Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

Emléktábla és utca őrzi Szundy Jenő emlékét Makón

Makó - Gyümölcsészeti egyesületet hozott létre és korszerű gyümölcstermesztési eljárást alakított ki a makói Szundy Jenő. Halálának évfordulója július 4-e.
Szundy Jenő 1883. március 27-ben született Makón. Értelmiségi családból származik, édesapja Szundy Károly a református algimnázium számtantanára, édesanyja Borcsányi Kornélia háztartásbeli; a családban heten voltak testvérek. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, majd két évig Nádasladányon kertészgyakornok volt. 1900 és 1903 között a budapesti Kertészeti Tanintézetben tanult, műkertész diplomát szerzett. A kiváló hallgatók közé tartozott.

Egy évig sorkatonai szolgálatban vett részt, a debreceni 39. gyalogezredbe vonult be. 1904-től tanítóként dolgozott a nagybocskói és a lőcsei kertmunkás iskolákban. Trencsénben faiskola-kezelő volt. 1911-től Szilágysomlyón volt kertésztanító. A következő évben kéthavi tanulmányúton vett részt nyugat-európai országokban, majd Pápán és Munkácson tanított. Szabadkán a palicsi földműves iskolában szerb nyelven oktatott. Az első világháborúban négy évig főhadnagyként szolgált. Visszatérve Palicsra nem volt hajlandó felesküdni a megszálló szerb csapatoknak, ezért elbocsájtották, majd kényszernyugdíjazták.

Vissza a gyökerekhez

Visszatért szülővárosába, Makóra és gazdálkodni kezdett, 12 éven át bérelt földön kereskedelmi és temetői kertészetet üzemeltetett.
 
Hozzáfogott egy új kertkultúra megalapozásához, kialakította a korszerű gyümölcstermesztést. 1927. január 16-án létrehozta a Csanád-Arad-Torontálvármegyei Gyümölcsészeti Egyesületet. Ez volt az ország első gyümölcsészeti egyesülete; hat évvel megelőzte a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének megalakulását. Az egyesület célja a termesztők segítése, szakmai oktatása és tapasztalataik megvitatása volt.

Három év alatt közel 4700-ra nőtt a szervezet tagjainak száma - a szűkebb régió legnagyobb egyesületévé váltak-, és 42 kiállítást rendeztek. Felvilágosító kampányt indított, a korszerű és hatékony gyümölcstermesztésről, bemutatta a fajták sajátosságait, megismertette a helyieket az eredményes szaporítás tudnivalóival és a szakszerű növényvédelem legfontosabb szabályairól. Javaslatára a város 1928-ban a Maros hullámterében gyümölcsfákat telepített és faiskolát létesített. Az évenkénti Gyümölcsészeti naptár 3-6 ezer példányszámban jelent meg az egyesület gondozásában 1928 és 1939 között.

Az ún. Segítő kezünk akció keretein belül 1937-től ingyen gyümölcsfaoltványokkal támogatták Honvéd és a Vertán-telep szegény lakosságát. Az általa alapított egyesület ügyvezető igazgatói posztját 1950-ig töltötte be; Rajk László belügyminiszter 1947-es rendelete ugyanis feloszlatta az összes magyarországi egyesületet, és 1949-re végleg el is lehetetlenült működése. Szundy azonban nem tétlenkedett, kiskaput keresett és talált: a Makói Földműves Szövetkezet berkein belül szőlő és gyümölcstermesztő szakcsoportot hozott létre, amelynek tagsága 1955 tavaszára elérte a 202 főt. 1963-tól tíz évig a Makó Kertészeti Munkaközösség ügyvezetője volt. Elindította a Virágos Makóért mozgalmat, és palántanevelő telepet hozott létre a hagymakísérleti telepen. 1974-ben július 4-én hunyt el, hosszú betegség után. A makói belvárosi református temetőben helyezték örök nyugalomra.

Emléktábla a szülőházon. Fotó: internet
Emléktábla a szülőházon. Fotó: internet

Emlékére Makó Újszentlőrinc városrészében utcát neveztek el róla, szülőházát emléktáblával jelölték meg.

Művei:

Gyümölcsészeti Elő­adások (I—VI füzet, 1926-1928)
Gyümölcsészeti úttörők a csanádi síkon
Gyümölcsfa és a gyermek
Csanád - Arad - Torontál Vármegyék gyümölcstermesztésének története (1954)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Harmadolta a jég a hagymafesztivált

A jég- és belvízkárok miatt várhatóan egynapos lesz Makón a máskor háromnapos hagymafesztivál. Tovább olvasom