fellelhetőket.

– Olyan érdekességeket említ, mint hogy a Kornél ligetben bagolyvár épült, olyan lehetett, mint egy hatalmas galambdúc. Vagy hogy a falu méhészei, mert voltak, úgynevezett Dzierzon-kaptárt használtak. Filmszerűen festi le a piacot és a bolt árukészletét is részletezi. 36 haszonnövényről mutat ki vetésterületet, és leírja, hogy Makóról kijárt a vándorröntgen szűrővizsgálatokat végezni. A száraz ér leírása pedig egyenesen szépirodalmi – lapozunk bele az elsárgult gépírásos oldalakba. Szociográfia és néprajz is egyben. Túlmutat Földeákon, mert a dél-alföldi házak és udvarok elrendezésére is lehet következtetni belőle. A szerzőről annyit tudni még, hogy tanítóként, majd középiskolai tanárként dolgozott a nyugdíjazásáig, három gyereket nevelt. Dolgozata egyedülálló, mert előtte csak egy mindössze 11 odalas füzetkét jelentetett meg 1883-ban Oltványi Pál plébános. A húszas-harmincas években szakkönyvei közöltek ugyan résztémákat a faluról (egészségügy, régészet, mesteremberek, nevezetességek), de önálló mű nem látott napvilágot. Majd fél évszázad után, a nyolcvanas évektől jelentek meg az első kötetek Földeákról Sipos Erzsébet, Ádók István és Rácz Sándor tollából. A legteljesebb munka a 2001-es Földeák című kötet a Száz magyar falu könyvesháza sorozatban. Horváth Mihály szerint bizonyára sokan szívesen lapozgatnák az unikális kötetet, ehhez viszont szükség lenne a kötet megjelentetésére.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megrugdosta tanára az apátfalvi diákot

Az apátfalvi iskola pedagógusa, P. József ellen nyomoz a rendőrség - a magyarcsanádi fiú, Béki Gábor szerint nem először bántotta őt a tanár. Tovább olvasom