Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Káromkodni is csak pontosan, szépen

Makó - A legtrágárabb angol szavak pontos használatára oktat az a nyelvkönyv, amelyet egy makói angoltanár írt. Németh Ervin korrektül ki akarta elégíteni a huncut tanítványok kíváncsiságát: tíz éven keresztül gyűjtötte az anyagot a 18-as karikát viselő kötethez.
Aki komolyan foglalkozni kezd egy nyelvvel, előbb-utóbb találkozik olyan szavakkal, kifejezésekkel – főleg anyanyelvi környezetben –, amelyek nem szerepelnek a legjobb szótárakban sem, mégis mindennapos használatúak. A trágár példatár megírásához az ötletet a diákok makacs faggatózása adta a makói dr. Németh Ervinnek. Egyrészt bosszantotta, ha nem tudott mindenre kiterjedő választ adni, másrészt látta, hogy a négybetűs szavak használatát főleg a fiatalok nagyon lelkesen és gyorsan tanulják, és a tanulás szempontjából nézve hasznos ez a lelkesedés.

Persze nem ezzel telnek nála az angolórák, a trágársággal csak épp érintőlegesen foglalkoznak, mert, mint mondja, mindennek megvan a maga helye és ideje. Húsz év tapasztalatának lenyomata az Unofficial English címet viselő zsebkönyv, de komolyan tíz évvel ezelőtt kezdte a gyűjtőmunkát. – A bevezető figyelmeztetőn kívül szándékosan nem használtam magyar kifejezéseket, ezt szóvá is tették páran, de azt gondolom, a képek, rajzok, rövid magyarázatok alapján pontosan értik az olvasók, miről is van szó – mondja Ervin, aki kiadóként is jegyzi saját könyvét. – A szexualitásról és egyéb testfunkciókról szól a kötet leginkább, a rasszista megjegyzéseket szándékosan hagytam ki.

Trágár kifejezésekről írt nyelvkönyvet a makói angoltanár. Fotó: DM/DV
Trágár kifejezésekről írt nyelvkönyvet a makói angoltanár.
Fotó: DM/DV

A könyvet nem poénnak szánta, hanem nagyon is komoly munkának. Ezt bizonyítja, hogy egyes kifejezésekhez intő magyarázatot fűzött. Például leírja, hogy aki spanyol emberrel áll le veszekedni angolul, az édesanyát lehetőleg ne hozza szóba, mert emberhalál is lehet a vita vége. Az is kiderül, mi igaz abból a legendából, hogy mi, magyarok káromkodunk a legtalálékonyabban.

– Mi nagyon sokféle szót, kifejezést használunk, az angol nyelvben viszont kevés szót nagyon sokféle szituációra alkalmaznak, jobban variálnak – mondja Ervin. Az is megállapítható, hogy az amerikaiaknál – bár a tévében kisípolják a trágárságot – sokkal természetesebb része a közbeszédnek is a durva nyelvhasználat. Ervin példamondatai nemcsak akciófilmekből, de például amerikai elnököktől is származnak. Közöl olyan képet is, amely az útjavítást végző cég elektronikus kijelzőjét ábrázolja egy sztrádán, a „slow the fuck down" felirattal. Ami szó szerint lefordíthatatlan, leginkább úgy lehetne átültetni magyarra, hogy „lassíts már azzal a kib..szott kocsival".

Vicc eredetiben és szalonképes fordításban

A kötetben szerepel az alábbi vicc is: A guy comes home from work, walks into his bedroom, and finds a stranger fucking his wife. He says: „What the hell are you two doing?" His wife turns to the stranger and says: „I told you, he was stupid." Vagyis: egy srác hazatér a munkából, belép a hálószobába, és akció közben találja a feleségét egy idegennel. Mi a fenét műveltek ti itt? – kérdezi, mire az asszony az idegenhez: – Ugye, megmondtam, hogy idióta.

Olvasóink írták

43 hozzászólás
  • 43. floridaimagyar 2010. február 28. 21:49
    „Itt is ugyanugy van mint mashol - bizonyos retegek szeretnek karomkodni, bizonyos retegben pedig az nem elfogadott. De pl "what the fuck are you doing? ", "bitch" abszolute nem serto altalanosan.”
  • 42. 3évesférfi 2010. február 26. 22:51
    „41: Van ráció abban, amit mondasz. Sőt.”
  • 41. Hmmm... 2010. február 26. 16:02
    „Oszinten szolva nem szeretm a karomkodast es a tragar szavak hasznalatat. Ugyanakkor tudom, nagyon kellemetlen helyzetbe kerulhetunk, ha nem ismerjuk a "csunya" szavak leggyakoribbjait. Ezen kivul az angol szohasznalat szoszerinti forditasa teves megitelest eredmenyezhet. Sok esetben angolul kevesbbe serto egy szo, mint a magyar szoszerinti forditasa. Valahogy akkor sem tartom igazan szuksegszerunek a konyv megjeleneset, mert aki kulfoldon tartozkodik elobb vagy utobb "felszedi" ezeket a kifejezeseket. Aki pedig csak hebe-hoba hasznalja a nyelvet, nem valoszinu, hogy karomkodni fog elsosorban /mondjuk egy turista/.
    Az pedig, aki kepes egybefuggoen vegig nezni es hallgatni egy 1-2 oras filmet, szindarabot angol nyelven, annak mar van annyi nyelvi ismerete, hogy a tragar kifejezeseket is pontosan megertse.”
  • 40. nagysas 2010. február 26. 14:38
    „Nekem a lánya:)”
  • 39. Power 2010. február 26. 11:26
    „Ha valaki ezt kedveli, hát halgassa és nézze pl. Eddie Murphy-t...
    Kinek a pap, kinek a papné. Még jó hogy nem mindenki megy a nyáj után.”
  • 38. nagysas 2010. február 25. 14:57
    „Látta valaki a Hat hét hat tánc című darabot? Nos, az például érthetetlen, ha valaki nem tudja értelmezni a trágár kifejezéseket. Konkrétan nem érzem magam műveletlennek attól, hogy megértettem a színházi előadás elég mély értelmét. Igenis a káromkodásnak meg van a maga funkciója. Az más kérdés, hogy sokan nem a helyén használják. Ettől még a nyelvünk része.”
  • 37. AirWin 2010. február 24. 11:20
    „Kedves Power, a fejünket bedughatjuk a homokba, de attól még van körülöttünk egy olyan realitás, amit figyelmen kívül hagyunk, mások meg nem. Ettől ugyan nem rosszabbak és nem is jobbak tőlünk, de ennek a belátásához a másság elfogadása, meg annak a felismerése, hogy nem vagyunk mindenható, egyedüli értékrendet diktálók is szükséges lenne. Az ismeret nem egyenértékű az aktív használattal, mint ahogyan az idegen nyelv tanulását sem ezen a szinten kell kezdeni, viszont nem árt tudni, hogy pl. a mai fiatalok kedvencei mit is ömlesztenek rájuk. De pl. elég nehéz helyzetben lenne az, aki Robin Williams "Weapons of Self Destruction" előadását akarná értelmezni a nyelv ezen területének az ismerete nélkül. Van létjogosultsága a nyelvhasználat ezen rétegének, vagy az a sok millió ember, aki szereti Robin Williams stílusát, az is mind téved?

    @Mosómasa - egyetértek. Valóban nem azonos a kettő, de ez a tanárképzéstől az iskolarendszer hibájáig sok tényezőtől függ.”
  • 36. mosómasa 2010. február 23. 13:59
    „Hol tanít ez az Ervin? Melyik iskolában? Vagy csak magánórákat ad, mert az azért -valljuk be - nem ugyanaz, mint egy közoktatási intézményben egyszerre 20 v. még több gyereknek hatékonyan nyelvet tanítani.”
  • 35. Power 2010. február 23. 12:12
    „Hagyjuk! Az egész cikk nem érdemel annyi figyelmet, mint amit mi szenteltünk neki.”
  • 34. 3évesférfi 2010. február 23. 09:25
    „Áh, nincs ennek értelme, hagyjuk.”
  • 33. Power 2010. február 23. 07:55
    „32. 3évesférfi 2010.02.22. 23:10
    A "beszédet" nem a káromkodással és a trágársággal azonosítjuk. :)”
  • 32. 3évesférfi 2010. február 22. 23:10
    „26: A beszéd és a kifejezőerőnk része, okkal használva nyelvi funkciója van. Persze ezt nem muszáj nekem elhinni és egy nyelvészprofesszornak is el lehet magyarázni természetesen. Sok sikert!”
  • 31. Power 2010. február 22. 16:30
    „26. 3évesférfi 2010.02.21. 22:26
    Elég szomorú, ha Önnek a káromkodás, a trágár beszéd természetes dolog. A sarki kocsmában elképzelhető hogy az...”
  • 30. bakosandras 2010. február 22. 11:23
    „"De tudjuk, a sajtó és az azt fogyasztó közönség miként működik, és gyanítom, annak a cikknek fele annyi hozzászólása sem lenne, mint ennek :)"
    Ez így van. Gondolkodtam azon, hogyan lehetne írni arról egy cikket, hogy Makón működik egy kiadó, és dolgozik egy nyelvtanár, és ez a megoldás kínálkozott. Azért remélem, azon túl, hogy a témát így közelítettem meg, nem sérültek az arányok.”
  • 29. 3évesférfi 2010. február 21. 23:48
    „Cheers! :)”
  • 28. AirWin 2010. február 21. 23:39
    „google.hu :)”
  • 27. makai2010 2010. február 21. 22:35
    „Jók a levegő - győztes? úr könyvei. :) Ervin! Küzdve küzdj és bízva bízzál - továbbra is. makai”
  • 26. 3évesférfi 2010. február 21. 22:26
    „24: Pedig természetes, nagyon is az, pont hogy az. Az illemtan az, ami nem természetes. Szerintem rossz kifejezést választottál, bár értem, hogy mire gondolsz. Az sem lenne egyébként természetes, hogy felosztjuk az életszemléletünket liberális és konzervatív gondlolkodásra, mintha az egyik fekete lenne, a másik pedig fehér. Kötve hiszem, hogy az emberi természet enniyre bináris kódolású lehet,

    Ervin, tudnál több infóval szolgálni a makói könyvkiadóról? Akár reklám, akár nem, legalábba a cég nevét hadd tudjuk meg. Bevallom, nem tudtam ezidáig róla. Köszönöm.”
  • 25. AirWin 2010. február 21. 21:09
    „3évesférfi, kösz az infót! A margóra annyit, hogy a cikkből többek közt az is kimaradt, hogy egy rövid Juhász Gyula főiskolai időszakban épp Galgóczi tanár úr tanított és akkor dolgozott gőzerővel az általad említett gyűjteményén (amit sajna a mai napig sem láttam) -- onnan (is) jött az ötlet, bár akkoriban még kezdő nyelvtanuló voltam és nem kezdtem el azonnal gyűjtögetni. Szerintem nagyobb hírnek kellene lennie, hogy másfél éve van makói könyvkiadó, ahol 11 címet jegyeznek, meg egy olyan újrakezdő könyv, ami talán végre elmagyarázza a középfokig szükséges nyelvtan lényegét (magyarul), miközben párbeszédekkel és pozitív olvasmányokkal és nagyon bő szókinccsel a kommunikációkészséget segíti. De tudjuk, a sajtó és az azt fogyasztó közönség miként működik, és gyanítom, annak a cikknek fele annyi hozzászólása sem lenne, mint ennek :)”
  • 24. Power 2010. február 21. 20:50
    „23. hozzászólás 3évesférfi 2010.02.21. 19:10
    Pontosabban az élet nem kívánatos része...kinek a pap, kinek a papné.
    Ez nem "gúny", csupán megjegyzés.
    A liberális gondolkodás természetesnek veszi a káromkodást, mialatt mások mereven elutasítják, sőt...
    Ne tekintsük természetes dolognak a káromkodást, mert egyáltalán nem természetes dolog!”
43 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pénzre várnak a makói hagymások

Makó - A makói hagymatermesztők attól tartanak, hiába kapott uniós eredetvédelmet a hagymájuk, idén… Tovább olvasom