Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 15°C Még több cikk.

Károly életet lehel a halott óraszerkezetbe

Különösen a százéves, vagy ennél is öregebb órák javításában leli örömét a makói Pintér Károly. A negyvenes években még tizenhat mester dolgozott a városban, ma már csak három. Pintér Károly azonban azt tapasztalja, újabban ismét divatba jönnek a régi, míves, mechanikus órák.
A véletlennek köszönheti, hogy órásmester lett Fotó: Schmidt Andrea
A makói Pintér Károly nővérétől tanulta az órásmesterséget – ő már nem dolgozik a szakmában – , mesterlevelet pedig Budapesten, a ma már egyetlen szakképző iskolában kapott. Tulajdonképpen a véletlennek köszönheti, hogy órásmester lett: a Testnevelési Főiskolán szeretett volna továbbtanulni, ám egy sportsérülés miatt ezt végül nem tehette meg. Ma már azonban nem bánja, hogy így alakult: azt mondja, a munkája egyben a hobbija is. Különösen a száz-kétszáz esztendős, vagy annál is régebbi órák javításában leli örömét. Ha valamelyik alkatrész hiányzik egy darabból, maga készíti el műhelyében. Egyébként becsüs végzettsége is van, Szegeden szerezte – Makón pedig tizenöt esztendeje nyitotta meg üzletét, ahol árul és javít is mindenféle időmérő szerkezetet.

Hogy miben áll az órásmesterség szépsége? Pintér Károly szerint ez igazi alkotómunka. Életet lehelni egy halott szerkezetbe, ami lehet, hogy évtizedek óta hevert egy padláson – nos, ez igazán szép kihívás! Ráadásul nincs két egyforma meghibásodás, azaz változatos is ez a foglalatosság. A jó órásmesternek mindenekelőtt kézügyességre van szüksége, aztán türelemre – sorolja Pintér Károly. Persze az is fontos, hogy szót értsen a vevőkkel. Azok ugyanis, akik javíttatni szeretnék kedvenc órájukat, nem szívesen bízzák a munkát bárkire. Ez afféle bizalmi viszony – vélekedik.

Pintér Károly azt mondja, egy kézen meg lehet számolni, hányan szereznek órás végzettséget egy évben Magyarországon. Zárt világ – s ennek oka az, hogy a mesterséget igazán csak úgy lehet elsajátítani, ha valaki egy szakmáját művelő órásmester mellé szegődik, és ellesi a fogásokat. Ők azonban évről évre fogyatkoznak. Makón például tizenhat órásmester dolgozott a negyvenes években – most kettő-három, pedig ma már mindenkinek van órája, van, akinek több is. Ennek oka egyrészt a kvarcórák elterjedése, másrészt az, hogy ma már boldog-boldogtalan órát árul. Olyanok is, akiknek igazából fogalmuk sincs, hogy működik egy ilyen szerkezet. Ráadásul ha elromlik, sokan inkább eldobják, és új órát vesznek, mint hogy megjavíttatnák. Pintér Károly mégis bizakodik: azt mondja, az utóbbi időben újra divatba jöttek, kedveltté váltak a míves mechanikus órák, amelyeket már megéri nemcsak helyrehozni, de rendszeresen elvinni a szervizbe is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Középiskolás fokon – Kiszomboron

A Makó környéki települések közül Kiszombor az egyetlen, ahol – felnőttoktatás keretében… Tovább olvasom